2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Díjazták a fenntarthatóságot

Kategória: Növényvédelem | 2015/06/12

A K&H Csoport idén első alkalommal ösztöndíjpályázatot hirdetett a magyarországi agrárképzést folytató egyetemek és főiskolák mester- és PhD-képzésben résztvevő hallgatói számára. A nyertesek számára a pénzintézet 1 millió forint támogatást nyújt értékes kutatómunkájuk folytatásához.

fenntartható gazdálkodás és erőforrás-felhasználás uniós szinten kiemelt téma, amelyen belül a hazai agrárium számára a bioenergia alkalmazásának növelése és a hatékonyságot fokozó precíziós gazdálkodás lehetőségeinek kiaknázása lehet a fő irányvonal. „Magyarországon megközelítőleg 75% az energiaimport aránya, így a bioenergia hasznosítása, és az ehhez kapcsolódó beruházások támogatása az ország mezőgazdasági adottságait tekintve komoly gazdasági potenciált jelenthet. Emellett az erős piaci verseny és a gyorsan változó fogyasztói igények miatt egyre sürgetőbb a termelékenység fokozása, amelyhez elengedhetetlen a korszerű gépesítés. Mindez a fejlesztés, szemléletváltás azonban nem képzelhető el az ágazatban dolgozó szakemberek utánpótlása nélkül” – hangsúlyozta ki Peter Roebben, a K&H Vállalati üzletágának vezetője. „A K&H kiemelt célja, hogy felelősen gondolkodó vállalatként üzleti eredményei mellett hozzájáruljon a jelen és jövő társadalma számára a teljes élet megvalósításához, ezért kiemelt támogatási terület számunkra a fiatalok oktatása. A célunk ezért egy olyan program indítása volt, amellyel az ágazat jövőjét meghatározó fiatal szakembereket támogathatjuk” – tette hozzá Peter Roebben.

A K&H Csoport idén első alkalommal ösztöndíjpályázatot hirdetett a magyarországi agrárképzést folytató egyetemek és főiskolák mester- és PhD-képzésben résztvevő hallgatói számára, hogy anyagi támogatással segítse azoknak a hallgatóknak a tanulmányát és kutatómunkáját, akik az agrárágazat fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Az ösztöndíjra a fenntartható agrárium témakörén belül 2014. február 15 – 2015. február 15. között készült TDK dolgozattal, illetve PhD tézisfüzettel lehetett jelentkezni, és mindkét kategóriában három-három hallgatót díjazott két fordulóban az ágazat legkiválóbb szakembereiből álló zsűri. A pályázatok elbírálásánál a téma eredetisége és hazai aktualitása, a kutatási eredmények, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti hatások bemutatása, a nemzetközi trendek ismerete egyaránt szerepet játszott.

Jól mutatja, mennyire fontos az ágazat számára a vérfrissítés, a szakképzett fiatalok képzése, hogy a KSH 2013-as ágazati felmérése alapján a gazdálkodók 31%-a 65 év feletti, és csak 6,1%-uk 35 év alatti, míg iskolázottság szerint csupán 3%-uknak van felsőfokú, és további 7%-nak középfokú szakirányú végzettsége. Habár jelenleg közel 17 ezer hallgató vesz részt felsőfokú agrárképzésben, a pályakezdő fiatalok körében végzett kutatás eredményeit összesítve egyértelműen az látható, hogy a mezőgazdasági pálya nem vonzó a fiatalok körében. Annak ellenére sem, hogy meglátásuk szerint mind idehaza, mind nemzetközi szinten nagy igény van az agrárszakemberekre. Mindez szorosan összefügghet azzal, hogy az ágazat társadalmi presztízsét alacsonynak látják.

„A beérkezett pályamunkák alapján azt látjuk, hogy a fenntartható agrárium kérdése a fiatal generáció számára is kiemelt fontosságú, hiszen 8 felsőoktatási intézményből összesen 52, szinte egytől egyig igen magas szakmai színvonalú pályamunka érkezett. Különösen nagy öröm számunkra, hogy kezdeményezésünk pozitív fogadtatásban részesült az egyetemeken, főiskolákon és a hallgatók körében egyaránt akkor, amikor az agrárium vonzereje a pályaválasztó fiatalok számára igen csekély, a szakma társadalmi elismertsége pedig alacsony. Különösen nagy szerepét látjuk ezért annak, hogy a szakma kiemelkedő fiataljait, és ezzel az ágazat jövőbeli fejlődését támogassuk” – tájékoztatott Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.

Díjazottak

TDK kategória
1. helyezett – Németh Tamás
Egyetem: Budapesti Corvinus Egyetem – Kertészettudományi Kar
Benyújtott pályamunka címe: Biopreparátumok alkalmazásának lehetősége a Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) de Bary kórokozó ellen paprikahajtásban

2. helyezett – Kapás Mariann
Egyetem: Szent István Egyetem – Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
Benyújtott pályamunka címe: Európai búzafajták levélrozsda ellenállóságának genetikai jellemzése molekurális markerekkel

3. helyezett – Tóth Adrienn
Egyetem: Budapesti Corvinus Egyetem – Élelmiszertudományi Kar
Benyújtott pályamunka címe: Frissen préselt narancslé eltarthatóságának növelése HHP technológia alkalmazásával

PhD kategória

1. helyezett – Riczu Péter
Egyetem: Debreceni Egyetem, Kerpely Kálmán Növénytermesztési, Kertészeti és Regionális Tudományok Doktori Iskola
Benyújtott pályamunka címe: Spektrális információk alkalmazásának vizsgálata a precíziós gyümölcsöntözésben

2. helyezett – Dr. Szigedi Tamás
Egyetem: Budapesti Corvinus Egyetem – Élelmiszertudományi Kar
Benyújtott pályamunka címe: Zöld kémiai módszerek bevezetése az élelmiszeranalitikába

3. helyezett – Áy Zoltán
Egyetem: Szent István Egyetem
Benyújtott pályamunka címe: Abiotikus és biotikus stresszekkel szemben rezisztenciát eredményező DNS-szekvenciák expressziója búzában

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Magyarország számára stratégiai kérdés a növényvédelem
A növényvédelmi szakemberek együttműködése és az integrált növényvédelmi módszerek együttes alkalmazása biztosítja a növényvédőszerek maradványaitól mentes, egészséges élelmiszerek előállítását – mondta Nagy István agrárminiszter a 71. Növényvédelmi Tudományos Napokon.
Öntözés: fölzárkózunk Európához?
Az aranyat érő májusi eső ugyan áztatta a földeket a hónap elején, de egy ásónyomnyi mélyen már száraz a föld. Ezt lehetett kalkulálni, hiszen tavaly decemberben és az idén januárban feleannyi eső esett, mint a sokévi átlag. Az Energiaügyi Minisztérium kalkulált is a várhatóan aszályos nyárral, március elsejétől kihirdette a vízhiányos időszakot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ kezdeményezésére a kormány sem késlekedett, az előző évekhez hasonlóan átvállalta a gazdáktól a vízszolgáltatási díj megfizetését.
Növényvédelem és a tápanyaghasznosítás öntözéssel
Az öntözés elsődleges célja a klímaváltozásból eredő termelési bizonytalanságok kiegyenlítése, és ezáltal a háborítatlan fotoszintézis fenntartása, a termésbiztonság támogatása. Ritkábban gondolunk arra, hogy klimatikus környezeti állapot kiegyenlítésével a stresszállapotok csökkentése milyen jelentős hatással van az egyéb területen is. Befolyásolja a tápanyag mennyiségi és minőségi beépülését és hasznosulását. Egy stressznyomás alatt sínylődő növény színváltozása távolról is felhívás keringőre a kártevők számára, amúgy meg a stresszállapot súlyosságától függő létrejövő kémiai jelzések is könnyítik a kártevők helyzetét a könnyű préda azonosításához.
Gabona kontra kiskultúrás növénytermelés?
Régóta ismert tény, hogy nem vagyunk önellátóak zöldségfélékből és gyümölcsökből. Az elmúlt évben például 130 ezer tonna volt az export, 225 ezer tonna az import a zöldségfélékből. Uborkából például háromszor, burgonyából tizenhétszer, vöröshagymából nyolcszor többet importálunk a kivitelhez képest.
Most is pikulálnak a kukoricák, csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Akár büszkék is lehetnénk arra, hogy 1200 öntözésfejlesztési program kapott 176 milliárd forint támogatást hazai és európai uniós forrásból, ha ez elég lenne a fenntartható mezőgazdálkodáshoz. De ez nem elég. A tényekhez hozzá tartozik, hogy a fejlesztési programok támogatásával harmadával növekedett az öntözött terület az elmúlt években; de ez még mindig csak 150 ezer hektár, szemben a négy évtizeddel ezelőtti adattal, amikor 350 ezer hektáron öntöztünk.
A MATE növényvédelmi drónpilótái világszínvonalú tudással bírnak
Tizenhat fő végezte el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint az ABZ Drone Kft. legutóbbi közös növényvédelmi drónpilótaképzését Keszthelyen. A július 11-én megrendezett oklevélátadó ünnepségen Dr. Gyuricza Csaba, az egyetem rektora gratulált a végzetteknek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza