Az idénymunkák foglalkoztatási formáiról

Kategória: Európai Unió | Szerző: Czenki Péter, 2015/07/09

Ennek módja, hogy létszámigényét az adott település polgármesterének jelezze. A tervezet egyébként szigorú szabályokat állít az így felajánlott munka visszautasítására, ami több heti és napilap figyelmét is felkeltette az elmúlt időszakban. Ezért is aktuális az idénymunkákra alkalmazható foglalkoztatási formák szabályainak és egyes tudnivalóinak áttekintése.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A mezőgazdasági idénymunkák ellátásának egyik leggyakoribb foglakoztatási formája az egyszerűsített foglalkoztatás. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés előnyős mind a munkáltató adminisztrációs terhei, mind pedig a munkavállaló szempontjából is. A törvény mellékletében még konkrét munkaszerződés sablon is található, igaz ezen foglalkoztatási forma nem igényli az írásbeli szerződéskötést. Tehát még egyszerűbben, akár szóbeli megállapodással is lehet jogviszonyt létrehozni, viszont az adóhatóság felé történő a bejelentési kötelezettség mind a két esetben szükséges.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében egyéb más tevékenységi formák mellett az agrárszektor szempontjából az alkalmi munka és a mezőgazdasági idénymunkát jöhet számításba. A két formára részben eltérő szabályok és adózás vonatkozik. Mezőgazdasági idénymunkát csak a törvény szerint meghatározott tevékenységekre lehet választani, vagyis, ha a ténylegesen végzett tevékenység nem a törvényben felsoroltakra vagy csak továbbfeldolgozására irányul, akkor azt maximum alkalmi munkaként lehet végezni. Azt, hogy a végzett feladat melyik csoportba sorolható, minden esetben a ténylegesen végzett tevékenység határozza meg.

Mezőgazdasági idénymunka esetén egyszerűsített foglalkoztatás keretében 120 nap munkavégzés történhet. Ezt az adott munkáltató és adott munkavállaló viszonylatában kell mindig számolni. Vagyis amennyiben a munkáltató több embert is foglalkoztat, úgy minden egyes munkavállaló esetében 120 napról beszélünk. Ez úgyis igaz, hogy egy munkavállaló több munkáltatónál is végezhet ilyen keretek között munkát, és ezt mindegyik munkáltatójánál külön-külön 120 napig teheti meg. Ugyanakkor, ha ugyanaz a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval idénymunkára és alkalmi munkára is létesít jogviszonyt, úgy a két jogviszony időtartama együtt sem haladhatja meg a 120 napot.

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony létrehozásának egyik feltétele annak adóhatóság felé történő bejelentése is. Ennek elmulasztása a mulasztási bírság kiszabása mellett azt is eredményezi, hogy a végezett munka nem minősül egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő jogviszonynak. Az ilyen jogviszonyt a munkatörvénykönyve szerint normál jogviszonynak kell tekinteni, tehát az erre vonatkozó általános szabályok szerinti adózás terheli.

Az a munkáltató, aki a fenti közteher, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás és a személyijövedelemadó-előleg adónemekből összesen 300 000 forint összegű adótartozást halmoz fel, az a már meglévő munkaviszonyok mellett további jogviszonyokat nem létesíthet, mindaddig, amíg a tartozását teljes mértékben meg nem fizette, így ilyenkor már nem elég a meghatározott összeg alá csökkenteni a tartozások összegét.

A munkáltató idénymunka esetén 500 forint közterhet fizet naponta és alkalmazottanként. Alkalmi munka esetén ez az összeg 1000 forint.

A közteher megfizetésével a munkáltató mentesül a személyijövedelemadó-előleg levonási kötelezettség, az egészségügyi hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és a rehabilitációs hozzájárulási adó megfizetése alól. Emellett a munkavállaló bérét sem terheli a személyijövedelemadó-előleg, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkaerő-piaci hozzájárulás, valamint egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség.

Ennek köszönhetően gyakorlatilag a bruttó munkabér kerül a munkavállaló részére kifizetésre. Ennek minimális összege minden esetben a minimálbér, valamint középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munka esetén a garantált bérminimum mindenkori összegéhez kapcsolódik. Képzettséget nem igénylő munka esetén ez a minimálbér 85%-a, vagyis 2015-ben 89 250 forint, míg garantált bérminimum esetében annak 87%-a, ami 106 140 forintot jelent az idei évben.

Érdemes kiemelni, hogy kizárólag mezőgazdasági idénymunka esetén van lehetőség úgynevezett harmadik országbeli állampolgárt egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni. Harmadik ország állampolgárának a nem EU- vagy EGT-tagállam állampolgárát, valamint a hontalant (akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgáraként) kell tekinteni. Tehát mezőgazdasági idénymunkára harmadik ország állampolgára akkor alkalmazható, ha rendelkezik munkavállalási engedéllyel, valamint rendelkezik az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által kiadott hatósági bizonyítvánnyal, amely igazolja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás céljából megkereste a szolgálatot.

Az is igaz, hogy az Európai Unió tagállamának, valamint a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezményben részes más ország állampolgárának egyszerűsített foglakoztatás keretében történő jogviszonya esetén a munkáltatónak nem kell a fenti közterhet megfizetnie abban az esetben, ha a másik tagállamban biztosítottnak minősül, és erről hatósági igazolással is rendelkezik. Természetesen a munkáltató bejelentési kötelezettsége ebben az esetben is fennáll.

A munkavállaló számára is fontos információ, hogy az ilyen foglalkoztatási forma nem eredményez biztosítotti jogosultságot, tehát amennyiben más biztosítotti jogosultságot eredményező jogviszonya nem áll fenn, köteles a havi – 2015-ben – 6930 forintot megfizetnie az állam részére. Ugyanakkor baleseti egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra és álláskeresési ellátásra jogot szerez.

A munkáltatónak a kifizetett összegek után nem kell a következő év január 31-ig összesített igazolást kiállítania, azonban köteles a jövedelem kifizetésével egyidejűleg olyan bizonylatot átadnia a magánszemély részére, melyből kitűnik a jövedelem teljes összege és jogcíme.

A magánszemély munkavállalónak nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme után szja-bevallást benyújtani abban az esetben, ha az így elért bevétele nem haladja meg egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett napok és a napibérként maghatározott összeg szorzatát. Abban az esetben, ha bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, úgy a fent meghatározott összegen felüli jövedelmet kell bevallania. A külön rendelet alapján a minimálbér esetén a napibér 4830 forint, míg garantált bérminimum esetén 5620 forint (egy példán keresztül bemutatjuk keretes írásunkban).

Munkaerő-kölcsönzés

Hazánkban jelenleg még fejlődő ágazat a munkaerő-kölcsönzés intézménye. Jelenleg elsősorban a kékgalléros munkákban és valamennyire a fehérgalléros munkákban van elterjedőben, azonban alkalmas lehet az idényjellegű munkák alkalmazására is. Nagy előnye, hogy se adminisztrációs, se közteher, valamint a munkaviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos jogi feladatok sem terhelik a munkáltatót, ugyanakkor hátránya, hogy drága.

Fontos, hogy csak abban az esetben beszélhetünk munkaerő-kölcsönzésről vagy kirendelésről, illetve személyzet rendelkezésre bocsátásáról, ha a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást nyújtó társasággal kötött szerződés valódi gazdasági tartalma szerint is ezt tanúsítja. Tehát, ha a szerződés például egy konkrét feladat ellátását vázolja fel (például 1000 db zsák átmozgatása a pontból b pontba 50 diákkal), amelyhez egyébként munkaerőt is igénybe vesz a cég, akkor ez tartalmát tekintve nem munkaerő-kölcsönzésre irányul, hanem egy konkrét feladat ellátására.

Adózási szempontból elsősorban az általános forgalmi adó szempontjából van jelentősége, már csak azért is, mert az adóelkerülés visszaszorítása érdekében 2015. január 1-jétől ez a szolgáltatási forma is a fordított adózás hatálya alá tartozik. Mivel ezen foglalkoztatási forma tulajdonképpen egyfajta szolgáltatás vásárlása, ezért értelemszerűen mentesülünk az egyes bejelentési kötelezettségek, továbbá az adó- és járulékfizetési kötelezettségek alól.

Természetesen itt is élnek a fordított adózás alkalmazására vonatkozó egyéb feltételek, vagyis az, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike (tehát mind a szolgáltatásnyújtó, mind a szolgáltatást igénybevevő) belföldön nyilvántartásba vett általánosforgalmiadó-alany legyen, és az érintett felek egyikének se legyen olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

Ilyen jogállásnak például az alanyi adómentesség minősül, így az alanyi adómentes társaság akár nyújtóként, akár igénybevevőként szerepel az ügyletben, akkor a fordított adózás nem alkalmazható. Ugyanakkor a kizárólag közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző cégtől az adó egyebekben követelhető, tehát a fordított adózás alkalmazásának személyi feltételét teljesíti. A szabályok értelmében az előzőek alkalmazásában belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak tekintendő az EVA hatálya alá tartozó adóalany is, így ez sem akadálya a fordított adózás alkalmazásának.

Mivel a fordított adózás során az áfát a vevő, vagy a szolgáltatást igénybe vevő fogja az állam részére fizetni, ezért az értékesítő a számlát áfatartalom nélkül tölti ki, pontosabb az áfa helyére a „fordított adózás” fordulat kerül.

A fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseket azokra ügyletekre kell főszabály szerint alkalmazni, ahol az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja 2015. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Ettől eltérően azonban nem kell a fordított adózást alkalmazni az olyan, 2015. január 1-jén, illetve azt követően teljesített ügyletek esetében, amelyek után a szolgáltatás igénybevevője által fizetendő adó megállapításának az időpontja 2015. január 1-jét megelőző időpontra esne. A 2014. december 31-ét követő teljesítési időpontra tekintettel fordított adózás alá tartozó, a fent említett szolgáltatás esetén pedig olyan ügyletekben, amelyek után az Áfa tv. 2014. december 31-ig hatályos előírásai alapján az áfát a szolgáltatás nyújtójának kellett fizetnie (azaz a szolgáltatás egyenesen adózott), és amelyhez kapcsolódóan 2015. január 1-jét megelőzően előleg kifizetésére is sor került, a fordított adózás csak az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett részére alkalmazandó.

Példa

A magánszemély egyszerűsített foglalkoztatás (idénymunka) keretében 30 napot dolgozott egy cégnél, ahol bruttó 150 000 forintot kapott. Tételezzük fel, hogy más bevétele nem volt az évben.
Ez esetben 304830 = 144 900 forintos bevételig nem kellene bevallást beadni, azonban mivel 150 000 – 144 900 = 5100, ezért az 5100 forintról kell bevallást készítenie.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai