2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Jók a terméskilátások

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: VB, 2015/07/02

Megkezdődött az aratás az országban

A gazdálkodók már csaknem minden megyében megkezdték az őszi árpa betakarítását – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a napokban az aratási koordinációs bizottság első ülését követően.

zerván György elmondta, hogy a terméskilátások jók, a belföldi ellátáshoz szükséges kenyérgabona és takarmánygabona az idén is megterem Magyarországon, sőt még kivitelre is jut belőle, jelentős export árualap fog képződni. Az őszi vetésű, nyári betakarítású növények várható hozama a tavalyinál 4–5 százalékkal kevesebb lesz, de az előző öt év átlagához képest 8–10 százalékos hozamnövekedéssel számolnak.

A 218 ezer hektáron elvetett árpa 15 százalékát betakarították. A termény hozama országosan nagy eltéréseket mutat, vannak 5–6 tonnás hektáronkénti eredmények is, az eddig betakarított területeken az előzetes becsléssel megegyezően 4,3 tonna az átlagtermés, ami lényegében megegyezik az előzetes termésbecsléssel, ami 4,26 tonna/hektár volt. A gyengébb termőhelyi adottságú, homokos területeken 2–3 tonna, a jó minőségű földeken 5–6 tonna termést takarítottak be hektáronként.

A búza aratása jövő Péter Pál után kezdődik a déli megyékben, a vetésterülete 1 mil­lió 39 ezer hektár, ez az egy évvel ezelőttinél 60 ezer hektárral kevesebb. Búzából a tavalyi hektáronkénti 4,7 tonnás hozamnál alig alacsonyabb, 4,6 tonnás termésátlaggal számolnak. A tavalyi 5 millió tonnás termésmennyiséghez képest a becslések szerint 4,7 millió tonna lesz az őszi búza termése. Ez bőven fedezi a hazai szükségletet, ebből a malmibúza-igény 1,2 millió tonna, ugyanennyi a takarmányigény, így több mint 2 millió tonna export árualap képződhet.

A 43 ezer hektáron termesztett rozsból közepes termésátlaggal, hektáronként 2,9 tonnával számolnak, valamivel többre, mint az elmúlt évben. Nőtt a vetésterülete is mintegy 8 ezer hektárral.

A tritikálét 129 ezer hektáron termesztik, várt termésátlaga hektáronként 3,85 tonna. Az őszi káposztarepce betakarításra váró területe 206–207 ezer hektár, hatezer hektárral kevesebb, mint egy éve, a tavalyi hektáronkénti 3 tonnás rekordtermést idén nem fogják megismételni, mennyisége az előzetes becslések szerint hektáronként 2,5 tonna lesz.

A piaci helyzetről szólva Czerván György elmondta: az árak a világpiaci árakat követik Magyarországon. Január közepétől 10–15 százalékkal csökkent a gabona ára, majd június elején megállt, az utóbbi napokban kis növekedés volt. A tőzsdei kötések szerint a malmi búza ára 48 ezer forint tonnánként a legközelebbi szállításra, egy éve ez 46 200 forint volt. A takarmánybúza ára jelenleg 45 300 forint tonnánként, ez csaknem azonos az előző évivel. A takarmánykukorica 41 600 forint tonnánként, egy éve ez 46 ezer forint volt.

A június 22-ig beérkezett adatok szerint összesen 51 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, a legnagyobb, közel 25 ezer hektáros területre jégesőkárt jelentettek a gazdák. Tavaszi fagykárt 11 ezer hektárra, belvízkárt közel 10 ezer hektárra jelentettek. Aszálykár-bejelentés is érkezett 3800 hektárra, ennek a nagy részét a múlt héten jelentették. A kárenyhítési alapban 21–22 milliárd forint áll rendelkezésre a káresemények kezelésére, ami remélhetőleg elegendő lesz a károk rendezésére.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke arról tájékoztatott, hogy felkészültek az aratásra, Magyarországon a betakarításra váró terméshez kifogástalan minőségű raktárak állnak rendelkezésére, és a géppark is megfelelő. A szállításban előrelépés, hogy a traktorok jó minőségben, kifogástalan állapotban vannak. Az látszik, hogy a kalászosok minősége az előző évinél jobb.

Értékesítési gondok nem lesznek, viszont az árak alacsonyak. Évente azért emelnek szót, mert az 50 forintos kilónkénti árat el szeretnének érni, ami jelenleg még 2–3 forinttal kevesebb.

Lapunk kérdésére válaszolva az államtitkár elmondta, lokális aszályok vannak így például Hajdú-Bihar megyében. Az országos tárolókapacitással nincs probléma. A pocokradáció lényegében összeomlott, és messze nincs olyan méretű probléma, mint tavaly volt. Az exportrelációk vonatkozásában lényeges változásra nem lehet számítani. A búzakivitel tekintetében a legfontosabba partnerünk továbbra is Olaszország, Ausztria, Románia, Németország és a balkáni országok.

Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a lajos­komáromi Győzelem Kft. határában az Eticel nevű sörárpa hozama eddig 10,2 tonna/hektár volt átlagban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza