2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Jók a terméskilátások

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: VB, 2015/07/02

Megkezdődött az aratás az országban

A gazdálkodók már csaknem minden megyében megkezdték az őszi árpa betakarítását – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a napokban az aratási koordinációs bizottság első ülését követően.

zerván György elmondta, hogy a terméskilátások jók, a belföldi ellátáshoz szükséges kenyérgabona és takarmánygabona az idén is megterem Magyarországon, sőt még kivitelre is jut belőle, jelentős export árualap fog képződni. Az őszi vetésű, nyári betakarítású növények várható hozama a tavalyinál 4–5 százalékkal kevesebb lesz, de az előző öt év átlagához képest 8–10 százalékos hozamnövekedéssel számolnak.

A 218 ezer hektáron elvetett árpa 15 százalékát betakarították. A termény hozama országosan nagy eltéréseket mutat, vannak 5–6 tonnás hektáronkénti eredmények is, az eddig betakarított területeken az előzetes becsléssel megegyezően 4,3 tonna az átlagtermés, ami lényegében megegyezik az előzetes termésbecsléssel, ami 4,26 tonna/hektár volt. A gyengébb termőhelyi adottságú, homokos területeken 2–3 tonna, a jó minőségű földeken 5–6 tonna termést takarítottak be hektáronként.

A búza aratása jövő Péter Pál után kezdődik a déli megyékben, a vetésterülete 1 mil­lió 39 ezer hektár, ez az egy évvel ezelőttinél 60 ezer hektárral kevesebb. Búzából a tavalyi hektáronkénti 4,7 tonnás hozamnál alig alacsonyabb, 4,6 tonnás termésátlaggal számolnak. A tavalyi 5 millió tonnás termésmennyiséghez képest a becslések szerint 4,7 millió tonna lesz az őszi búza termése. Ez bőven fedezi a hazai szükségletet, ebből a malmibúza-igény 1,2 millió tonna, ugyanennyi a takarmányigény, így több mint 2 millió tonna export árualap képződhet.

A 43 ezer hektáron termesztett rozsból közepes termésátlaggal, hektáronként 2,9 tonnával számolnak, valamivel többre, mint az elmúlt évben. Nőtt a vetésterülete is mintegy 8 ezer hektárral.

A tritikálét 129 ezer hektáron termesztik, várt termésátlaga hektáronként 3,85 tonna. Az őszi káposztarepce betakarításra váró területe 206–207 ezer hektár, hatezer hektárral kevesebb, mint egy éve, a tavalyi hektáronkénti 3 tonnás rekordtermést idén nem fogják megismételni, mennyisége az előzetes becslések szerint hektáronként 2,5 tonna lesz.

A piaci helyzetről szólva Czerván György elmondta: az árak a világpiaci árakat követik Magyarországon. Január közepétől 10–15 százalékkal csökkent a gabona ára, majd június elején megállt, az utóbbi napokban kis növekedés volt. A tőzsdei kötések szerint a malmi búza ára 48 ezer forint tonnánként a legközelebbi szállításra, egy éve ez 46 200 forint volt. A takarmánybúza ára jelenleg 45 300 forint tonnánként, ez csaknem azonos az előző évivel. A takarmánykukorica 41 600 forint tonnánként, egy éve ez 46 ezer forint volt.

A június 22-ig beérkezett adatok szerint összesen 51 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, a legnagyobb, közel 25 ezer hektáros területre jégesőkárt jelentettek a gazdák. Tavaszi fagykárt 11 ezer hektárra, belvízkárt közel 10 ezer hektárra jelentettek. Aszálykár-bejelentés is érkezett 3800 hektárra, ennek a nagy részét a múlt héten jelentették. A kárenyhítési alapban 21–22 milliárd forint áll rendelkezésre a káresemények kezelésére, ami remélhetőleg elegendő lesz a károk rendezésére.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke arról tájékoztatott, hogy felkészültek az aratásra, Magyarországon a betakarításra váró terméshez kifogástalan minőségű raktárak állnak rendelkezésére, és a géppark is megfelelő. A szállításban előrelépés, hogy a traktorok jó minőségben, kifogástalan állapotban vannak. Az látszik, hogy a kalászosok minősége az előző évinél jobb.

Értékesítési gondok nem lesznek, viszont az árak alacsonyak. Évente azért emelnek szót, mert az 50 forintos kilónkénti árat el szeretnének érni, ami jelenleg még 2–3 forinttal kevesebb.

Lapunk kérdésére válaszolva az államtitkár elmondta, lokális aszályok vannak így például Hajdú-Bihar megyében. Az országos tárolókapacitással nincs probléma. A pocokradáció lényegében összeomlott, és messze nincs olyan méretű probléma, mint tavaly volt. Az exportrelációk vonatkozásában lényeges változásra nem lehet számítani. A búzakivitel tekintetében a legfontosabba partnerünk továbbra is Olaszország, Ausztria, Románia, Németország és a balkáni országok.

Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a lajos­komáromi Győzelem Kft. határában az Eticel nevű sörárpa hozama eddig 10,2 tonna/hektár volt átlagban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza