Sok múlik a hozzáálláson

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: SZB, 2015/07/01

– Kérem, röviden mutassa be pályafutását a jelenlegi kinevezésig!

– 1973-ban Gyomán születtem, a tágabb családom ma is ott él. Egész eddigi életemben a mezőgazdasággal és a vidék ügyeivel foglalkoztam. Szentesen, a kertészeti szakközépiskolában érettségiztem, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szereztem előbb környezetgazdálkodási agrármérnök, majd talajtani szakmérnök diplomát. 2004-ben lettem a gödöllői Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézetének egyetemi docense, és csaknem 10 éven át voltam az egyetem Növénytermesztési Tangazdaságának igazgatója. 2012 óta mostanáig a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja voltam. Idén februárban „A talaj- és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel” címmel védtem meg doktori értekezésemet és lettem a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Az MVH elnöki tisztét miniszteri felkérésre vállaltam el. Új kihívásnak tekintem, hogy az oktatás területéről az államigazgatáshoz kerülhettem.

– 2014–2015 egy új időszámítás kezdete a magyar agrárium és vidékfejlesztés számára. Hol van az MVH helye a két érintett minisztérium között?

– A Kormány tavalyi újraválasztása óta szakmailag két minisztériumhoz tartozunk, az agrártámogatások révén a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a vidékfejlesztési források révén pedig a Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Államtitkárságához. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a programalkotás, legalábbis a vidékfejlesztési támogatások tekintetében, a Miniszterelnökségen zajlik, a végrehajtás pedig itt van nálunk a Hivatalban, amelynek pedig a Földművelésügyi Minisztérium a fenntartója. Azt kell mondjam, hogy eddig ez egy jól kezelhető helyzet számomra, mert amióta itt vagyok, mindkét vonallal megfelelő az együttműködés.

– Korábbi években komoly kritikák érték az MVH-t a túlzó, sokszor a támogatásokhoz való hozzáférést inkább megnehezítő pályáztatási és ellenőrzési módszerei miatt. Milyen átalakításokat tervez ennek a megváltoztatására?

– Ezzel a megállapítással teljesen egyetértek, mert korábban ezt én is teljesen így gondoltam. Ezért is vállaltam el ezt az új feladatot. A hivatal szigorú uniós és a hazai jogszabályok szerint működik, de azért lehet ezt közelíteni a gazdálkodói elvárásokhoz. A gazdálkodók alatt itt egy szélesebb ügyfélkört is értünk, hiszen nemcsak velük vagyunk kapcsolatban, hanem önkormányzatokkal és a legkülönfélébb egyesületekkel is. Egy olyan eljárásrendet, működési modellt próbálunk kialakítani, amely nem akadályozza a pályázati pénzek felhasználását, hanem ügyfélbarát módon segíteni próbálja azt. Senki sem azt várja, hogy ne ellenőrizzük a közpénzek felhasználását, de nagyon sok múlik a hozzáálláson. Ez persze nem könnyű feladat, hiszen egy több mint 1700 fős intézményről van szó, amely évi sok száz milliárd felhasználásáról kell, hogy döntsön. A gondolkodásmódot kell elsősorban megváltoztatni, arról, hogy valamit miért „nem lehet megoldani”, arra, hogy „hogyan oldjuk meg”. Ezt a megoldás-centrikus hozzáállást várom el a munkatársaktól úgy az országos központban, mint a vidéki kirendeltségeken.

A másik dolog legalább ennyire összetett, az érintett jogszabályi keretek ügyfélbaráttá tétele. Ahol szükséges és lehetséges, kezdeményezzük a jogszabályok, rendeletek megváltoztatását. Ez ennyire egyszerű: ha egy jogszabály nem feltétlenül a jogalkotó eredeti célját jeleníti meg, azon változtatni kell. Mi ezt végrehajtási oldalról, a gyakorlati tapasztalatok alapján tudjuk reálisan megítélni. Vannak persze európai uniós szabályok, azokhoz alkalmazkodnunk kell. Nem titkolt célom, hogy egy-két éven belül kialakítsunk egy olyan ügyfélbarát pályázati rendszert, amely nem az ellenőrzést helyezi előtérbe, hanem a források felhasználását egyszerűsíti és segíti.

– A 2014-es év agráriumot felkavaró döntése volt a nagybirtokok területalapú támogatásának a csökkentése. Mi az MVH tapasztalata ebben a kérdésben?

– Az MVH csupán egy végrehajtó szervezet, ez a kérdés tehát nem elsősorban hozzánk tartozik. Tényszerűen azzal kell számolni, hogy ebből az elvonásból becslések szerint mintegy 20 milliárd forintnyi forrás visszakerül a vidékfejlesztésbe. A kormányzat szándéka szerint ezt olyan ágazatok támogatására kell fordítani, amelyek kevesebb figyelmet kaptak az elmúlt években, mint például a kertészet vagy az állattenyésztés.

– Milyen az MVH jelenlegi kapcsolata a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával?

– A kamarával és a kamara vezetésével nagyon jó és kiegyensúlyozott a kapcsolatunk, mind országos, mind megyei szinten. Ez a személyes és a szervezetek közötti jó kapcsolatot is jelenti, hiszen a szaktanácsadói hátteret a mi munkánkhoz is a falugazdász hálózat adja. Ha ez nem működne, az nem lenne jó sem a kamarának, sem nekünk, de leginkább a gazdálkodók innák meg a levét. Ez a jó kapcsolat abban is megnyilvánult, hogy nagyon gördülékenyen zajlott a falugazdászok képzése az új támogatási rendszerre vonatkozóan. Összesen 670 falugazdászt készítettünk fel arra, hogy az egységes kérelmek beadásával kapcsolatban minden segítséget meg tudjanak adni a gazdálkodóknak. S ha már a tanácsadásnál tartunk, a saját ügyfélszolgálatainkon és megyei kirendeltségeinken is három-három kollégát készítettünk fel ugyanerre, illetve befejeztük a legújabb informatikai fejlesztéseket, amelyek olyan monitoring rendszerben működnek, hogy már a benyújtás pillanatában jelzik az ügyfeleknek az esetleges formai hibákat.

– 2015 valószínűleg arról is emlékezetes lesz, mint MVH-elnök számára, hogy éppen egy sor teljesen új, illetve jelentősen megváltozott támogatási jogcím jelenik meg.

– Ami azt illeti, ez valóban így van! Kétségtelen, hogy 2015 az MVH történetének a legnehezebb éve, egyrészt mert ez az időszak terhelt az elmúlt fél-egy év eseményeivel, amelyeket mindenki ismer, másrészt pedig valóban egy sor olyan új támogatás indul, amelyekre úgy kell felkészülni, hogy a tanulóidő tulajdonképpen azonos a beadás időszakával. A május 22-ig szankciómentesen benyújtható egységes kérelemben szereplő jogcímek közül ilyen volt a megváltozott SAPS-támogatás, amelyről a nagy gazdaságok támogatáselvonása kapcsán már beszéltünk. Teljesen új elem a zöldítés, amely érvényes az 1200 hektár feletti nagygazdaságokra is. Itt például próbáltunk olyan könnyítéseket belevenni a jogszabályba, amelyek nem mennek szembe az uniós előírásokkal, de nemzeti szinten könnyítik az intézkedés végrehajtását. A fiatal mezőgazdasági termelők támogatása két komponensből áll. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott fiatal gazda támogatást az egységes kérelem keretein belül kellett igényelni, míg a másik, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozottat május 18-ától papír alapon lehetett benyújtani. A kamara honlapján elérhető lesz egy kalkulátor, amely kinek-kinek segít eldönteni, hogy érdemes-e, a szintén idén újdonságként bevezetésre került támogatási formát, a kisgazdaságok átalánytámogatását választani. Növénytermesztőknek inkább, állattenyésztőknek kevésbé, mert ők ezzel esetleg más jogcímektől esnek el. Aki ezt választja, mentesül a zöldítés követelményei alól. Erre a támogatási formára augusztus 15-ig lehet bejelentkezni.

– Köszönjük a beszélgetést és eredményes munkát kívánunk!

Egyszerűbb szabályok a földtámogatásban

Az Országgyűlés 2015. június 23-i ülésén elfogadta a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítását.
A módosítás célja a jogszerű földhasználat újraszabályozása oly módon, hogy a gazdák még egyszerűbben juthassanak hozzá a támogatásokhoz.
A jogszerű földhasználatot az MVH saját eljárásában és alapesetben vélelmezi. Igazolására kétség esetén (pl. blokkon belüli túligénylés) és az MVH ellenőrzési eljárásában kerülhet sor a törvény szabályozása szerint. A módosítással a jogszerű földhasználati kategóriák igazodnak az időközben megjelent földforgalmi törvény által használt kategóriákhoz, valamint az eljárásrend életszerűbbé válik. Többek között, lehetővé teszi a jogszerű földhasználat igazolását a haszonbérleti szerződés mellett felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, alhaszonbérleti földhasználati szerződés, az 1 hektár alatti a település belterületén elhelyezkedő földek használatára kötött szerződés, továbbá (osztatlan közös tulajdon esetén) a használati rendről szóló megállapodás alapján is. Az 1 ha alatti belterületi földeknél, ha nincs ellenérdekű fél, akkor a földet ténylegesen használó bejelentőt kell jogszerű földhasználónak tekinteni.
A módosítást már a 2015. évben benyújtott egységes kérelmekre induló eljárásokban is alkalmazni szükséges!
Szintén a 2015. június 23-i ülésén döntött a parlament a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról, amelynek révén folytatódik a borászati adminisztrációs kötelezettségek 2010-ben megkezdett egyszerűsítése.
A módosítás lehetővé teszi a nem művelt borszőlő ültetvények hatékony és gyors kezelése érdekében, növény-egészségügyi veszélyeztetés esetén a kényszerkivágást különös figyelemmel az aranyszínű sárgaság szőlőbetegség veszélyes terjedésére (lásd. Egészséges szőlőskertek, 35. oldal – a szerk). További változás, hogy a 2015. december 31-ig kiadott telepítési jogot a jog birtokosa 2020. december 31-ig telepítési engedélyre válthassa át. Ezzel összefüggésben módosításra került a Hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény is, mely elsősorban a telepítési jogok új rendszerével kapcsolatos végrehajtási szabályokat tartalmazza. Az új szabályozás célja, hogy Magyarország a lehető leghosszabb időt biztosítsa a termelők számára az új rendszerre történő átállásra.
Az Országgyűlés a 2015. június 23-i ülésén döntött továbbá a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló törvényjavaslatról is.
A törvényjavaslat elfogadásával a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII törvény egy megújult, az EU-s szabályozáshoz igazított, ugyanakkor a nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevő, modern, áttekinthető és a mezőgazdasági piacok szabályozásának eddigi tapasztalataira is építő törvénnyé vált, amely tovább viszi a korábbi szabályozás jól működő elemeit, egyben biztosítja az uniós termékpiaci szabályozás hazai végrehajtásának kereteit.
Forrás:
MVH – FM Sajtóiroda

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai