2025. 04. 19., szombat
Emma
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Mezőgazdasági termékek feldolgozása

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Barabás Tamás ügyvezető, tulajdonos, 2015/07/08

A mikro-, kis- és középvállalkozások pályázati lehetőségei

Jelen cikkünkben továbbra is a 2014–2020-as időszak finanszírozási lehetőségeit vizsgáljuk, bemutatjuk és részletezzük, hogy milyen pályázati opciókat eredményezett ez a nyári hónap.

Az elmúlt hónap közel sem nevezhető eseménymentesnek, hiszen az alábbi két pályázati lehetőség jelent meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretein belül a kiemelt iparágakban működő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztési projektjeinek megvalósítására:

  • GINOP 1.2.1-15 – Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése
    • 50–500 millió Ft-ig,
  • GINOP 1.2.2-15 – Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése
    • 5–50 millió Ft-ig.

A támogatáshoz kapcsolódóan kötelező projektelemként jelenik meg az új eszköz(ök), berendezések beszerzése mindkét pályázatban. Ezen felül további támogatott tevékenységi kategóriákat is megjelöl a pályázat, mint például az új gyártási folyamat során az anyagmozgatáshoz, a raktározáshoz vagy a csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése, az új eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlanberuházás, olyan IT-beruházások, amelyek az új eszköz működtetéséhez elengedhetetlenek, valamint az új gyártó-, termelőeszközhöz kapcsolódó gyártási licenc vagy know-how beszerzései. Amennyiben megváltozott munkaképességű személyt kíván foglalkoztatni a pályázó, úgy lehetőség van olyan célokra fordítani a támogatást, mint a megváltozott munkaképességű munkavállalók minőségi munkavégzéséhez szükséges eszközök beszerzése, akadálymentesítés és egyéb IT-fejlesztések.

Mivel ez a pályázat a gyártásra, termelésre fókuszál, ezért joggal gondolhatja a Kedves Olvasó, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedők számára kevésbé érdekes a kiírás. A pályázat kiírója valóban nem teszi lehetővé a támogatást azon igénylők részére, amelyeknek „fejlesztési igénye az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokra irányul”.

Mi is az az Annex I. lista?

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés rögzíti többek között a közösségi politikákat, és ezen belül található a 32. cikkben hivatkozott – mezőgazdasági termékekre – vonatkozó lista.

Az új GINOP pályázati felhívások kapcsán mégis merültek fel kérdések a mezőgazdasági termékek feldolgozása kapcsán, hiszen a kiírás mellékletét képező TEÁOR-számok között ott találunk olyanokat is, mint a gyümölcsé, tejtermék, szőlőbor gyártása, termelése. Azaz megengedik, hogy bizonyos 10–11-es TEÁOR kezdetű tevékenységek fejlesztésére pályázzunk.

Ezen tevékenységeken belül azonban – ha csak a fenti pár példát nézzük is – találhatók olyanok, amelyek nehezen határolhatók el a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásától. Felmerül a kérdés, hogy akkor mi is minősül elsődleges termelésnek vagy feldolgozásnak annak érdekében, hogy a felhívás 1. számú mellékletében található engedélyezett – némelyik az Annex I. listához is köthető – tevékenységek támogathatók legyenek?

A válaszhoz tisztáznunk kell bizonyos alapfogalmakat. Az elsődleges mezőgazdasági termelésnek minősül a termőföld és az állattenyésztés a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése úgy, hogy a további műveletek az ilyen termékek jellegét nem változtatják. A mezőgazdasági termék feldolgozására szintén vonatkozik egy összefoglaló. A „mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek az eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységet”.

Az elsődleges termelésre alkalmazandó szabályokat a 852/2004/EK rendelet I. melléklete A. részének I. 1. pontja állapítja meg, és kiterjed az elsődleges termeléshez kapcsolódó, műveletekre is, mint például az alaptermékek szállítására, tárolására és kezelésére a termelés helyén, feltéve, hogy ez lényegesen nem változtatja meg azok jellegét, élő állatok szállítására, amennyiben az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, továbbá a növényi eredetű termékek és halászati termékek esetén olyan alaptermékekre, amelyek jellege lényegesen nem változott, a termelés helyéről valamely létesítménybe történő eljuttatásának szállítási műveleteire.

2015. június 29-én a Nemzetgazdasági Minisztérium által elérhetővé vált módosított pályázati felhívások már igyekszenek egyértelművé tenni a kérdéses részeket. Összegzésképpen, ha egy mezőgazdasági terméket úgy dolgozunk fel, hogy a tevékenyég eredményeként elkészült termék vámtarifaszáma nem szerepel az Annex I. listán, akkor a mezőgazdasági termékek (nem elsődleges) feldolgozásával foglalkozó vállalkozások számára nyitva áll a lehetőség, hogy bővítse termékeinek skáláját vagy növelje termelési kapacitásait. Ennek megfelelni ugyan nehéz, mivel az „Annex lista” tartalmaz szinte minden mezőgazdasági terméket, de ebben az esetben is ott a lehetőségünk indulni, amennyiben nem elsődleges feldolgozásnak minősül a tevékenységünk!

Vidékfejlesztési Operatív Program

Néhány szót említenénk még a Vidékfejlesztési Operatív Program jelenlegi státuszáról.

Amint azt korábbi cikkünkben is olvasható, a kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2014–2020-as uniós ciklusra vonatkozó Vidékfejlesztési Programot, amelynek kiértékelését május végére ütemezték, viszont az Európai Bizottság technikai jellegű indokok miatt módosításra kérte fel a magyar kormányt. A Bizottság és más szakmai és civil szervezetek észrevételeivel módosított és benyújtott Vidékfejlesztési Operatív Program jelenleg értékelés alatt van és várhatóan nyár közepén kerül elfogadásra.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyilatkozatában kiemelte, hogy az első pályázatok az állattenyésztési ágazatok fejlesztését, a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozását, a szaktanácsadók képzését az agrár-környezetgazdálkodási programokhoz és az ökológiai gazdálkodást fogják célozni. Az agrár-környezetgazdálkodási programok tervezett indulása 2016. január elejére esik, de a pályázatok legkésőbb ősszel megjelennek.

Az operatív programhoz kapcsolódóan a legnagyobb vitát a mezőgazdasági vízgazdálkodási és öntözésfejlesztési támogatások robbantották ki, amelyre a kormány 54 milliárd Ft-os keretet tervez, de vélhetően a kimerítő tárgyalások után az Európai Bizottságnak nem lesznek további változtatási kérései.

Folyamatban van a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) véglegesítése, jóváhagyása is. A program hivatalos benyújtása Brüsszel felé júliusban várható, az első kiírások pedig várhatóan jövőre érkezhetnek csak a teljes 55,8 millió eurós keret terhére.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.
Fejlesztés az állattenyésztésben: A hízósertések tartástechnológiája
A sertéstartás látványosan hanyatlott az elmúlt évtizedekben. Már csak az öregebb gazdászok – ők vannak többségben – emlékeznek a tízmilliós sertésállományra, mára negyedére csökkent a számuk. Közben a sertéstartás koncentrálódott, de – néhány élenjáró gazdaság kivételével – a szervezettsége messze elmarad a nyugati versenytársak mögött. A „Nemzeti Sertésstratégia”, amelynek célja az állomány megduplázása volt, szép csendben elhalt.
Fejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások
Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony.  Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. 
Fejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás
Minden mozog a sertéstartásban, igazolja ezt a hosszú évek tapasztalata. Nem csak a kocák vagy a malacok mozgására kell gondolni. Libikókán van a takarmány ára - amely a költségek kétharmadát jelenti -, és a kereslet-kínálat mozgatja a felvásárlási árakat is. A folyamatos bizonytalansághoz kell igazodni a gazdáknak, hogy nyereséget hozzon a munkájuk. Megoldásként csak a telepek fejlesztése, korszerűsítésük kínálkozik, ezzel javíthatják versenyképességüket. A pályázható beruházási támogatások ehhez adhatnak forrásokat.
Hatalmas az érdeklődés az élelmiszeripar megújítására
Elsöprő érdeklődéssel zárultak az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázatok. Az agrártárca 150 milliárdos kerettel meghirdetett felhívására több mint 708 milliárd forintnyi igény érkezett be. A nemzeti kormány célja, hogy megújítsa, és hazai kézben tartsa az élelmiszeripart – közölte Nagy István agrárminiszter.
Újra lehet -és érdemes – pályázni az agrár-környezetvédelmi /AKG/ támogatásokra
A 2022-2024 közötti időszakban már 17 ezren vették igénybe a kiegészítő támogatást, és 1,2 millió hektáron alkalmazták is a pályázatban előírt szabályokat. A szélsőséges időjárás, a talajok kimerülése, az élő rendszerek egyensúlyának felbomlása indokolttá teszi a válaszintézkedéseket, az Európai Unió és a hazai agrár kormányzat ösztönzi is a gazdákat a pályázatok beadására.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza