Juh szakmai nap Bábolnán

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2015/06/21

A szakmai nap első előadásában Hajduk Péter a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója a juhágazat aktuális helyzetét és lehetőségeit foglalta össze. Átfogó képet kaphattak tőle a résztvevők az ágazatot érintő kérdésekről, ezért ezt az előadást részletezzük.

Ágazati helyzetkép

2014-re nyugodt piaci helyzet volt jellemző – kezdte Hajduk Péter. – A támogatások alakulása és a piaci helyzet hatására tovább nőtt a juhlétszám az országban. Megfelelő báránykereslet mellett hullámzó felvásárlási árakkal lehet számolni.

Az Európai Unióra jellemző áruhiány továbbra is megmaradt. Juhhúsból az Unió mintegy 80 százalékban önellátó, húsz százalékban behozatalra szorul a Tengerentúlról.

A gabona- és tápárak minimálisan csökkenő tendenciát mutattak. Az ágazat helyzetét megnehezítő kéknyelv betegséget érintve megemlítette, hogy szerencsére nem okozott nagy gondot sem a karácsonyi, sem a mostani, húsvéti bárányszállítási időszakban.

Az idei évvel kapcsolatban elmondta, hogy 2015. január 1-jével 5 százalékra csökkent az élőjuh áfája. Évekre visszamenőleg ismertette a juhlétszám alakulását és a juhtartók számát is. Az ágazat a mezőgazdasági termelésből 0,8–1 százalékkal, míg az állattenyésztési termelésből 2 százalékkal részesedik. Hozzátette, hogy ennél jóval nagyobb a társadalmi kihatása, hiszen a legelőhasznosítás és a biodiverzitás fenntartása mellett fontos szerepet játszik a vidéki munkaerő foglalkoztatásában, környezetünk rendben tartásában. Számos, pénzben nem kifejezhető hozadéka van az ágazatnak, amely valóban piacképes terméket állít elő.

A meghatározó olasz piacon kívül adott a lehetőség más országokba, például Ausztriába, Németországba, Svájcba szállítani. Annak megfelelően lehet, kell gazdálkodni, hogy mit igényel a piac. Lehet nyereségesen és veszteségesen is termelni intenzív körülmények között, de ugyanez igaz az extenzív tartásra is – jegyezte meg Hajduk Péter.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a juhtej és tejtermékek vonatkozásában korlátlan lehetőségek vannak hazánkban és a világon, hiszen nincs kvóta rá, így jóval nagyobb mennyiség is eladható lenne.

Azt is hozzáfűzte, hogy a juhtejtermelés valóban komoly tőkét igénylő, eszköz- és munkaigényes vállalkozás, de plusz pénzt hozhat, tehát kitörési pont lehet az ágazat számára.

Támogatási szintek

Hajduk Péter beszélt a tavalyi évi támogatottsági szintről is, amelyhez most jutnak hozzá a juhtartók, majd rátért a 2015–2020 közötti támogatásokra. Itt az új EU-s költségvetési időszak, az új támogatási rendszer, amelyben a juhtartókat ezúttal is a közvetlen támogatások érintik főleg – a résztvevők erről is részletes tájékoztatást kaptak. Kiemelve a termeléshez kötött támogatásokat, hallható volt, hogy fennmarad az ÁNT anyajuh- és anyajuh kiegészítő támogatása (kb. 21/18 euró/anya, kb. 2160 Ft/anya jár a kedvezőtlen térségben tartott juhok után, s aki jogosultságot szerzett rá korábban, még öt évig kaphatja. Ez az összeg évente 5 százalékkal csökkeni fog).

Meghirdetésre került az EU-s anyaállat-támogatás 22 milliós évi keretösszeggel (kb. 22–25 euró/anyajuh). Ez az összeg attól függően változhat, hogy mennyi anyajuhval fognak rá bejelentkezni, hiszen keretösszegről van szó – fűzte hozzá a szövetség vezetője. Minden juhtartónak nő a támogatottsági szintje, de az 500 anyajuh felett tartóknak kifejezetten jelentőset ugrik az eddigiekhez képest.

Ezen kívül elmondta, hogy támogatják a fehérje takarmánynövények termesztését (lucerna, herefélék, bizonyos keveréktakarmányok kb. 18–20 000 Ft/ha). Ezzel teljesíthető a zöldítés ökológiai területeinek biztosítása is.

Az igénybe vehető támogatások részletezését követően Hajduk Péter a tennivalókra tért ki. Ahhoz, hogy az ágazat előre tudjon lépni, reformokra van szükség minden szinten – hangzott el. – A piac igényei szerinti tudatos termék-előállítást kell megvalósítani, hiszen ez jelenleg nem működik országos szinten. Ez az egyik megoldásra váró nagy feladat az ágazatban.

Növekvő, egységes minőségű termék előállítást kell elérni csökkenő költségekkel. Szakszerű takarmánytermesztést és tárolást, okszerű takarmányozást kellene folytatni. Termékorientált termelői csoportok kialakításával, okszerű fajtahasználattal, egységes termék egy időre történő előállításával és közös értékesítés megvalósításával tudna javulni az ágazat helyzete – sorolta a tennivalókat előadásában az igazgató.

Végezetül részletesebben beszélt a kéknyelv betegségről, amelyhez kapcsolódóan elmondta, hogy sajnos 1,5–2 évig bizonyára meg fogja nehezíteni a juhtenyésztők életét.

A szakmai nap folytatásában Nagy Gábor, a Kaposvári Egyetemről, Mézes Miklós, a Szent István Egyetemről, Hunland Kft. juhágazati kereskedelmi vezetője és Kiss Gábor juhtenyésztő tartott még szakmai előadásokat. Az előadások anyagai megtekinthetők lesznek a Bábolna Takarmány Kft. honlapján.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai