Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Barabás Tamás ügyvezető, tulajdonos, 2015/07/08
A mikro-, kis- és középvállalkozások pályázati lehetőségei
Jelen cikkünkben továbbra is a 2014–2020-as időszak finanszírozási lehetőségeit vizsgáljuk, bemutatjuk és részletezzük, hogy milyen pályázati opciókat eredményezett ez a nyári hónap.
Az elmúlt hónap közel sem nevezhető eseménymentesnek, hiszen az alábbi két pályázati lehetőség jelent meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretein belül a kiemelt iparágakban működő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztési projektjeinek megvalósítására:
A támogatáshoz kapcsolódóan kötelező projektelemként jelenik meg az új eszköz(ök), berendezések beszerzése mindkét pályázatban. Ezen felül további támogatott tevékenységi kategóriákat is megjelöl a pályázat, mint például az új gyártási folyamat során az anyagmozgatáshoz, a raktározáshoz vagy a csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése, az új eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlanberuházás, olyan IT-beruházások, amelyek az új eszköz működtetéséhez elengedhetetlenek, valamint az új gyártó-, termelőeszközhöz kapcsolódó gyártási licenc vagy know-how beszerzései. Amennyiben megváltozott munkaképességű személyt kíván foglalkoztatni a pályázó, úgy lehetőség van olyan célokra fordítani a támogatást, mint a megváltozott munkaképességű munkavállalók minőségi munkavégzéséhez szükséges eszközök beszerzése, akadálymentesítés és egyéb IT-fejlesztések.
Mivel ez a pályázat a gyártásra, termelésre fókuszál, ezért joggal gondolhatja a Kedves Olvasó, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedők számára kevésbé érdekes a kiírás. A pályázat kiírója valóban nem teszi lehetővé a támogatást azon igénylők részére, amelyeknek „fejlesztési igénye az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokra irányul”.
Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés rögzíti többek között a közösségi politikákat, és ezen belül található a 32. cikkben hivatkozott – mezőgazdasági termékekre – vonatkozó lista.
Az új GINOP pályázati felhívások kapcsán mégis merültek fel kérdések a mezőgazdasági termékek feldolgozása kapcsán, hiszen a kiírás mellékletét képező TEÁOR-számok között ott találunk olyanokat is, mint a gyümölcsé, tejtermék, szőlőbor gyártása, termelése. Azaz megengedik, hogy bizonyos 10–11-es TEÁOR kezdetű tevékenységek fejlesztésére pályázzunk.
Ezen tevékenységeken belül azonban – ha csak a fenti pár példát nézzük is – találhatók olyanok, amelyek nehezen határolhatók el a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásától. Felmerül a kérdés, hogy akkor mi is minősül elsődleges termelésnek vagy feldolgozásnak annak érdekében, hogy a felhívás 1. számú mellékletében található engedélyezett – némelyik az Annex I. listához is köthető – tevékenységek támogathatók legyenek?
A válaszhoz tisztáznunk kell bizonyos alapfogalmakat. Az elsődleges mezőgazdasági termelésnek minősül a termőföld és az állattenyésztés a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése úgy, hogy a további műveletek az ilyen termékek jellegét nem változtatják. A mezőgazdasági termék feldolgozására szintén vonatkozik egy összefoglaló. A „mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek az eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységet”.
Az elsődleges termelésre alkalmazandó szabályokat a 852/2004/EK rendelet I. melléklete A. részének I. 1. pontja állapítja meg, és kiterjed az elsődleges termeléshez kapcsolódó, műveletekre is, mint például az alaptermékek szállítására, tárolására és kezelésére a termelés helyén, feltéve, hogy ez lényegesen nem változtatja meg azok jellegét, élő állatok szállítására, amennyiben az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, továbbá a növényi eredetű termékek és halászati termékek esetén olyan alaptermékekre, amelyek jellege lényegesen nem változott, a termelés helyéről valamely létesítménybe történő eljuttatásának szállítási műveleteire.
2015. június 29-én a Nemzetgazdasági Minisztérium által elérhetővé vált módosított pályázati felhívások már igyekszenek egyértelművé tenni a kérdéses részeket. Összegzésképpen, ha egy mezőgazdasági terméket úgy dolgozunk fel, hogy a tevékenyég eredményeként elkészült termék vámtarifaszáma nem szerepel az Annex I. listán, akkor a mezőgazdasági termékek (nem elsődleges) feldolgozásával foglalkozó vállalkozások számára nyitva áll a lehetőség, hogy bővítse termékeinek skáláját vagy növelje termelési kapacitásait. Ennek megfelelni ugyan nehéz, mivel az „Annex lista” tartalmaz szinte minden mezőgazdasági terméket, de ebben az esetben is ott a lehetőségünk indulni, amennyiben nem elsődleges feldolgozásnak minősül a tevékenységünk!
Néhány szót említenénk még a Vidékfejlesztési Operatív Program jelenlegi státuszáról.
Amint azt korábbi cikkünkben is olvasható, a kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2014–2020-as uniós ciklusra vonatkozó Vidékfejlesztési Programot, amelynek kiértékelését május végére ütemezték, viszont az Európai Bizottság technikai jellegű indokok miatt módosításra kérte fel a magyar kormányt. A Bizottság és más szakmai és civil szervezetek észrevételeivel módosított és benyújtott Vidékfejlesztési Operatív Program jelenleg értékelés alatt van és várhatóan nyár közepén kerül elfogadásra.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyilatkozatában kiemelte, hogy az első pályázatok az állattenyésztési ágazatok fejlesztését, a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozását, a szaktanácsadók képzését az agrár-környezetgazdálkodási programokhoz és az ökológiai gazdálkodást fogják célozni. Az agrár-környezetgazdálkodási programok tervezett indulása 2016. január elejére esik, de a pályázatok legkésőbb ősszel megjelennek.
Az operatív programhoz kapcsolódóan a legnagyobb vitát a mezőgazdasági vízgazdálkodási és öntözésfejlesztési támogatások robbantották ki, amelyre a kormány 54 milliárd Ft-os keretet tervez, de vélhetően a kimerítő tárgyalások után az Európai Bizottságnak nem lesznek további változtatási kérései.
Folyamatban van a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) véglegesítése, jóváhagyása is. A program hivatalos benyújtása Brüsszel felé júliusban várható, az első kiírások pedig várhatóan jövőre érkezhetnek csak a teljes 55,8 millió eurós keret terhére.
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza