Állunk a gazdálkodók rendelkezésére!

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: SZB, 2015/07/06

– Melyek a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitika hazai agrárgazdálkodók számára is legfontosabb elemei?

– Az új Közös Agrárpolitika legnagyobb újdonsága mindenféleképpen a zöldítés bevezetése, hiszen ez egy olyan új elem, ami a korábbiakban nem létezett. Magyarországon továbbra is a terület alapon kifizetett, hektárra számított támogatási rendszer van érvényben, és egészen biztosan ezzel is fog kifutni a mostani támogatási rendszer 2020. december 31-én. Ennek a forrásnak egy része az, amit zöldítésként fizetnek ki, ugyanakkor itt már bizonyos feltételeknek meg kell felelni. Van három olyan kardinális elem, amelyeket meg kell említeni. Az egyik a terménydiverzifikáció, vagyis hogy bizonyos területnagyság felett kettő, adott esetben három növénynek a vetését kell garantálni. A másik az állandó legelők szinten tartása, ami országos feladat. Az elmúlt időszakban pedig a legtöbb gazdálkodót a harmadik, az ökológiai célterület foglalkoztatta, különösen a május 22-ig tartó egységeskérelem-beadási időszakban. Ez a zöldítésnek az a része, amelyik a legtöbb kérdést vetette fel. Bízom benne, hogy rövid időn belül ebben a kérdésben is tisztázódik a helyzet, és mindenki át fogja látni, milyen feladatai és kötelezettségei vannak abban az esetben, ha a zöldítési forrást le szeretné hívni. Szögezzük le azt is, hogy ez nem egy opcionális dolog, itt a megfelelés kötelezettség, és nem csak a zöldítési forrást veszíti el az, aki nem tartja be az előírásokat, hanem azon túl a klasszikus területalapú részbe is „beleharap” a szankció. Ezekre a kérdésekre a Kamarának is fel kellett készülnie, nem véletlen, hogy ezzel kapcsolatban adtuk ki az egyik kézikönyvünket.

Úgy vélem ugyanakkor, hogy nagyon sok más új lehetőség is nyílt a gazdálkodóknak. Érdemben növekedett például a termeléshez kötött támogatás volumene, hiszen most már a fehérjenövényekkel együtt az I. pillér 15 százalékával – azaz 13 + 2 százalékával, az utóbbi rész 1–1 százalékban a szálas és a szemes fehérjenövények termelésére vonatkozó támogatás – tudjuk az állattartás fehérjeszükségletének az előállítását támogatni. Sokszor hivatkozunk arra, hogy Magyarországon GMO-mentes termékeket szeretnénk, ennek egyik alappillére az, hogy akkor képesek legyünk GMO-mentes fehérjetakarmányt is előállítani.

És hogy a II. pillérről is essék szó, a vidékfejlesztési program még elfogadás alatt van, a legutóbbi pályázatokat még csak a korábbi ciklus maradék pénzeiből írták ki. Egyébként úgy vélem, sikerült lehívni annyi forrást, amennyi rendelkezésre állt, tehát nem fogunk Brüsszelben pénzt hagyni. A korábbi KET-es, tehát közigazgatási eljárási rendben működő pályázati struktúra át fog alakulni, és egy polgárjogi szemlélet jelenik meg, ami jóval rugalmasabb és sokkal inkább gazdabarát megoldás lesz. Azt gondolom, hogy amikor a gazdálkodók majd találkoznak vele, ha van összehasonlítási alapjuk, látni fogják, hogy mennyivel jobb, rugalmasabb, egyszerűbb ez az új rendszer.

– Hogyan segít a Kamara a tagjainak eligazodni, illetve ezeknek a rendszereknek a feltételeit teljesíteni?

– A legjelentősebb „felület” erre a falugazdász hálózat. Két, korábban párhuzamosan működő rendszer, a kamarai tanácsadók, illetve a kormányhivatalok alkalmazásában álló falugazdászok egyesítésével alakítottuk ki az új hálózatot, amelyet múlt év január 1-je óta a Kamara üzemeltet. Ez a közel 650 fős falugazdász hálózat a derékhada annak a szolgáltatói felületnek, amellyel a mezőgazdasági termelőket meg tudjuk szólítani. Rajtuk keresztül szinte minden gazdálkodóval személyes kapcsolatot tudunk kialakítani, mert fontosnak tartjuk, hogy minél gyakoribb legyen velük a személyes interakció. Igyekszünk a falugazdászainkat minél jobban felkészíteni arra, hogy képesek legyenek kurrens és minél pontosabb információkkal ellátni a hozzájuk kérdéssel fordulókat.

Ezen túl az előbb már említettem a kézikönyv-sorozatunkat, amelyben volt már szó a zöldítésről, a nitrátérzékeny területekről, a kölcsönös megfeleltetésről, a közeljövőben pedig a vidékfejlesztési programról fogunk kiadni egy tájékoztató füzetet. Ezek egy kicsit részletesebben, magyarázó jelleggel adnak eligazodási lehetőséget a gazdálkodóknak. Bizonyos jogszabályokat rövidebb, akár csak féloldalas terjedelemben, a jogi nyelvről magyarra lefordítva is közzéteszünk. Ezek is igen népszerűek, és nagy az érdeklődés irántuk, hiszen közérthető formában magyarázzák el, hogy a gazdálkodóknak, ha egyáltalán szükséges, hogyan kell a mindennapi működésüket átalakítani, milyen új kötelezettségeik, lehetőségeik vannak.

– Hol lehet ezekhez az információs anyagokhoz hozzáférni?

– A zöldítésről szóló könyvet postán küldtük ki az érintetteknek. De minden kiadványunk az aktuális jogszabályváltozásokkal frissítve – amelyeket a nyomtatott könyvekbe nyilván nem lehet átvezetni – megtalálható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján.

– Végül is mekkora forrás áll rendelkezésre a mezőgazdasági termelés és a vidékfejlesztés számára a 2015-2020-as időszakban, illetve magában 2015-ben?

– Azt tudjuk, hogy 2015–2020-ra – ez jogilag ugye valójában a 2014-2020-as költségvetési időszak – 13 milliárd euró forrás áll rendelkezésre a Közös Agrárpolitika jogcímein keresztül a magyar gazdálkodóknak. Azt egyébként örömmel láttuk, hogy sikerült több forrást Magyarországra hozni, mint a 2007–2013-as időszakban. Ez évente mintegy 653 milliárd forintot jelent. Ennek közel kétharmadát a közvetlen támogatásokra, és valamivel több, mint egyharmadát a vidékfejlesztésre fordítjuk. Ez nagyon komoly összeg, azonban mégsem egy végtelen bőségszaru, amelyből ömlik a pénz, tehát nagyon bölcsen és okosan kell azt felhasználni. Bizonyos ágazatok – itt elsősorban az élelmiszeripart emelném ki – már most jelzik, hogy a forrásigényük ennél nagyobb lenne. A termelők számára is fontos, hogy Magyarországon olyan élelmiszeripar legyen, amely képes a hazai termelők termékeit itthon feldolgozni, hiszen mindenki számára világos kell legyen, hogy a nyersanyagexporttal munkahelyeket is exportálunk. Úgy látom egyébként, hogy mind a Földművelésügyi Minisztérium, mind pedig a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért felelős Államtitkársága bölcsen igyekszik allokálni a rendelkezésre álló uniós forrásokat. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy hazai forrásokból is igen jelentős támogatások állnak rendelkezésére az ágazatnak. Elég, ha csak az állatjóléti támogatásokra gondolunk, ami az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett, közel 30 milliárd forintot tett ki. Minden jogcímmel együtt mintegy 95 milliárd forint nemzeti forráshoz jutott hozzá az agrárium az elmúlt évben.

– Mi a NAK álláspontja a tejkvóta kivezetését illetően? Hogyan segíti tagjait a gazdaságos tejtermelés fenntartásában, versenyképesebbé tételében?

– Úgy vélem, hogy önköltség tekintetében versenyképesek vagyunk. Az egy tejelő tehénre jutó tejtermelésben pedig a kelet-európai blokkot nézve csak a csehek tudnak megelőzni bennünket. Az utóbbi időszakban a kedvező időjárási, támogatási viszonyok és a piaci, konjunkturális környezet hatására érdemben javult a hazai tejtermelés színvonala és volumene. A versenyképességen persze mindig lehet javítani, és soha nem lehetünk elégedettek, ugyanakkor azt is látni kell, hogy meglehetősen felforgatott piaci helyzettel állunk szemben. Nagyon rapszodikusan mozog a tejpiac, a kvótakivezetéshez társult az oroszországi exporttilalom, ami kvótakivezetés nélkül is agyonnyomta az európai piacot. Ennek a közép és hosszú távú hatásai pillanatnyilag még nem is beláthatóak. Az idei év mindezen okokból kifolyólag biztosan igen hektikus lesz. Ebben a helyzetben nagyon nehéz álláspontot kialakítani, hiszen ahány szakértőt megkérdezünk, annyiféle választ kapunk. Egzakt válaszok nincsenek, mindenki csak vélelmezi, hogy mi fog történni. Az biztos, hogy ahol van, ott a tartalékokat meg fogja mozgatni ez a piaci mozgás, és bízom benne, hogy a túlélés egyben a hosszú távú működés esélyét is jelenti majd. Ehhez mi, a Kamara részéről piaci információkat szolgáltatunk, akár hazai, akár nemzetközi szinten technikai segítséget nyújtunk a piaci működéshez, termeléshez. Mindent megteszünk a feketegazdaság visszaszorítása érdekében, és mi is hangoztatjuk, hogy jó lenne a tejtermékek, különösen az UHT tejek áfájának a csökkentése. Ez fontos kérdés a feketegazdaság visszaszorítása érdekében, ahol döbbenetes mértékű áfacsalással állunk szemben. Ezen a téren van is némi elmozdulás, hiszen a NÉBIH és a NAV együttműködése már hozott is részeredményeket, és a termelők látják, hogy a hatóságok elkezdtek odafigyelni erre a témára.

A tejágazat az elmúlt időszakban jól teljesített. A magyar tejelő állomány az egyik legkoncentráltabb az Európai Unióban, jellemzően nagygazdasági körülmények között tartják a tejelő teheneket. Reméljük, hogy ezeknek a cégeknek van annyi tartalékuk, hogy ezt a hektikus piaci környezetet képesek lesznek túlélni, így az ágazat hosszú távon is húzóágazata maradhat a magyar agráriumnak. Ebben mindannyian segíthetünk azzal, ha magyar tejet, nem pedig extra alacsony árú, éppen ezért nagy valószínűséggel áfacsalt külföldi terméket vásárolunk. Ezáltal lehetőséget adunk a saját termelőinknek a továbbélésre.

– Köszönjük a beszélgetést!

Magyar Élelmiszer Nap Brüsszelben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2015. június 9-10-én Magyar Élelmiszer Napot rendezett a brüsszeli Magyar Nagykövetségen. Az üzleti fórummal egybekötött vásár célja az volt, hogy a belga élelmiszer-importőrök, disztribútorok megismerkedjenek a magyar élelmiszer-ipari termékekkel és a potenciális exportőrökkel, a magyar cégek pedig a potenciális vásárlókkal való kapcsolatfelvétel mellett tájékoztatást kaphassanak a belga felvevőpiacról.
Éder Tamás, a Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy a Magyar Élelmiszer Nap kiváló lehetőség arra, hogy a Kamara tagjai számára kevésbé ismert piacon is bemutathassák termékeiket, és megvizsgálhassák, mennyire nyitott a belga kiskereskedelem a magyar termékekre.
Darabos Tamás, a Kamara mb. főigazgatója elmondta, ez az első olyan alkalom, amikor a NAK ebben a formában tud a tagjainak lehetőséget biztosítani a külpiacok felmérésére, így a Kamara szervezésében a mostani eseményt sikeres üzletkötések esetén több hasonló rendezvény is követheti majd a magyar termékek ismertségének növelése érdekében.
Nagy Zoltán, Magyarország brüsszeli nagykövete szerint a magyar élelmiszeripari termékek kiválók, de eddig sajnálatos módon alig jelentek meg a belga élelmiszerláncok polcain; a rendezvény ezen a helyzeten próbál változtatni. A nagykövet véleménye szerint a bemutatkozó cégek esélyesek a belga piacon való sikerre, hiszen bár nagy a verseny, a magas minőségű termékek itt is érvényesülni tudnak.
A Magyar Élelmiszer Napon nagy érdeklődés mellett több mint 50 magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cég mutatkozott be termékeivel, melyek közül 35 cég személyesen is képviseltette magát. A belga partnerek rendkívül nyitottnak mutatkoztak a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kínálata iránt, különös tekintettel a zöldség-gyümölcsre, a speciális húsipari termékekre (vadhús, libamáj), pálinkára, borokra, mézre, valamint a Hungarikumokra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai