Vagy-e olyan jó gépkezelő, mint a traktorod?

Kategória: Gépesítés | Szerző: SZB, 2015/06/09

– A korábbi „hagyományos” mezőgazdasági gépek kezeléséhez képest milyen mértékben újszerű az utóbbi évek gépeinek a kezelése?

– A gépkezelői tapasztalatok alapján, ahogy az ügyfeleinket megismertük, az mondható el, hogy sajnos a mezőgazdasági gépkezelők egy része egyre idősebb. Ők alapvetően a mechanikus, egyszerűbb kezelésű képekhez vannak szokva. És sajnos egyre kevesebb az olyan szaktudással és érdeklődéssel rendelkező fiatal, aki az új fejlesztésekre nyitottan használná ezeket a gépeket. Ez alapvetően igaz a traktorokra, de igaz a kombájnokra is. Ugyanakkor ma már a vető- és permetezőgépekre is érvényes, hogy egyre inkább terjed a precíziós technológia, így itt is elmondható, hogy minél fiatalabb a gépkezelő, annál érdeklődőbb és ügyesebb az új gépek kezelésében. De ez nemcsak a közvetlen gépkezelésre, hanem az üzemeltetésre is igaz. Egy sor új, például környezetvédelmi előírás is vonatkozik ezekre az új eszközökre. Rengeteg kár is érheti a gazdát, ha nem szakszerűen kezelik a gépet, ami jó esetben lehet csak a területteljesítmény csökkenése a gép csökkentett módban való üzeme miatt, vagy egy kényszerű állásidő, amíg a szerviz kijön és megállapítja, hogy csak egy feltöltés elmaradása miatt tiltott le a gép.

– Mennyire van felkészülve a hazai gazdatársadalom ezeknek a gépeknek a használatára?

– A munkagépek, ekék, tárcsák méretei miatt egyre nagyobb teljesítményű erőgépekre van szükség, viszont ezek használata okozhat gondot. Általában azért vesznek meg egy nagyobb modernebb gépet, mert a nagyobb teljesítményére van szükség, nem pedig a plusz szolgáltatásaira. A teljesítményt tehát kihozzák a motorból, de a gép egyéb lehetőségeit biztosan nem használják ki, szerintem talán még 50%-ban sem.

– Átlagosan mennyire képesek kihasználni a magyar gazdák a korszerű gépek nyújtotta termelési előnyöket?

– Egyre terjedőben vannak a precíziós gazdálkodás („GPS”) technikai lehetőségei, az automata kormányzás, a különböző vető, permetező stb. munkagépek szakaszolhatósága, hogy megelőzzük a dupla vetést, dupla permetezést, dupla műtrágyaszórást. Akiknek ez a rendszere is ki van már építve, azoknak ez már nagymértékben segíti a munkájukat, és jelentősen ki tudják használni ezeknek az előnyeit.

– Lehetséges-e, hogy a „használt gép–új gép vásárlása” választásba is belejátszik a gépkezelői tudás vagy nem tudás?

– Tapasztalataink szerint egyáltalán nem. Egyértelműen a területhez vásárolják a munkaeszközöket, és a munkaeszközökhöz választják az erőgépet. Ez igaz a kombájnokra is: minél nagyobb területteljesítményű gépeket vásárolnak, hogy minél kevesebb emberi munkaerőre, gépkezelőre legyen szükség.

– A korszerű, de standard gépekhez képest mekkora többlet tudást igényel a precíziós eszközök használata?

– Az, hogy a beüzemelést követő beállításokkal használják a gépet – „Ezt nyomja meg a tábla elején, ezt meg a tábla végén” –, bárkinek menni fog, mert elég jól kezelhető kezelőszerveik vannak ezeknek a gépeknek. De ahhoz, hogy valaki el is mélyedjen a lehetőségekben, az képzés nélkül szinte lehetetlen. A kétnapos kezelői képzések is elsősorban arra jók, hogy az ügyfélnek megmutassuk, mit tud a gép, de a tudás igazi elsajátításához ki kell mennie a területre, és eleinte a területteljesítmény rovására persze, de be kell gyakorolnia a különböző funkciókat. A gépkezelői oktatás egyértelműen csak az adott gép használatára, karbantartására irányul, a precíziós technológia használata ebben nincs is benne, az külön dolog.

– Magyarországon általában hol, milyen módon szerezhető meg a korszerű gépkezelői tudás?

– Sajnos az iskolákban ezeket nem tanítják. Ha egy gépkezelő olyan szerencsés, hogy úgy nőtt fel, hogy már az édesapja mellett is tudott gépet kezelni, akkor beletanul persze.

– És az AXIÁL-nál?

– Az AXIÁL-nál a gépkezelést inkább elméleti szinten oktatjuk, és jobban kitérünk a gyakorlati karbantartásra, hogy a gép üzembiztosan működjön. Két telephelyünkön van oktatóterem, Szolnokon és Baján, és az oktatások a szezon végén, általában decembertől májusig folynak. A kihasználtság teljes, ebben az időszakban ütemezzük be, és kiértesítést követően várjuk nem is elsősorban az idő közben megvásárolt gépek tulajdonosait, hanem a gépkezelőket.

– Hány órás és milyen módszertanú egy-egy képkezelői oktatás?

– A gépkezelői tanfolyam időtartama a gép bonyolultságától függ. Például egy kombájnos képzés általában másfél napos. Az első nap elméleti oktatás folyik, a második napon van a gyakorlati rész, amikor az elméletben megismert dolgokat megnézzük a gyakorlatban. Sok esetben ezeken a tanfolyamokon olyan résztvevők is vannak, akik bizonyos üzemórát már dolgoztak, illetve olyanok is, akik még át sem vették a gépet, így megvan az egymással való konzultálás lehetősége is a valós, gyakorlati tapasztalatok alapján.

– A gépvásárlási pályázatokban, magában a gépvásárlásban, a garancia feltételei közt bármilyen módon játszik-e szerepet a kezelői tudás?

– Jelen pillanatban még nem, de mi azt szeretnénk, hogy minél inkább játsszon ez szerepet. Ha tehát van egy vitás garanciális kérdés, ami esetleg gépkezelési hibából történt, akkor egyértelműen visszakereshető legyen, hogy az ügyfél vagy a gépkezelő részt vett-e az adott gép specifikus gépkezelői tanfolyamán. Sajnos tapasztalataink szerint a gépkezelői oktatásokon ugyanis az ügyfeleknek csak mintegy 25%-a vesz részt! Egyébként pedig a garancia feltétele a kötelező szervizek elvégzése, amit a mi kollégáink végeznek el, és ilyenkor is alkalom nyílik bizonyos szakmai, gépkezelői tanácsok kérésére, a problémák megbeszélésére.

Gépek csatája

Gépkezelői Olimpia. Idén 12. alka­lom­mal rendezzük meg a Manitou- és Gehl-gép­keze­lők ügyességi versenyét.
2013-ban, a XI. AXIÁL Gépkezelői Olimpián 129 Manitou- és 28 Gehl-versenyző több ezres tömeg előtt mérettette meg magát. Azért, hogy a versenyzői kedv ne csökkenjen, de legyen idő az alapos felkészülésre is, AXIÁL Kft. vezetősége úgy döntött, hogy a továbbiakban kétévente rendezzük meg ezt az eseményt. Az ígérethez híven 2015-ben eljött a folytatás ideje!
2015. június 6-án a bajai Petőfi-szigeten ismét az ország legjobb Manitou- és Gehl-kezelői gyűlnek össze, hogy a mindennapi feladataik során megszerzett ügyességüket és rutinjukat összemérjék a csöppet sem szokványos vagy könnyű versenypályákon.
A Manitou- és a Gehl-kezelők egyedi pályákon küzdenek meg. A pénteki szabadedzést követően szombaton kerül sor az elődöntőkre, majd a klasszikus olimpiai pályán, a végső küzdelemben dőlnek el a helyezések. A Manitou-kezelők idén is 8, míg a Gehl-kezelők 2 pályán mutathatják meg tudásukat.
Bár június 5-én, pénteken a gyakorló napon is várjuk a látogatókat, mégis a rákövetkező nap tartogatja a valódi izgalmakat. Szombaton a futamok között, óránként számos idegborzoló programmal szórakoztatjuk a rendezvényre kilátogatókat. Extrém sportolók, kaszkadőrök, veterán és csodabogár járművek is bemutatkoznak.
Az olimpia során a három legjobb eredményt elért versenyzőt díjazzák külön Manitou- és külön Gehl-kategóriában.

Az AXIÁL Gépkezelői Olimpia története
2002: Az AXIÁL Kft. a világon elsőként rendezte meg a Manitou Kezelői Olimpiát. Az esemény helyszíne 2004-ig Baja volt, az az akkor még üres terület, amelyen ma már a cég Alkatrész Logisztikai Központja található.
2006: Egy év kihagyás után új helyszínre, Hódmezővásárhelyre helyezték át a rendezvényt. Ebben az évben indítottak először női, valamint úgynevezett buli futamot, lehetőséget adva a hölgyeknek és a nem hivatásos kezelőknek is a versenyzésre.
2008: A mogyoródi HUNGARORING Adventure Park adott helyet az eseménynek, egyúttal ekkor ünnepelték az AXIÁL és a Manitou 10 éves forgalmazói kapcsolatát is.
2009: A verseny visszatért eredeti helyére, az AXIÁL Kft. központi telephelyének városába, Bajára, de már a város kedvelt üdülőterületén, szabadtéri programjainak helyszínén szervezték meg, a Petőfi-szigeten. Új feladatok, új pályák, más-más típusú gépek. Eddig csak a kiállítás részét képezték a Manitou építőiparban használatos gépei, 2009-ben a verseny központi szereplőivé váltak.
2010: A Gehl gépek kezelőit is harcba küldték, akik önálló versenypályán mérhették össze erejüket. Ekkor történt az esemény nevének megváltoztatása is, már nem csupán Manitou Kezelői Olimpia szerepelt a plakátokon, pólókon, szóróanyagokon, hanem a ma használatos AXIÁL GÉPKEZELŐI OLIMPIA nevet vette fel a rendezvény.
2012: A hagyomány évről évre folytatódott, a 2012-es évben ünnepelte 10 éves jubileumát.
2015: Idén 12. alkalommal kerül megrendezésre Baján, a Petőfi-szigeten az AXIÁL GÉPKEZELŐI OLIMPIA. Az esemény időpontja: június 6. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai