Nagy szabadmagasságú permetezőgépek

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Wachtler István, Károly Róbert Főiskola, 2015/06/14

A deszikkálás gyomirtó hatása megkönnyíti a betakarítógépek munkáját. Több növénykultúrában fontos szerepe van, mivel a növénytermesztés eredményességét nagymértékben befolyásolja.

Magyarországon a legnagyobb területen termesztett, deszikkálásra kerülő növény a napraforgó. A napraforgó után a repce, illetve mostanában a szója következik. A közepes és hosszú tenyészidejű napraforgófajták esetében a biztonságos betakarításhoz elengedhetetlen a vegyszeres állományszárítás, mivel így növelhető az érésegyenletesség, és csökken a pergésveszteség. Csapadékos időjárásnál meg lehet őrizni a napraforgó olajtartalmának minőségét. A deszikkálás mérsékeli a szárítási költséget is. Ez különösen a kukoricánál fontos akkor, amikor sok későn betakarított kukoricára lehet számítani. Mérlegelni kell azonban, hogy a deszikkálás költsége alacsonyabb-e, mint a szárítás költsége.

Az állományszárításnak több további járulékos előnye is van. Tervezhetőbbé teszi a betakarítási munkák ütemezését, mivel jobban kiszámíthatóvá válik a technológiailag optimális betakarítási idő. Ez nemcsak a különböző gépi munkák (betakarítás, magtisztítás, stb.) és a tárolás, utószárítás tervezhetőségét, valamint a munkák nagyobb teljesítménnyel és kisebb veszteséggel végzésének lehetőségét biztosítja, hanem megteremti a gazdaságon belüli munkacsúcsok csökkentésének feltételeit is.

A légi permetezés korlátai

A deszikkálást permetezőgépekkel végzik, a hagyományos földi gépek azonban csak meghatározott növénymagasságig alkalmazhatók. Magas növényállományban korábban ezt az eljárást repülőgéppel végezték. A légi úton történő deszikkálásnak régebben nem nagyon voltak korlátozó tényezői. A nagyméretű táblák feldarabolásával azonban mára nehezebbé vált, ráadásul a légi úton kijuttatható szerek száma is lecsökkent. A légi vegyszerszórás (mai kalkulációk szerint) lényegesen nagyobb költsége ellenére sem éri el a földi gépek munkaminőségét. Az elsodródás veszélye pedig nagy, ami a szomszédos táblák károsítását okozhatja, a környezetszennyezés veszélye igen jelentős.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a légi permetezés igen veszélyes munka. A pilótának repülőgéppel 140–200 km/h sebességgel kell repülnie, mindössze 2–3 m magasságban a növények felett. A táblák végén lévő fák, kazlak, a nagyfeszültségű villanyvezetékek és minden jobban kiemelkedő létesítmény, tereptárgy nagy veszélyt jelentenek. A légi technikával végrehajtott deszikkálás természetes korlátai még az időjárás, a domborzat stb. Munkaminőségének hiányosságai és nem utolsósorban a költségei miatt már a ’80-as évek végén felvetődött a földi gépek használata. Magas kultúrákban (kukorica, napraforgó stb.) azonban a hagyományos permetezőgépek nem használhatók.

Nagy szabadmagasságú permetezőgépek

Ezt a problémát oldották meg a napjainkra elterjedt, különböző gyártmányú, megnövelt szabadmagasságú erőgépek és permetezőgépek, valamint az önjáró (hidas) permetezőgépek, amelyek lehetővé teszik a deszikkáló szerek kijuttatását magasabb növénykultúrákban, akár kisebb táblák esetén is, megfelelő teljesítménnyel, pontossággal és kellő biztonsággal.

A magajáró permetezőgépek egyesítik magukban a légi és földi gépes permetezés előnyeit (nagy teljesítmény és környezetkímélő módon elérhető, pontos szórásegyenletesség), azok hátrányai (korlátozott időtartamú és csak nappali munkavégzési lehetőség, alacsony területteljesítmény) nélkül. Mindemellett a kukoricabogár megjelenése és terjedése szintén szükségessé teszi a védekezést, ezért is növekszik az igény a megnövelt szabadmagasságú permetezőgépek iránt.

Az önjáró gépek általában 2000–5000 literes permetlétartállyal (több száz hektáros gazdaságok, illetve bérmunka-vállalkozók részére 5000–10 000 literes tartállyal), és a művelőutas termelési technológiákhoz igazodva 18–48 m munkaszélességű szórókerettel készülnek. A működéshez szükséges energiát 100–250 kW-os dízelmotor szolgáltatja. A forgalmazott és alkalmazott típusok nagy többségénél a szórókeret magassága 150–300 cm között, míg magának a permetezőgépnek (traktornak) a hasmagassága 120–150 cm között változik. Ezt a gép megemelésével teszik lehetővé, ami alkalmassá teszi a deszikkálás elvégzésére magasabb és alacsonyabb növényekben egyaránt. A permetezőgépek nagy részénél a szabadmagasság hidraulikusan változtatható, közúton alacsony helyzetben, míg munkavégzés közben a kezelendő növényzet magasságának megfelelően történik a beállítás. A nyomtávolság széles határok között, esetleg hidraulikusan, fokozatmentesen állítható.

Az alvázat a stabilitásra ügyelve úgy alakítják ki és a részegységeket úgy helyezik el, hogy egyaránt kiegyenlített kerékterhelést érjenek el üres és teletöltött permetlétartály esetén is. A tartály töltöttségét a gépkezelő számára érzékelő jelzi. A hagyományos gépekhez hasonlóan öblítővíz és kézmosóvíz-tartály is van rászerelve. Az üzembiztosság, a teljesítmény és a munkaminőség szempontjából egyaránt előnyös, hogy a gépek alváza gyakran pneumatikus rugózású, amely a terheléstől függően szabályozott. A csillapított rezgések következtében kényelmesebb a gépkezelő munkája, kisebb a gép szerkezeti elemeinek igénybevétele, nagyobb munkasebesség (10–25 km/h) alkalmazható, kisebb mértékű a szórókeret lengése, jobb a kereszt-, illetve hosszirányú szórásegyenletesség.

A gépek általában hidrosztatikus összkerékhajtással működnek, ami lehetővé teszi a fokozatmentes sebességváltást és a terepviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodást. A hidrosztatikus hajtáshoz 3–5 fokozatú, mechanikus sebességváltó kapcsolódhat, Egyes gépek tempomattal is el vannak látva.

A kerekek mérete a növénykultúráknak megfelelően keskeny és nagy átmérőjű. A nagy tömegű gépek biztonságos fékezését általában hidraulikus vagy pneumatikus fékrendszer biztosítja. A kormányzás rendszerint elektronikus szabályozású hidraulikus szervokormánnyal történik. Gyakran látják el őket korszerű navigációs rendszerekkel, automata kormányzással. Ezáltal a nagy területteljesítmény mellett is kiváló munkaminőséget biztosítanak. Közúton hagyományos elsőkerék-kormányzás alkalmazható, terepen pedig az első és hátsó kerekek ellenkező irányú elfordításával kis (egyes gépek akár 7 m-es) sugarú körben is képesek megfordulni. A kerekek azonos irányú elfordításával oldalazó járás is alkalmazható, ami lejtős területen lehetővé teszi az oldalirányú csúszás megakadályozását és a gép nyomon tartását.

A permetező felépítmény

A szórószerkezetet elöl vagy hátul helyezik el. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Az elöl elhelyezett szórókeretre jó a rálátás, könnyen ellenőrizhető a munka, a sorok csatlakoztatása, az akadályok kikerülése biztonságosan történhet. Hátránya viszont, hogy a menetszél a permetet a gépre sodorja, ami megfolyásokat, csepegéseket okozhat, valamint a szélvédőre jutva a kilátást rontja. A gépek többségén ezért hátul helyezik el a szórókeretet, ahol ezek a problémák nem jelentkeznek, viszont a keret megfigyelése, és a fogáscsatlakozás nehezebb. Ez utóbbi feladatot GPS-rendszerrel nagy pontossággal lehet megoldani, de mellette művelőútak alkalmazása is szükséges.

A szórókeret magasságának állítása hidraulikus munkahengerrel történik, lengését lengéscsillapítókkal csökkentik. A keretszárnyakon ultrahangos érzékelők vannak elhelyezve, amelyek a növényzettől való távolságot mérik. Ennek alapján történik a szabályozás, amelynek során, ha a keret túlságosan megközelíti a növényzetet, akkor automatikusan megemeli a keretszárnyakat. A keret csillapított, függőleges irányú mozgását a keretfüggesztő rendszerébe épített hidroakkumulátor, a terepfelszínnel párhuzamos keretbeállást vízszintes, a kanyarodás közbeni szórókeretbelengés („csapkodás”) elkerülését pedig függőleges beépítésű csuklózás biztosítja. A különböző terepviszonyok között végzett munka biztonságát és jó minőségét szolgálja az, hogy a szórókeretet a permetezőgép helyzetétől függetlenül, a lejtővel párhuzamosan is lehet működtetni. A lengéscsillapítás természetesen ebben a helyzetben is biztosított. Az előzőekben említett nagy munkaszélesség és munkasebesség mellett különösen fontos, hogy a keret gyorsulás és lassulás miatti haladási irányú és azzal ellentétes elmozdulását mérsékeljék, mert ez rontaná a vegyszer kijuttatás egyenletességét.

Jelentősen javítható a vegyszeradagolás egyenletessége, ha a hidas permetezőgép szórókeretén két vezeték van kiépítve, és úgynevezett. cirkulációs rendszerben jut el a permetlé a szórófejekhez. Ezzel a megoldással állandóan biztosítható a szórófejeknél a kívánt üzemi nyomás, tehát bekapcsoláskor azonnal a beállított permetlémennyiség kerül kiszórásra. Ellenkező esetben ott, ahol permetezőgép elindul, a deszikkálás még nem történik meg, majd a táblán befelé haladva fokozatosan egyre eredményesebb a beavatkozás. A cirkulációs rendszer tehát lehetővé teszi ennek a tábla széli hibának a kiküszöbölését.

A hidraulikus cseppképzésű szórószerkezetekkel egyenletes szórás érhető el a kezelt felületen, azonban a cseppek jelentős mértékben ki vannak téve a szél elsodró hatásának is, ezért nagy lehet a vegyszerveszteség, valamint a környezet szennyezése, a szomszédos táblák károsítása. Tehát a penetráció gyakran nem elegendő, azaz a cseppek nem hatolnak be a növényzetbe, és nem jut permet a levelek fonák oldalára. Ezért a magasra növő kultúrák kezelésére alkalmas hidas permetezőgépek, további műszaki megoldásként légszállításos szórószerkezettel is felszerelhetők. Ezek munkaszélessége kisebb (28–36 m). A szórófejek felett elhelyezett műanyag tömlőbe vagy légszekrénybe nagy teljesítményű axiálventilátor nyomja a levegőt, amely az alul kiképzett nyílásokon át áramlik ki és a lombozat megnyitása és a cseppek behatolása még intenzívebbé válik, ezáltal a cseppeket a célfelületre szállítja, és a cseppek az alacsonyan elhelyezkedő felületeket és a levelek alsó oldalát is elérik. Az így kialakuló kétoldali légfüggöny pedig hatékonyan megakadályozza a cseppek elsodródását is, ezáltal nagyobb szélsebesség esetén is lehetővé válik a munkavégzés.

Mint az előzőekben említettem, a rugózott alvázhoz csatlakozik a csillapított mozgású szórókeret. E két megoldás együttesen biztosítja az egyenletes permetlé kijuttatást, illetve fedettséget, mivel a szórókeret munkavégzés közben állandóan párhuzamban marad a terepfelszínnel. Ezekkel a szabályozó rendszerekkel 1%-os pontosságú kijuttatás érhető el. Ezen túlmenően még egy sor más műszaki újdonság található a különböző gyártmányokon – ami a kedvező működést tovább segíti –, mint például a vegyszeradagolás automatikus szabályozása, automatikus nyomkövetés, a műveletek dokumentálási lehetősége stb.

Megoldott az éjszakai munkavégzés is, ennek érdekében a szórókeretre világítóberendezést szerelnek fel, ami lehetővé teszi a szórófejek munkájának ellenőrzését. Az éjszakai munkavégzés a nappalival szemben két óriási előnyt jelent. Egyrészt éjszaka általában jelentősen kisebb a légmozgás, amely pontosabb szórást és kisebb permetlé-elsodródást tesz lehetővé. Másrészt a permetezés méhkímélő módon valósítható meg, mivel a méhek éjszaka nem repülnek. A kisebb elsodródás és a méhkímélés pedig környezetvédelmi szempontból is jelentős előrelépést jelent.

A vezetőfülke gyakran hidraulikus úton emelhető süllyeszthető, térben előre-hátra állítható, klimatizált, aktív szénszűrővel védett, túlnyomással és zajvédelemmel ellátott. A gépkezelő részére a fülkéből minden irányban jó a kilátás. Emellett légrugós, állítható vezetőülés és ugyancsak állítható kormány biztosítja a kiváló, ergonómikus munkavégzési feltételeket.

Gazdaságos üzemeltetés

A nagy területteljesítményű és nagy értékű, önjáró permetezőgépek gazdaságos használata érdekében törekedni kell a lehető legnagyobb területteljesítmény, magas üzemóraszám elérésére. A nagy szabadmagasságú önjáró permetezőgépek eredményesen használhatók hosszabb szezonális időtartamban, így például magas növények kései vegetációs periódusában is, továbbá adapterekkel más mezőgazdasági munkák végzésére is.

Felépítésük és kapacitásuk olyan, hogy ezeket a gépeket jól kihasználni csak megfelelő körülmények és jó munkaszervezés esetén lehet. Gondoljunk csak bele, hogy egy 36 m munkaszélességű gép 14 km/h munkasebesség mellett óránként fantasztikusan nagy, közel 50 ha, területet képes bepermetezni, az időkihasználási tényezővel nem számolva. Ha ez a gép bármilyen okból kifolyólag 10 percig áll, mintegy 7–8 ha permetezése maradhat el! Egyes gépek éves területteljesítménye (100 hektáros átlagos táblaméretek esetén) különböző munkákban összességében jóval meghaladja a 10 000 hektárt! Ezért bérmunka vállalására különösen alkalmasak. Mint látható, a nagyteljesítményű gépeknél nagy jelentősége van az üzemidő jó kihasználásának, amivel a területteljesítmény növelhető. Az éjszakai munkavégzés lehetősége ezt is szolgálja. Egyes gépek jó útviszonyok között akár 40 km/h sebességgel is képesek haladni, ami jelentősen lerövidíti a különböző helyszínek közötti áttelepülési időt. Ugyancsak az időkihasználást javítja a permetlétartály utántöltési (feltöltési) idejének csökkentése, vagy a vegyszertakarékos technológiák alkalmazása és a területegységre kijuttatott permetlé mennyiségének csökkentése.

Fentiekre tekintettel érthető, hogy a nagy munkaszélességű, nagy szabadmagasságú, önjáró permetezőgépeket nagy gazdaságokban vagy bérmunka vállalkozásokban lehet gazdaságosan üzemeltetni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai