Kockázatok és súlyos mellékhatások

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Cser Tibor, 2015/07/03

Földművelésügyi Minisztérium (FM) arra a figyelmet, hogy a viharok és jégeső által okozott mezőgazdasági károk részei a kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek, egyben kiterjeszti a kártérítést. Ráadásul nem csak az időjárás okozhat vis major eseteket – márpedig azok is súlyosan zsebbe vágó ügyek.

Az általános szabály szerint az agrárkár-enyhítési rendszerben tag termelők az elmúlt napokban elszenvedett káraikat a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül jelentsék be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapjáról elérhető Elektronikus Kárbejelentő Felületen.

A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének napja a vihar és jégeső esetében az a nap, amikor a káresemény első alkalommal észlelhető. Így a kárt szenvedett termelőknek az elkövetkező 2 hétben kell megtenniük a kárbejelentéseiket az arra szolgáló elektronikus felületen, amelyhez a falugazdászok megfelelő szakmai segítséget tudnak nyújtani. A kárbejelentésben foglalt, legalább 30%-os hozamcsökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolja.

Az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a közvetlen támogatások (SAPS, zöldítés, termeléshez kötött támogatások, fiatal gazda és kis gazdaságok támogatása) feltételeinek teljesítése szempontjából külön vis maior bejelentést kell tenni, ha a belvíz, fagykár, jégverés vagy bármilyen egyéb korlátozó tényező a feltételek teljesítését akadályozza. A vis maior bejelentésnek fontos szerepe lehet a terület hasznosításának megítélése szempontjából, ami a zöldítésen túl egyes termeléshez kötött támogatások igénylésének is feltétele. Ugyancsak fontos, hogy amennyiben a kárt szenvedett terület parlagterület, ültetvény vagy gyepterület, akkor is fontos, hogy a víz levonultát követően gondoskodjunk a terület gyommentességének biztosításáról, hiszen a vis maior bejelentés a nem teljesítés alól csupán ideiglenesen mentesít.

A kárenyhítési rendszernek kötelezően tagja az a termelő, aki

• a szántóföldi művelési ágban legalább 10 hektár,
• a szántóföldi zöldségfélék esetén legalább 5 hektár, míg
• az ültetvények tekintetében legalább 1 hektár termőterületet művel.

A termelőknek minden év szeptember 15-ig kell a kárenyhítési hozzájárulásukat befizetni a Kárenyhítési Alapba, amelyet az állam legalább ugyanakkora összeggel egészít ki. Az így képzett összeghez társul még a korábbi évekből áthúzódó maradvány összege is, ezáltal a Kárenyhítési Alap forrása összesen 21–22 milliárd forint lesz, amely 2016 márciusában fog rendelkezésre állni a termelők számára többek között a mostani károk kezelése érdekében is.

Szerencsések azok a termelők, akik a 2015. évre már megkötötték a díjtámogatott mezőgazdasági biztosításukat, ugyanis a vihar -, illetve jégesőkárok mindhárom („A”, „B” és „C”) biztosítási konstrukciónak a részei.

A termelőket továbbra is biztatja tárca a díjtámogatott biztosítások kötésére, hiszen azzal a káraik csökkentésén túl az agrárkár-enyhítési pillérből származó kárenyhítő juttatásukat is maximalizálhatják. Ugyanis a kárenyhítési rendszerben a termelő abban az esetben részesülhet teljes összegű kárenyhítő juttatásban, amennyiben tárgyévi referencia hozamértékének legalább 50%-ára mezőgazdasági biztosítással rendelkezik.

A rendszer új tagjai

A jogszabály megfogalmazása szerint a 2015. kárenyhítési évtől az agrárkár-enyhítési rendszernek tagjai lehetnek azon mezőgazdasági termelők is, akik az adott növényt üvegház vagy fóliasátor alatt termesztik. Következésképp függetlenül attól, hogy a bejelentett területet milyen módon művelik (üvegházi, fóliás vagy hagyományos termesztéstechnológiával) a kötelező tagságra vonatkozó területi limitek továbbra is alkalmazandóak. Így szántóföldi zöldségek esetében legalább 5 hektár, ültetvények esetében legalább 1 hektár, együttesen pedig legalább 5 hektár területméretek felett kötelező a tagság. Az ez alatti területméretekkel rendelkező termelők számára az önkéntes csatlakozás lehetősége továbbra is fennáll. Így például, ha egy mezőgazdasági termelő legalább 5 hektárnagyságú üvegházi vagy fólia alatt termesztett növény (pl. fejes káposzta és földieper) megjelölésével nyújt be egységes kérelmet, akkor már a 2015. kárenyhítési évben kötelezően tagjává válik az agrárkár-enyhítési rendszernek. A kárenyhítési hozzájárulás hektáronkénti összegét annak függvényében határozzák meg, hogy az üvegház vagy fóliasátor alatt milyen növényt termesztenek. Szántóföldi zöldség és ültetvények esetében 3000 Ft/hektár, egyéb szántóföldi kultúrák esetében 1000 Ft/hektár a hozzájárulás mértéke.

Kertészeknek is

Fontos, hogy a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2012. évi CLXVIII. törvény és annak végrehajtására kiadott miniszteri rendelet rendelkezései az elemi káresemények által a termesztett növényekben okozott károkat kompenzálja. Így a kárenyhítő juttatás az elemi káresemény által okozott 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést, illetve üzemi szinten a 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést kompenzálhatja. Az üvegházi és fóliás termesztés esetében a kedvezőtlen időjárási jelenségek magában az üvegházban, illetve a fóliasátorban is okozhatnak károkat, azonban e károk továbbra sem képezik részét az agrárkár-enyhítési rendszernek, és kárenyhítő juttatás sem igényelhető az ilyen típusú anyagi károk után.

A kárenyhítő juttatásra való jogosultság az alábbi – a korábbiakból már jól ismert – feltételek fennállása esetén állapítható meg. A termelő:

• a kockázatközösség tagja(az egységes kérelemben jelzettek alapján);
• az adott parcellát érintő mezőgazdasági káreseményt annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül elektronikusan bejelentette a területileg illetékes agrárkár-megállapító szerv részére, amely arról döntést hoz;
• az éves kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig beérkezőleg maradéktalanul megfizette;
• legalább 30%-os hozamcsökkenést szenved el növénykultúrájában az adott elemikár-esemény folytán;
• üzemi szinten legalább 15%-os hozamérték-csökkenést szenved el (tehát a bevételkiesést a termesztett összes terület és növénykultúra figyelembevételével kell meghatározni);
• a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig elektronikusan benyújtotta.

Nem csak a vihar

Ám nemcsak a vihar verheti az agrárgazdálkodót, hanem számtalan egyéb váratlan körülmény is – ezeket nevezik vis majornak. A szakmában sokan tudják, az elmúlt években sok baj volt az ilyen helyzetekkel. Ezért az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet jelentősen módosult.

A módosítással a vis maior események közé kerül az például, hogy az ügyfélnek fel nem róható oknak minősül a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet szerinti ipari zöldségnövény termesztése esetén az, ha a minősített vetőmag használatának igazolása az egységes kérelem benyújtási határidejében – számla csatolása – a vetőmagszállító, illetve az integrátor késedelmes szállítása miatt nem lehetséges.

Ebben az esetben az ügyfélnek a vetőmag szállítását követő öt munkanapon belül az Egységes kérelméhez csatolnia kell a számla, illetve szükség szerinti dokumentumok másolatát. A bejelentésben rögzíteni kell az esemény leírását, és csatolni kell az ipari zöldségnövény minősített vetőmagnak a részére történő késedelmes szállítását igazoló dokumentum másolatát.

Igazolt feltételek

A következő vis maior eseteket az MVH csak akkor fogadja el, ha azokat az ügyfél hatósági igazolással vagy más hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja:

• az ügyfél halála;
• az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége;
• a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterületnek a kisajátítása, a mezőgazdasági üzem jelentős része vagy a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterület vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés megkötése, a mezőgazdasági üzem jelentős részének vagy a mezőgazdasági üzemhez tartozó földterületnek jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtása időpontjában nem volt előrelátható;
• a mezőgazdasági üzem részét képező, állattartást, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények elháríthatatlan külső ok következtében történő megsemmisülése;
• zárlati vagy Magyarország területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés;
• az intervenciós tevékenységgel összefüggő szállítási útvonalon bekövetkezett, előre nem látható, váratlan vagy tartós akadály, amelynek elhárítására az ügyfél önerejéből képtelen és az alternatív útvonal használata jelentős többletköltséggel jár.

Könnyítések

Egyes vis maior esetekben dokumentum csatolása nem szükséges a vis maior bejelentéshez, mert bizonyos esetekben az MVH megkeresésére elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal, másodfokú eljárásban a NÉBIH szakhatósági állásfoglalást ad ki. Ezek:

• a mezőgazdasági üzem földterületét vagy az erdősített területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tüzeset, jégkár, fagykár stb.);
• az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés;
• az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása;

Az ezekre vonatkozó megkeresést az MVH mellőzheti, ha az ügyfél ugyanezen ok alapján az MKR-be is bejelentést tesz. Ez utóbbi esetben az MKR adatai alapján az MVH dönthet a vis maior esemény elfogadásáról.

Abban az esetben, ha a vis maior esemény 2015. évben fennálló belvíz, akkor azt az MVH és a NÉBIH eljárásában különösen nagyszámú ügyfelet érintő eseménynek kell tekinteni, és ezen esetben az MVH legkésőbb a vis maior esemény bejelentésétől számított tíz munkanapon belül megkereséssel fordul a NÉBIH-hez.

A vis maior bejelentést a vis maior esemény bekövetkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, az ügyfél elhalálozása esetén a halotti anyakönyvi kivonat kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül, vagy attól az időponttól számított tizenöt munkanapon belül kell megtenni, amikor az ügyfél olyan helyzetbe kerül, amely lehetővé teszi ezt, de legkésőbb a vis maior bekövetkezésétől számított hat hónapon belül kell megtenni.

A termelőknek minden év szeptember 15-ig kell a kárenyhítési hozzájárulásukat befizetni a kárenyhítési Alapba

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai