A bor Magyarország stratégiai terméke

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, Borászportál, 2015/06/17

A bor Magyarország stratégiai terméke, jelentős exportcikk, a nemzeti karakter egyik meghatározója, a magyar gasztronómiai kultúra szerves része – hangoztatta V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a VII. szőlő- és klímakonferencia megnyitóján Kőszegen.

A tárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára azt mondta: éppen ezért támogatja a kormányzat kiemelten a szőlőültetvények szerkezetátalakítását, borászati gépek beszerzését és technológiai korszerűsítését, valamint a magyar borok minél szélesebb körű népszerűsítését, beleértve az Európai Unió tagállamait és az EU-n kívüli országokat is.

Az éghajlati változás korunk egyik legjelentősebb problémája, mezőgazdasági és hidrológiai következményei is vannak, befolyásolják az egészségi állapotot, az élelmiszer-biztonságot, a borkultúrát – fűzte hozzá V. Németh Zsolt. – Számolni kell az átlaghőmérséklet emelkedésével, a csapadékhozamok csökkenésével és szélsőséges eloszlásával, a hőhullámos napok számának emelkedésével, és ezeknek a változásoknak a következményeként azzal is, hogy valószínűleg előrébb jön a rügyfakadás és a szüret is.

A szaktárca államtitkára a kőszegi Európa Házban neves hazai borászok, valamint meteorológusok előtt mondta el köszöntőjét. A szakemberek évről évre azért jönnek össze a határszéli városban, hogy az 1740-es évektől vezetett „Szőlő Jövésnek Könyve” ünnepségsorozathoz kapcsolódva – amikor ünnepélyes keretek között rajzolják be a szőlőhajtásokat a könyvbe – a klímaváltozásnak azokról a hatásairól beszéljenek, amelyek a szőlőtermesztőket és a borászok munkáját érintik.

Huber László (Fidesz-KDNP), Kőszeg polgármestere arról szólt, hogy a szőlőkultúra évszázadok óta meghatározó jelentőségű a településen, a kőszegi gazdák büszkék jellegzetes boraikra.

Kitért arra is, hogy a Pannon Egyetem Georgikon Kara szeretné, ha Kőszegen felsőfokú mezőgazdasági képzés kezdődhetne, amelyek része lenne borászok képzése is.

Németh Krisztina, a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a konferencia egyik előadója az MTI-nek elmondta: a szőlőtermesztés technológiája, feltételei folyamatosan változtak az elmúlt évszázadokban, de ez a folyamat napjainkban felgyorsult.

A magas – kordonos – műveléssel a fagy veszélye megnövekedett, a hőmérséklet változásai, a páratartalom, a fokozatos melegedés, a növekvő UV-B sugárzás, a csapadék szélsőséges változása, a hirtelen kialakuló jégesők, az évszakok eltolódása hatással vannak a szőlőtermesztésre.

Ezek mellett új kártevők, gombák és rovarok is megjelennek, amelyekkel szemben védekezni kell, a megszokott fajták helyett pedig a fagyot és a meleget is jól bíró szőlőfajtákat kell telepíteni, ami akár a magyar borokat is megváltoztathatja – mondta Németh Krisztina.

Tokaji és egri a legjobb biobor

Kilenc borvidék 12 pincészete vett részt a bioborok idén kilencedik alkalommal megrendezett versenyén a Hortobágyon. Azért itt, mert itt található a legnagyobb hazai összefüggő, mintegy 20 ezer hektár bioművelésű terület. A verseny eredményhirdetését hagyományosan a kihajtási ünnep napján – április 25-én –, a Szent György-napi országos biovásár keretében tartották meg.

A Kaló Imre borász vezette zsűri harmincnégy biobort kóstolt meg, a testület tagjai az évjáratot, a fajtát és a termelőt sem ismerhették a verseny előtt. A pontszámok alapján egy ajánlott, egy bronz, tizenöt ezüst, három arany és egy nagyarany született a fehérborok, öt ezüst a rozéborok és hat ezüst, valamint két arany a vörösborok kategóriájában – mondta el Kovács Pál, a szervező, a Debreceni Borbarátok Társasága Közhasznú Egyesület elnöke.

A fehérboroknál az abaújszántói Pendits Szőlőbirtok (Tokaji Borvidék) Aszú Esszenciája (2008), a vörösboroknál az egri Vincze Béla-pincészet Mészhegy Syrah (2009) bora lett a csúcsbor. Ezek a termelők a Biokontroll Hungária támogatásával indulhatnak a 2016-os nürnbergi BIOFACH kiállításon, a biotermékek vezető világvásárán – részletezte Kovács Pál.

Kovács Pál még elmondta, hogy a jövőre esedékes 10. Országos és Nemzetközi Bioborversenyt szeretnék szakmai tanácskozással összekötni, az eseményen a magyar bioborászat helyzetét tekintenék át az érintett borászok és szakemberek. Szeretnék elérni, hogy minél több biobor kerüljön az éttermekbe, ezért a találkozóra több hazai étterem séfjét és tulajdonosát is meghívják.

A fagyot és a meleget is jól bíró szőlőfajtákat kell telepíteni, ami akár a magyar borokat is megváltoztathatja

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai