Jobb évben bíznak a méhészek

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2015/06/24

z Országos Magyar Méhészeti Egyesület minden évben felmérést végez, hogy az adott évben milyen méztermelési eredmények születtek az egyes méhlegelőkről, növénykultúrákról. Az OMME a tavalyi évben közel 800 méhészet, 80 632 méhcsaládjának termelési adatait elemezte.

A tavalyi év után milyen lehet az idei?

Az előző év eredményei között a repceméz esetében a megkérdezett álló méhészetek országos átlaga 5,65 kg volt, ami a 2013-as év eredményével szinte dekára azonos. A vándor méhészetek által közölt eredmény 8,55 kilogrammos átlagot mutatott, amely a 2013-as évhez képest 25 százalékos javulást hozott.

Akácméz esetében az álló méhészetek termelési átlaga tavaly 7,33 kilogramm körül alakult, amely a tavalyelőtti évhez képest 42 százalékos terméscsökkenést mutat. Ugyanez az adat a vándor méhészetek esetében 2014-ben 9,83 kg volt, amely a 2013-as évitől mintegy 35 százalékkal kevesebb. A 2013-as évértékelőben elhangzott, hogy az elmúlt néhány év szélsőséges időjárása rávilágított arra, nem elég az eddig jól bevált módszereket és vándorlási stratégiákat alkalmazni, minden egyes évben újra kell gondolni a legfontosabb lépéseket és alkalmazkodni a kihívásokhoz.

„Némi vigaszt nyújthat, hogy az idő előrehaladtával egyre több tapasztalatunk lesz a szélsőséges körülményekről, így nagyobb valószínűséggel választjuk meg a helyes technológiát. Továbbá a napraforgó évről évre bebizonyítja, hogy egy rossz tavasz után is képes megmenteni az ágazatot” – állt a tavalyi éves értékelésben.

Az idei év mit hoz a méhészék számára, azt még korai megmondani, de mindenesetre a szűkebb esztendők után a méhészek ismét – mint mindig – egy eredményesebb év reményében végzik munkájukat.

Az elmúlt öt esztendőben egy jó évük volt igazából a hazai méhészeknek, a többi kifejezetten gyengének számított. Ezért a mézárak emelkedésének oka nem kizárólag a tavalyi termeléskiesés (1. táblázat).

Még korai lenne temetni az eddigi eredményeket

Megkeresésünkre az OMME részéről Horváth Gábor vezető szaktanácsadó válaszolt néhány kérdésre.

– Várhatóan hogyan alakultak, alakulnak a mézárak 2015-ben?

– A fogyasztói árak termelői méz esetén nem vagy csak igen kis mértékben drágultak, hiszen a vásárlók megtartása érdekében jellemzően maximum 10 százalékos emelkedés volt a korábbi árakhoz képest. A bolti mézek esetében az árak követték a felvásárlási árak emelkedését. A 2015-ös évre vonatkozó felvásárlási árak még nem alakultak ki.

– Az eddig eltelt hónapok alapján jelenleg milyen kilátásai vannak az ágazatnak? Milyen mértékű volt a fagykár ebben az évben, mi jellemzi a méhlegelőket?

– Folyamatban van a tavaszi vegyes méz és a repce pörgetése. Az eddigi eredmények nagyon vegyesek. Idén kevesebb volt a repce vetésterülete az előző évekhez képest, de ennek is 50 százaléka, 100 000 ha közepes vagy gyenge minőségű. Azokon a területeken, ahol tavasszal megfelelő módon tudtak fejlődni a méhek és a környék repcetáblái időben megkapták a kellő mennyiségű csapadékot, jó eredményről számoltak be a méhészek. Ettől a néhány kivételtől eltekintve egyelőre gyenge-közepes eredményekről számolhatunk be, de teljes képet csak a pörgetési időszak lezárulta után tudunk mondani. Nem sok jóval kecsegtet, hogy idén az akácot több alkalommal is fagy érte. Egyes megyékben az akác 50 százaléka elfagyott, de a méhészek számára nemcsak a fagykár okoz problémát, ugyanis nemcsak a fagy okoz kárt a virágokban, hanem az ún. megfázás is. Alacsony hőmérsékleten „megfáznak” a virágok nektármirigyei, és ilyenkor hiába gyönyörű fehér az akácfa, a virágok sajnos nem adnak nektárt. Ahogy mondani szokták, az a biztos, ami már a hordóban van, így erről is csak május végén tudunk biztos adatokat közölni.

A fehér akác ügyével kapcsolatban: 2014-ben hungarikum lett a Magyar Akác és a Magyar Akácméz. A korábban a sokat emlegetett, a Magyar Akácot „veszélyeztető” EU-s jogszabály lehetőséget biztosít a tagországoknak, hogy egyéni preferenciák alapján eldönthessék, mely növényfajok mellett kívánnak fellépni. Az akác felhasználása olyan sokoldalú és olyan jelentős értéket képvisel hazánkban, hogy a szakértők szerint semmilyen társadalmi vagy gazdasági indok sincs az akác ellen. Sőt! Hosszútávon a klímaváltozást és minden egyéb hatást figyelembe véve tágtűrésű növény lévén stratégiailag fontos szerepet tölthet be.

– Milyen a méhegészségügyi helyzet jelenleg az Unióban és hazánkban, valamint mennyire hatékony és egységes a hazai méhészek Varroa-atka elenni védekezése?

– A magyar méhész elsősorban gazdasági okok miatt végzi a tevékenységét, így sokkal komolyabban foglalkozik az állatállománnyal, hiszen a megélhetése függ tőle. Magyarországon a profi méhészek aránya (az EU-s jogszabályok a 150 méhcsalád feletti méhészeteket tekintik profi méhészetnek) jóval magasabb, mint például az EU egyéb országaiban. A hazai méhpusztulás töredéke az észak-európai országokénak, és jelentős mértékben alacsonyabb, mint pl. Francia vagy Németországban, ahol inkább a hobbiméhészetek dominálnak. A hazai méhészek törődését tovább erősíti a hazai állat-egészségügy EU-ban egyedülállóan szigorú eljárása, melynek során minden egyes évben minden méhcsaládot megvizsgálnak.

A méhek pusztulásának fő okaként a Varroa atkát szokás említeni. Méhészettechnológiai szempontból a „hatékony védekezés” (a méhcsaládok egészségesen áttelelnek és termelő szintre hozhatók a termelési szezon elejére) eszközei rendelkezésünkre állnak, azonban az utóbbi években az időjárás változékonysága miatt a beavatkozások időpontjait a korábbi gyakorlattal ellentétben szinte évről évre újra kell gondolni.

– Milyen mértékben tudott bővülni az elmúlt időszakban a méhészek pályázati lehetősége?

– A méhészek számára elérhető mezőgazdasági pályázatok lehetősége folyamatosan változik, azonban a kifejezetten méhészeknek szóló Magyar Méhészeti Nemzeti Program, valamint a méhészeti járművekre igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatás az utóbbi két évben minimális mértékben, de szerencsére növekedni tudott. Ez azt jelenti, hogy a méhészek számára hozzáférhető támogatás méhcsaládokra vetítve körülbelül 300 forinttal több, mint a két évvel ezelőtti.

– Milyen a kereslet belföldön és külföldön a magyar méz iránt?

– Bár a belföldi fogyasztás folyamatosan emelkedik, az éves egy főre jutó fogyasztást tekintve 1 kg/fő/éves lemaradásban vagyunk az EU-s átlagtól, amelyet jelenleg 1,7 kg/fő/évre becsülnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hazai fogyasztónak nincs igénye a mézre, csupán a hazai jövedelmekhez képest drága a méz. Külföldön a magyar mézet más országok gyengébb minőségű mézeihez keverve javítómézként használják. Tiszta magyar mézet nem igazán kapni külföldön. Esetenként tudomásunkra jut olyan információ, hogy például Kínában a tiszta magyar akácmézet 20 000 Ft/kg-os árnak megfelelő Jüanért értékesítik. Azonban sajnálatos, hogy ez a méz is Németországon keresztül jut el Kínába, így a hazai méhészek nem profitálnak belőle – közölte Horváth Gábor

Mint tudjuk, az ágazat eredménye nagyban függ az időjárástól. Egy átlagos évben körülbelül 22–24 ezer tonna méz terem, gyengébb évet figyelembe véve van, amikor ennek a fele. Az előállított mennyiség fele részét az akácméz teszi ki, másik felét egyéb mézek, túlnyomó többségben vegyes virágméz jelenti. Egy átlagosnál jobb évben a 30 ezer tonnát is meghaladhatja a termelés (2. táblázat). Remélhetőleg, ha nem is kiugró, de végre jobb eredményekkel szembesülhetnek a méhészek a 2015-ös évben, hiszen már igazán rájuk férne egy sikeres esztendő.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai