Fehérítés kérdőjelekkel

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Agrárium-info, 2015/06/20

Ha a sertés tőkehús áfájának csökkentése teljes mértékben megjelenne a fogyasztói árban, az 17,32 százalékos fogyasztói árcsökkentést jelentene. (A „sertés tőkehús” kifejezés a fogyasztók elé kerülő sertéshúst jelenti, ellentétben a korábbi áfacsökkentésben érintett féldisznókkal, a továbbiakban a sertés tőkehúst egyszerűen csak sertéshúsként emlegetjük majd.)

A 17,32%-os árcsökkenés igazán jelentékenynek lenne mondható. Ez azt jelentené, hogy például egy kiló rövidkaraj, amely a KSH szerint idén (2015) márciusban átlagosan 1410 forintba került, az áfacsökkentés után (már ha addig az áfacsökkentésen kívüli tényezők nem változtatják meg az átlagos árat) 1166 forintba kerülne.

Egy ilyen mértékű árcsökkenés sokaknak jól jönne, a KSH szerint a népesség közel egyharmada (2013-ban 27,2 százalék) olyan háztartásban él, ahol nem esznek legalább kétnaponta húst, vagy azzal azonos tápértékű vegetáriánus ételt.

Ám ha a 2006-os áfacsökkentés tapasztalataiból indulunk ki, akkor nincs sok esély arra, hogy az áfacsökkentés teljes mértékben megjelenjen a fogyasztói árakban.

Az MNB 2006 decemberében tett közzé egy kutatást a 2004-es áfaemelés, illetve a 2006-os áfacsökkentés tanulságairól, amelynek tanulságai a fogyasztók szempontjából meglehetősen lehangolóak.

 Áfaemelés és az ár

A kutatás szerint az áfaemelés hatása sokkal inkább megjelenik az árakban, mint az áfacsökkentésé. Az elemzés szerint míg „a 2004. januári 3 százalékpontos áfaemelés átlagosan kb. 2,5 százalékkal növelte, addig 2006 januárjában az 5 százalékpontos áfacsökkentés csupán átlagosan kb. 1 százalékkal csökkentette az érintett termékek árszínvonalát”.

Ami azt jelenti, hogy – idézve tovább a tanulmányt – „a boltok átlagosan az áfacsökkentés mértékének csak a negyedével mérsékelték az érintett termékek árát”.

A tanulmány szerzőinek végkövetkeztetése szerint tehát „míg az áfaemelést a boltok nagy része viszonylag hamar beépíti az áraiba, áfacsökkentés esetén az árak csupán az áfacsökkentés által indokolt negyedével mérséklődnek.”

Ami még kellemetlen hír a fogyasztóknak, hogy a tanulmányban közölt táblázat alapján az a termékcsoport, amelyben a sertéshús is található, az átlaghoz képest is alulteljesítő volt, s az árszínvonal csak 0,61 százalékkal csökkent (s nem pedig 4 százalékkal, amely akkor lett volna elérhető, ha a boltok teljes mértékben érvényesítik áraikban az áfacsökkentést). Az árcsökkenés tehát csak 15 százaléka volt annak, amit az áfacsökkenés indokolt volna.

Mit jelenthet ez a jövőre esedékes sertés húsáfa­csökkentés szempontjából? Ha az MNB-tanulmány eredményeiből indulunk ki, akkor a 17,32 százalékos csökkentés 15–25 százaléka jelentkezhet fogyasztói árcsökkenés formájában. Ez tehát 2,6–4,3 százalékos bruttó árcsökkenést jelenthet.

Korlátozódik

Igaz, kormánypárti politikusok már jelezték, „a kormány a sertéshús áfájának csökkentésével lehetővé teszi, hogy a fogyasztói árak ténylegesen csökkenjenek, fontos, hogy a kereskedők ezt ne nyeljék le”, ám ugyanezt mondták a kormánypárti politiku­sok a 2006-os áfacsökkentés­nél is. Akkor úgynevezett „árkommandót” hoztak létre. Egy akkori kormánypárti politikus, Mesterházy Attila arról beszélt, hogy a kormány célja az, hogy az áfamérséklés ne a kereskedők extraprofitjaként érvényesüljön.

Ha az MNB-tanulmány tanulságait alkalmazzuk a rövidkaraj majdani árcsökkenésére, akkor az 1410 forintos karaj ára 1166 forint helyett – amit az áfacsökkentés ténye számszakilag indokolna – valahova 1349–1373 forint közé esik majd az áfacsökkentés hatása miatt – nyilván a hús árát emellett más hatások is alakítják. Azt se feledjük persze, hogy az áfacsökkentés fehérítheti a sertéshús kereskedelmét. Az áfa csökkentésének hatása nem kizárólag a fogyasztói árra korlátozódik, hanem az érintett vállalkozások jövedelmezőségére, meg természetesen a költségvetés bevételeire is hat.

 Versenyhátrány

„Jelentős versenyhátrányba kerülnek a baromfipiaci szereplők és több ezer munkahelyet sodor veszélybe a kormány, ha – egyoldalú lépésként – a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a sertés tőkehús áfáját, miközben a baromfitermékekre továbbra is 27 százalékos áfa maradna érvényben” – közölte a Baromfi Termék Tanács (BTT).

A BTT szerint a kormány lépése szakmailag indokolatlan. Az ágazat a hazai hústermelés 53 százalékát adja, a hazai fogyasztásban pedig a baromfihúsok állnak az első helyen. A magyarok személyenként 32 kiló baromfi és 28 kiló sertéshúst esznek évente.

Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke jelezte, Romániában júliustól már csak 9 százalékos lesz az élelmiszerek áfája, s ennyivel már a hazai élelmiszer-ágazat szereplői is kiegyeznének, ha nem diszkriminatív módon vezetnék be. A szakember megjegyezte, bizonyos sertéshúsok és baromfitermékek egymás konkurensei: a rövidkaraj a mellfilével, a lapocka, sertéscomb a csirkecombbal. Az áfaeltérítés miatt már rövid távon megnőhet a sertéshús iránti kereslet, amit a hazai állomány most is alig képes kielégíteni, beözönlik az import tőkehús. A baromfiágazatban a nyereség jelenleg 2–3 százalékos, emiatt képtelen lesz 22 százalékos árversenybe bocsátkozni. Azok a vállalkozások, amelyeknek a forgalmában az export aránya nem éri el a 70–75 százalékot, nagy eséllyel már a jövő év első hónapjaiban tönkremehetnek – figyelmeztetett Bárány László. Szerinte a baromfiágazatban dolgozó 60 ezer ember közül több mint 10 ezren is elveszíthetik a megélhetésüket. Egy-egy nagyobb integrátor bedőlése pedig akár több száz beszállító kisgazdaságot ránthat magával. A feketegazdaság szereplőinek egy része „átigazolhat” a sertésről a baromfira, ahol eddig jóval kisebb volt az illegális szereplők aránya.

Nőnie kellene

Egy év alatt fejenként három kilogrammal kellene nőnie a sertéshús fogyasztásának Magyarországon, ennek érdekében fogyasztást ösztönző kampány indul – jelentette be időközben a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor elmondta: most egy ember évente mintegy 25 kilogramm sertéshúst fogyaszt. Ez a mennyiség a múlt század kilencvenes éveiben még háromszor ekkora volt – tette hozzá.

A marketingakció része volt a szaktárca sertésstraté­giai programjának. Ennek az ágazati tervnek a végrehajtását már megkezdte a minisztérium.

A stratégia része egyebek között a genetikai állomány javítása, a termékek piacra jutási feltételeinek könnyítése, a minőségi magyar sertéshúst jelölő védjegy kidolgozása, és még számos intézkedés, amely a magyar sertéságazat helyzetét hivatott javítani – emelte ki a miniszter.

A stratégia céljai között szerepel a feldolgozó kapacitások fejlesztése, a feketegazdasági tevékenység visszaszorítása. Ágazati szempontból jelentős intézkedésnek nevezte az élő és a hasított félsertés általános forgalmi adójának 5 százalékra mérséklését, amely január 1-jétől hatályos. Az intézkedéstől a szaktárca azt várja, hogy munkahelyek maradnak meg az ágazatban, emellett nő a magyar sertéshús fogyasztása és az árak is mérséklődnek.

Fazekas Sándor reális célnak tartotta, hogy a sertésstratégia intézkedéseinek együttes hatására Magyarországon a mostani 3 millió körüli sertésszám 2020-ig, a 2014-ben induló új uniós költségvetési időszak végéig, megduplázódik. Közölte, hogy a magyar sertéshús népszerűsítésére hat hónap alatt mintegy 230 millió forintot költenek.

Takács Lajos, konyhafőnök szerint a magyar emberek figyelmét újra fel kell hívni a sertéshús-fogyasztásra. Ízletesen elkészítve a sertéshús felhasználásával készült ételek ismét nagyon népszerűek lehetnek – emelte ki. Rámutatott, hogy a mangalica húsa nemcsak bel-, hanem külföldön is nagy siker az utóbbi időszakban, és ez jelentős eredmény egy olyan időszakban, amikor a világban nem trendi a sertéshús fogyasztása.

Változó fogyasztási szokások

A legális csatornákon mért belföldi húsfogyasztás évek óta csökken, ez jelentős hatással van a magyar húsipar teljesítményére, ami tavaly az előzetes becslések szerint némileg csökkent, annak ellenére, hogy az export jelentősen nőtt. Az ország sertés- és marhahúskivitele egy év alatt több mint 40 százalékkal nőtt, tavaly meghaladta a 180 ezer tonnát, értékben a 380 millió eurót, ami több mint 100 milliárd forintot tett ki. A belföldi forgalom szűkülése miatt azonban az ágazat teljesítménye az előzetes adatok szerint így is visszaesett 1–2 százalékkal – áll a GfK Hungária és a Hússzövetség közösen készített elemzésében. A magyar húsipar összességében – csakúgy, mint az előző években – ismét néhány milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi gazdasági évet.
Az idén a negatív tendenciák megváltozását várták az elemzők, ám az első két hónap adatai nem mutatnak túl kedvező képet. A korábban jelzettnél magasabb infláció várható, amelyért részben az élelmiszer áremelkedés okolható. Az élelmiszerek belpiaci árát felfelé hajtja a növekvő világpiaci ár, a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatti magasabb takarmányárak, valamint a növekvő energia- és üzemanyagárak.
A nagyobb gondot az elemzők szerint az okozhatja, hogy a fogyasztók elvesztették hitüket a gyors kilábalásban. A GfK-Corvinus Fogyasztói Várakozások indexe azt mutatja, hogy ez év márciusában romlott a háztartások várt pénzügyi helyzetének és az ország gazdasági helyzetének megítélése.
Az elemzés szerint az elhúzódó kedvezőtlen gazdasági környezet hatására gyökeresen megváltoztak a fogyasztói szokások. A 2000-es évek elején jellemző, túlköltekező, hedonista vásárlás már a múlté, megnőtt a vásárlás előtti informálódás szerepe. A boltválasztás szempontjai között hátrébb szorultak a bolt minőségére vonatkozó szempontok, megnőtt viszont az akciók és promóciók jelentősége.
A válságtól függetlenül jelentős húsfogyasztók voltak és maradtak is a magyarok. A GfK ConsumerScan adatai alapján minden magyar negyedik-ötödik kosárban van valamilyen hústermék. Ha 100 kosarat vesznek alapul, 22-ben található feldolgozott húskészítmény. (Csak összehasonlításképpen: tej a kosarak 12 százalékában van, ásványvíz 9-ben, míg mosószer csak minden századikban.)
A húspiac csökkenése tehát nem abból adódik, hogy vásárlók elhagynának kategóriákat, hanem abból, hogy kevesebbet és kevesebbszer vásárolnak. Amennyiben az ágazat számára kedvezőtlen folyamatok, így a fogyasztás csökkenése, de különösen a feketegazdaság térnyerésének erősödése nem állítható meg, úgy a húsipar teljesítményének további jelentős szűkülésére, üzembezárásokra és munkahelyek megszűnésére kell számítani. A csökkenő teljesítményű húsipar pedig nem ad megfelelő alapot a kormánynak az állattenyésztés fejlesztését célzó programjához – tartalmazza GfK Hungária és a Hússzövetség elemzése.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai