Talajközpontú termelést Magyarországon

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: -V-, 2015/07/12

Gabonatermesztők Országos Szövetsége és több más szervezet ennek jegyében rendezte meg a közelmúltban a Talajközpontú termelés című konferenciát. A mintegy 300 fő részvételével megtartott tanácskozáson olyan előadókat kértek föl, akik a maguk területén a legjobbak. Vancsura József a GOSZ elnöke megnyitójában jelezte, hogy az idén a szokottnál nagyobb figyelem irányul a talajok állapotára. Ez azért is fontos, mert Magyarország nemzeti kincse a föld, ám a modern gazdaság többet vesz ki a talajból, mint amennyit visszaad neki.

– Magyarország területének 80 százalékát termőtalaj borítja, tudatos művelésével óvni kell ezt a jelentős értékű nemzeti kincset – hangsúlyozta Feldman Zsolt a vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkára a konferencián. Mint megfogalmazta, a termőföld az ország kiemelkedően fontos erőforrása, nemzeti vagyon. Mivel a talajképződés rendkívül lassú folyamat, a talajt alapvetően nem megújuló természeti erőforrásnak kell tekinteni. Rosszul megválasztott talajművelési módszerrel rövid időn belül tönkretehetjük egy több ezer éves folyamat eredményét. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, a zöldítés, a nitrát irányelv és a vízhasznosítás elve mind arra ösztönöz, hogy a területen gazdálkodó maga óvja meg a talajait. A zöldítés aktuális teendőit ugyan most korlátozó előírásként élik meg a gazdák, ám az elérhető agrártámogatások odaítélésekor előtérbe kerül a talajvédelem, a földhasználatváltás ösztönzése, a hátrányos természeti adottságok részbeni ellentételezése.

Az államtitkár utalt rá, 2014-ig 15 ezer gazdálkodó kapott támogatást környezetgazdálkodás címen, összesen 1,7 millió hektárt érintve. A következő uniós ciklusban 2020-ig 62 milliárd Ft pályázható meg hasonló célokra.

A termőtalajok védelme égető gond Magyarországon, Európában, de valamennyi kontinensen egyaránt, az emberi tevékenység miatt folyamatosan csökken a termőtalajok területe. Magyarországon 1950-ben 728 ezer hektár területet vontak ki a termelésből, 2014-ben már 1,465 millió hektárt, vagyis tavaly eltűnt a mezőgazdaságból két Balatonnyi terület, főként ipari parkok, kiskereskedelmi egységek, utak stb. építése miatt.

A talaj állapotát és szerkezetét jelentősen befolyásolja a klímaváltozás. Magyarország az éghajlati körülmények megváltozása tekintetében Európa egyik legsérülékenyebb országa. Az utóbbi 30 év alatt a tavaszi átlaghőmérséklet 1,75 Celsius fokkal emelkedett, a nyári hőségnapoké 2 fokkal, szélsőségessé vált az időjárás, hol aszály, máskor felhőszakadásszerű esők rongálják a termőtalajokat. A kitettség kockázatainak csökkentésére például víztakarékos talajművelés, hatékony, vízkímélő öntözés és számos agrártechnológiai mód szóba jöhet az adott térség adottságait követve. Hazánkban az öntözés alacsony mértékű, az előttünk álló időszakban 50 milliárd forint áll rendelkezésre öntözésfejlesztési beruházások támogatására. Ezt a forrást azonban ott szabad felhasználni, ahol a talaj alkalmas, és csak olyan fejlesztésekre, amelyek nincsenek káros hatással a talaj állapotára.

Az Unióban úgy ítélik meg, hogy Magyarországon és a többi országban is a mezőgazdaság okolható a vizek nitrátosodásáért, a légkörbe kerülő káros gázok egy részéért, az ammóniakibocsátásért, valamint a Balti-tenger foszfátosodásáért. Hazánkban rengeteg a pangó víz, emiatt több országgal együtt „piros” színnel szereplünk a térképek közepén. Feldman Zsolt szerint a talajéletről, a talajközpontú termelésről kevés adat áll a hatóságaink, intézményeink rendelkezésére, hogy érdemben tudjuk alakítani az uniós szabályozásokat.

Az alkalmazható kormányzati eszközök körét behatárolják a különböző uniós direktívák és jogszabályok. Ezek közé tartozik a Kölcsönös Megfeleltetés (KM), a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (JMKÁ), a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények JFGK), valamint a vízkeretirányvelv.

Micheli Erika professzor, a Magyar Talajtani Társaság elnöke szerint hazánk talajai a legjobbak között szerepelnek, de művelésével egyes térségekben komoly problémák alakultak ki, eketalp, erózió stb. Szorgalmazta a tudáson alapuló használatot, a talajok óvását. Megjegyezte, több ismeretre és adatra lenne szükségünk, ezzel szemben épp’ most építik le a talajok vizsgálataival foglalkozó kutatóműhelyeket az országban.

A belvíz elkerülésére a rosszkor érkezett csapadék megőrzésének módját kell kidolgozni. Szakmai alapon kell tervezni (talajtan, talajművelés, vízgazdálkodás, növénytermesztés, gépesítés), mintaprojekteket létrehozni. Fontos ezek bemutatása, a széles gazdálkodói réteget magában foglaló képzések beindítása. Mindehhez szükséges a politikai, gazdasági támogatás is.

– Nem azért kell a talajainkat gondozni, mert előírják vagy támogatják, hanem mert hasznos, értéke pedig annyit ér, amennyi terméket elő lehet állítani – mondta Vajda Péter, a Phylazonit ügyvezetője, a konferencia egyik fő támogatója. A talajélet jelentőségéről kifejtette, készítményük, a talajba juttatott baktériumtörzsek önmagukat sokszorozva élettel töltik meg a földet, élhetővé teszik a talajt, jelentősen javítják annak fizikai tulajdonságait, kémiai képességeit és biológiai teljesítményét.

– A jó talajadottságaink nem tükröződnek a mezőgazdaságunk eredményeiben – fogalmazott Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke –, mert nem mindig alkalmazkodunk a kihívásokhoz, hibásan választjuk meg a talajművelési módokat. Emlékeztetett arra, hogy 10 év alatt lecserélődött a hazai géppark és az eszközállomány, ám alacsony a szakképzett gazdálkodók aránya, alig 10 százalékának van közép vagy felsőfokú iskolai végzettsége. Gyuricza Csaba kifejtette, az aszály okozta károkat nem az öntözéssel lehet csökkenteni, sokkal inkább a helyes elővetemény megválasztásával, a fajtaválasztással, vízveszteség csökkentését segítő talajműveléssel, valamint a növények igénye szerinti tápanyag-ellátással. Figyelmeztetett, a szántásos talajművelés, főleg, ha helytelenül és rossz időpontban végzik, akár 40 százalékkal csökkenti a talaj nedvességét. Helyesen szántva azonban egyes évjáratokban kiváló a növény számára. A direktvetés is okozhat csalódást, emiatt összességben úgy fogalmazott, hogy a Magyarországon a kevés forgatással járó mulcstechnológia lehet sikeres.

Mesterházy Ákos akadémikus az alacsony toxintartalmú kukorica és búza termesztéséről, egyes hibridek fertőzési fogékonyságáról számolt be. A tennivalókról szólva az előadó megállapította, hogy a betegségcsoport akár 100 milliárd forint kárt is okozhat a 800 milliárdra becsülhető terményértékből. Ezért is nehezen elfogadható, hogy az országban nincs ilyen irányú állami kutatóprogram. Egy széles körű kutatóprogramra van szükség, hosszú távú finanszírozással. Folyamatos kutatómunkát nem lehet 1–2 éves pályázatokból finanszírozni összegzett az előadó.

Az előadásokat követő délutáni kerekasztal beszélgetés során Samu Gábor, az Agro-Delo Kft. ügyvezetője kifejtette, dolgoznak forgatásos talajműveléssel és forgatás nélküli eszközökkel egyaránt. A búzatarlókat tarlóhántással, hengerrel járják meg, az árvakelést gyomirtóval kezelik, majd augusztus végén, szeptember elején lazítják. Az esetleges novemberi árvakelés elmunkálását nem hagyják meg tavaszig, ám a lazító tüskés hengerét nem engedik le, nehogy a téli csapadék miatt tömör legyen. Az agyagos földjeik műveléséhez nagy teljesítményű erőgépek kellenek. Sok eszközt kipróbáltak már, de sok eszköz bele is tört a nehéz munkába. Nem „dobták el” az ekéket sem, indokolt esetben azokkal szántanak. Ha csapadékos lesz a nyár és az ősz, egyszerre nagy területeket kell szántaniuk, amihez idő is kell.

Szabó Gábor, az AXIÁL Kft. termékmenedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy a forgatás nélküli talajművelés foglalkoztatja a gép- és eszközgyártókat, például egy művelési menetre koncentrálják az eddig önállóan végzett munkákat, a szemenkénti vetéssel egy időben adagolják a starter műtrágyát, a talajfertőtlenítő szert, s ezzel is csökkentik a talajok taposását.

Gyenei Ferenc, a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. termesztési igazgatója elmondta, ötödik éve nem szántanak, ellenben a lazítók, kultivátorok különböző megoldásait használják minden növénykultúrában. A szikes föld kivételével minden talajtípus előfordul a Bonafarm által művelt területeken, akad lejtő és nagy domb is bőven. A költségek felöl nézve: öt éve 88 literrel kezdtek, most 71-nél tartanak. Ennél is fontosabbnak tartja, hogy azóta kevesebb talajlemosódással szembesülnek, a csapóesők kisebb kárt képesek okozni, a lazításos technológia a talajra rendkívül jó hatással van.

Simon Péter, a Fertilia Kft. tulajdonos ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy a tápanyagellátást fel kellene emelni a többi korszerű technológia mellé. Ma ez a leggyengébb pontunk, ráadásul zömében múlt századi műtrágyákat használunk. Ismertek olyan műtrágyák, amelyek az alapvető tápanyagok mellett számos talajéletet serkentő tápanyagot is tartalmaznak, hozzájárulnak az egészséges növények fejlődéséhez. Használatuk kezd teret hódítani hazánkban is.

Samu Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi 4–5 évben visszatértek a baktériumos technológiák a használatára. Termésnövelő hatást sosem tudtak kimutatni, de a traktoros jelezte, hogy azon ak táblarészen könnyebb volt szántania. Kiderült, itt kezelték a talajokat, hektáronként 10 liter készítményt szórtak ki 20 literre hígítva.

Szabó Gábor megjegyezte, a baktériumkijuttatók egyelőre nem gyári tartozékok, azonban az AXIÁL által forgalmazott gépekre felszereltetik.

Vajda Péter szerint a helyes talajművelés, mérésen alapuló tápanyagpótlás és baktériumkezelés – e három terület egyensúlya vezet a sikerhez. Jelezte, éppen e fórum előtti napon vették kézhez a tarlóbontó enzimek forgalmazási engedélyét. A készítményt a növény gyökérzónájába kell juttatni. Hozzátette, a termelők annyi nitrogént szórnak a növény alá, amihez felesleges újabbat hozzáadni, ellenben az enzimes kezelés következtében kialakuló nagyobb gyökérzetével az jobban ellenáll a kihívásoknak. A baktérium gyorsítja a szárlebontást, hozzájárul ezzel a növény táplálásához.

Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) a mezőgazdasági termelés növelését korábban gyakran a környezeti állapot rovására támogatta. Az olyan intézkedések, mint az ártámogatások és a közvetlen kifizetések előtérbe helyezték az intenzív termelést, a gazdálkodási tevékenységek egysíkúságát, szürkeségét. Nem hiányoztak azok az esetek sem, amikor sérült a növény- és állatvilág, emelkedett a folyó- és állóvizek nitrát és növényvédőszer-maradvány szintje, túlzottan kihasználták a rendelkezésre álló vízforrásokat. Ebben hozott gyökeres változást a támogatások egy részének igénybe vételéhez kötelező feltétel, a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (JMGY) bevezetése.
A JMGY azokat a környezettel, gazdasággal, társadalommal kapcsolatos gazdálkodási ismereteket tartalmazza, amelyek biztosítékai az egészséges, biztonságos körülmények között előállított mezőgazdasági termék előállításnak. A termelő gazdák, elsősorban a gyümölcstermesztésben és a zöldségtermesztésben, már alkalmaznak olyan technológiai elemeket, amelyek a mezőgazdaság hosszú távú fennmaradásnak a biztosítékai, mint az integrált növénytermesztés.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai