TÉSZ-ek a Közös Agrárpolitikában

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Fekete Ferenc, agrárszakmérnök, 2015/07/07

téma több szempontból is rendkívüli aktualitással bír, azt is mondhatnám, hogy sürgős uniós és tagországi szintű intézkedések meghozatalára hívja fel a figyelmet.

Az EU fontos piacszabályozó szerepet szán a termelők szerveződéseinek, különösen az érzékenynek tekinthető zöldség-gyümölcs szektorban, ezért támogatja is a Termelői Értékesítő Szövetkezetek (TÉSZ-ek) megalakulását, működését és beruházásait is. A támogatások ellenére az utóbbi időben a 10 évvel ezelőtti lendületes kezdés után idehaza és általában a később csatlakozott országokban megállt a TÉSZ-ek szerepének kívánatos növekedése. Ezen tagországokban (és nálunk is) a szervezettségi szint (a szektor összes forgalmából a TÉSZ-ek árbevételének aránya) csak 20% körüli, míg a régi tagállamokban ugyanez 80% körül alakul.

Hazai szakemberek véleménye szerint a 40%-os szervezettségi szint már biztosíthatná a TÉSZ-ek érdemi szerepét a zöldség-gyümölcs piac koordinációjában. Emellett hangsúlyozni kell, hogy a magas szintű szervezettség egyben a szektor versenyképességének is egyik meghatározó feltétele. Ezt lefordítva a magyar zöldség-gyümölcs szektor potenciális lehetőségeire: zöldség-gyümölcsfélékből évente akár 1 millió tonnával (40%-kal) többet is produkálhatnánk az ehhez szükséges szervezettségi szint megteremtése, valamint természetesen az egyéb technológiai és infrastrukturális feltételek mellett. Ehhez szükség lenne új TÉSZ-ek alakítására, a meglévők fejlesztésére és további társulásaik (másodlagos, harmadlagos szövetkezések) létrehozására.

Kérdés azonban, hogy a KAP-on belül lehet-e megoldást találni a később csatlakozott országokra jellemző alacsony szintű szervezettség érdemi emelésére? Phil Hogan agrárbiztos a közelmúltban arról beszélt, hogy a szövetkezeti modell központi szerepet foglal el a KAP-ban, mivel a termelői együttműködések fejlesztése nélkül nem lehet kihasználni a potenciális piaci lehetőségeket. Ezzel a véleménnyel teljesen egyet lehet érteni, de egy szerény megjegyzés azért idekívánkozik: egyelőre nem ismert olyan uniós koncepció, amely alkalmas lenne a termelői szövetkezések versenyképességének megteremtésére a később csatlakozott országokban. A tanulmányút keretében elhangzott előadások sem adtak érdemi választ erre a kritikus problémára.

Egy belga példa

Ugyanakkor követendő, jó példát láthattunk: bemutatták Belgium és az EU legnagyobb szövetkezeti zöldség-gyümölcs termelői szövetkezését, a BelOrtát, amely magas szinten integrálja a termelőket, felvásárolja a termékeket és megfelelő raktározási, csomagolási és szállítási háttérrel is rendelkezik. Emellett Belgiumban (ahol a zöldség-gyümölcs szektor szervezettségi szintje 98%!) a legnagyobb zöldség-gyümölcs árverésszervező is, a belga kertészeti termékek 40%-át ezen az aukciósházon keresztül értékesítik. A BelOrta éves forgalma több mint 350 millió euró, azaz mintegy 110 milliárd forint. Megjegyzem, hogy idehaza a TÉSZ-ek éves összes árbevétele 40 milliárd forint körül alakul és számuk 76, társulásaik száma 10.

A BelOrta fix termelői hátterét 1350 aktív termelő alkotja, emellett saját termékek előállításával is foglalkoznak. Nálunk a TÉSZ-tagok száma 17 ezer körül alakul, a létszám folyamatosan csökken. A fenti számok világosan jelzik, hogy a BelOrta milyen magas szintű termékkoncentrációt valósít meg; az éves forgalma 2,5-szer több, mint a hazai TÉSZ-ek összes árbevétele. A magas szintű piaci versenyképességet az is mutatja, hogy egész éven át folyamatosan 125 zöldségfélét és 25 gyümölcsfélét, s ezen belül számos fajtát forgalmaznak; paradicsomból például 15 fajtát.

Jól jelzi a gigaméretet, hogy a legnagyobb napi forgalom esetén ezer kamion fordul meg a telephelyükön. Az árbevéte­lük 60%-a származik exportból (nálunk a TÉSZ-ek esetében ez csak 10%), a többit szupermarketeknek és nagykereskedőknek értékesítik.

Luc Peeters kommunikációs vezető elmondta, hogy Európán kívül Észak-Amerikába, Észak-Afrikába, Oroszországba, valamint közel- és távolkeletre is értékesítenek. Az orosz élelmiszer-embargó hatásaira vonatkozó kérdésemre azt válaszolta, hogy nagyon fontos számukra az orosz piac, ezért készülnek rá, hogy – reményeik szerint – hamarosan újra exportálhatnak ide is; de nem érinti őket súlyosan a tilalom, mert sikerült növelniük a meglévő piacaik felvevőképességét és folyamatosan új piacokat is szereznek; külön is hangsúlyozta Kazahsztánt és Azerbajdzsánt, mint jelentős és növekvő piacot.

Luc Peeters kitért arra is, hogy saját kutatóbázissal is rendelkeznek, a legkorszerűbb környezetbarát technológiát alkalmazzák, a termelők tevékenységét folyamatos tanácsadással és különböző inputokkal segítik. Megteremtették a termékek nyomon követhetőségét a termeléstől a fogyasztóig, minden egyes termékre vonatkozóan. Csak a legszigorúbb minőségi és élelmiszer-biztonsági követelményeknek megfelelő termékeket veszik át a termelőktől.

Lenyűgöző volt megtapasztalni a BelOrta termelői szövetkezés működésének lényegét és eredményességét. Befejezésül és tanulságul csak azt emelném ki, hogy működésük mindenegyes mozzanatában két fő rendezőelv érhető tetten: a magas szintű versenyképesség megőrzése és folyamatos javítása, valamint a fogyasztók bizalmának folyamatos megerősítése. Követendő példát láttunk, ezt kellene idehaza is megvalósítani.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai