Egészséges szőlőskertek

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Valkó Béla, 2015/07/14

– A szőlő jelenleg intenzív hajtásnövekedésben van, nagy a lombtömege, hosszúak a hajtások, és erőteljesek a hónaljhajtások is. Az intenzív hajtásnövekedés mindig magával hozza szőlőnek a kórokozók, a gombafertőzések iránti fokozott kitettségét. Mind a lisztharmat, mind a peronoszpóra könnyen fertőzést idézhet elő az ilyen fiatal, laza szerkezetű részeken – indítja a beszélgetést Dr. Ripka Géza, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága Növényvédelmi Technológia Fejlesztési és Koordinációs osztályának vezetője, akit a szőlő időszerű károsítói felől kérdeztünk.

– Általában azt mondhatjuk, hogy lisztharmat esetében a virágzás és a virágzást követő hét az, ami döntő jelentőségű. Ha a virágzás végén jelentős fertőzés nem következett be a virágzaton, a pici, parányi bogyókon, a fürtökön, akkor kedvező a helyzet a lisztharmattal kapcsolatban.

Részben más a helyzet a peronoszpórával. Ez a gombaféle a virágzás alatt a virágrészeket fertőzve a virágrészek pusztulását, rosszabb esetben teljes fürtpusztulást is elő tud idézni. Mivel az idén virágzáskor jobbára meleg, száraz és szeles idő volt, nem hullott jelentős mennyiségű csapadék, mint más években, nem tudott komoly fertőzést okozni: egyik hazai borvidéken sem alakult ki jelentős virágzáskori peronoszpórafertőzés.

Ami a lisztharmatfertőzést illeti, nos, jelen időszakban ez sem nevezhető országosan jelentősnek, bár több borvidéken már előfordul (pl. Szekszárd, Tolna). Tehát megtalálhatók a tünetek a hajtásokon, levélen és bogyókon is, de nem nevezhető kritikusnak a helyzet – indítja a beszélgetést Dr. Ripka Géza, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága Növényvédelmi Technológia Fejlesztési és Koordinációs osztályának vezetője, akit a szőlő időszerű károsítói felől kérdeztünk.

Az előbb említettekhez hasonlóan a feketerothadás előfordulásáról is tudunk, és jó néhány helyről jelezték a szőlőorbánc megjelenését is. Utóbbi főleg hegyvidéki borvidékeken fordul elő. A következő időszakban az időjárásnak, illetve az ültetvények mikroklímájának döntő szerepe lesz a két kórokozó, a peronoszpóra- és a lisztharmatfertőzés alakulásában. Ha továbbra is száraz, alacsony páratartalmú, szeles időszak következik, az jelentősen csökkenti mindkét gombafertőzés megjelenését vagy terjedését. Tehát száraz, napos, alacsony páratartalmú időszak esetén sem a peronoszpóra, sem a lisztharmat komoly fertőzésével nem kell számolni. A peronoszpórafertőzéshez csapadékra van szükség, tehát nedvességre a növény levelén, hajtásán és a bogyó felszínén. Ennek a hiányában nem alakulhat ki számottevő mértékű károsítás. Jelenleg az ország borvidékein sehol sincs olyan szituáció, hogy akár a peronoszpóra, akár a lisztharmat ilyen robbanásszerű megjelenésétől kellene tartani.

Hasonló a helyzet a szürkepenésszel: a virágzáskori száraz, magas hőmérsékletű időszak miatt a szürkepenész nem okozott fertőzést a virágrészeken, fürtkezdeményeken. Ha azonban a meleg idő gyakori csapadékkal, hosszan tartó párás időszakkal párosul, és ez a front nem mozdul ki, hanem itt tartózkodik a Kárpát-medence fölött, akkor számolni kell, mind a peronoszpóra, mind a lisztharmat fertőzésével, a fertőzés erősödésével.

– Mi a helyzet a kártevő rovarokkal?

– A tarka szőlőmoly lárvaállapotban van, egyelőre tehát nem rajzik az imágója. A lárvafejlődés befejeződése, a bábozódás után várható a következő nemzedék rajzása. Ez idő tájt nincs jelentős kártétele, a virágzáskori lárvakártétel egyetlen borvidéken sem volt számottevő. A hosszan tartó magas hőmérséklet, a csekély mennyiségű csapadék nem kedvez a tarka szőlőmolynak.

A növényegészségüggyel kapcsolatos egységes szabályozás ügye hosszú évek óta komoly viták tárgya az európai közösségen belül. Több tagállam szorgalmazza mindenkire érvényes regulák kialakítását, míg a jelenlegi többség – a legalapvetőbb elvi szabályokon (pl. mérgezések elkerülése, más kultúrákra káros szerek korlátozott alkalmazása stb.) túl – a saját jogrendszer fenntartását támogatja.
Ugyanakkor ez egy nagyon kényes terület. A növény-egészségügy kulcsfontosságú tényező a mezőgazdaság, kertészet és erdészet fenntarthatósága és versenyképessége szempontjából. A növény-egészségügy szempontjából különös veszélyt jelentenek a más földrészekről származó károsítók. Az Európába bekerülő idegen károsítók komoly gazdasági károkat okoznak. A gyakran súlyos gazdasági veszteségek aláássák a mezőgazdaság és erdészet nyereségességét és versenyképességét.
A hatályos uniós növény egészségügyi szabályozási keret célja, hogy az idegen károsítók bejutását és elterjedését megakadályozva óvja az európai mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást. A szabályozás célja az uniós növénytermesztési ágazat stabilitásának, gazdaságának és versenyképességének védelme, valamint az Unió nyitott kereskedelempolitikájának fenntartása.

Tavaly más kártevők is előfordultak: így például a bagolylepkék, az ékköves faaraszoló, a kendermagbogár és egyebek. Az idén ezekből is kevesebb volt. Amúgy tavaly az átlagostól jelentősen eltérő évjárat volt az országban a szőlő szempontjából. Több olyan kártevő is előretört, ami évtizedekig nem volt számottevő. 2014-ben mind az ékköves faaraszoló, mind a bagolylepke hernyók a kihajtó rügyek tarrágásával, illetve a kis hajtások elpusztításával komoly veszélyt jelentettek a szőlőültetvényekben.

– Ha már az „új” károsítókat említette, áprilisi mellékletünkben hívtuk fel olvasóink figyelmét az amerikai kabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság nevű kórokozóra. Vannak-e friss adatok ezzel a betegséggel kapcsolatosan?

– Az Ön által említett amerikai szőlőkabóca most lárvaállapotban van, amit azért fontos tudni, mert ilyenkor lehet eredményesen védekezni ellene az engedélyezett rovarölő szerekkel. Ez az időszak borvidékenként változóan júliusig tart. Júliusban már az imágó ellen kell fellépni, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy minél inkább csökkentsük annak a lehetőségét, hogy egy fitoplazmát hordozó rovar, vagyis a kabóca, átvigye egy egészséges, fertőzésmentes szőlőhajtásra, tőkére a betegséget.

A szőlő károsítóiról összegezve tehát elmondhatjuk, nincs olyan helyzet, ami különleges beavatkozást igényelne a betegségek elleni védekezésben. Javasoljuk a kontakt és felszívódó hatású gombaölő szerek együttes alkalmazását. Ez a megoldás biztosabb védekezést jelent, mint a csak kontakt vagy a csak felszívódó hatással rendelkező gombaölő szerek önálló kipermetezése. A sikeres védekezést nagyban elősegítheti valamennyi gombás betegség esetében az idejében végzett zöldmunkák precíz végrehajtása, a szellős lombozat kialakítása.

– Beszélgetésünket azzal kezdte, hogy a szőlő intenzív növekedésben van, az elmúlt évi jelentős csapadék után van még tartalék a talajban.

– Valóban. Az ország legtöbb borvidékén ez biztosítja a szőlő hajtásnövekedéséhez szükséges vizet és tápanyagot az elkövetkező napokban, hetekben. Ezt kell kézben tartanunk. Tehát időben el kell végezni a zöldmunkákat: a törzstisztogatást, a hajtásigazítást, a csonkázást, illetve a hónaljhajtások eltávolítását, mert a túl buja, sűrű állomány részint akadályozza a lomb felszáradását, részint a permetcseppeknek a lombozat belsejébe való bejutását. Az időben végzett gyommentesítéssel vagy gyomszabályozással, az időbeni kapálással, kaszálással, talajműveléssel elérhető, hogy javul az ültetvény mikroklímája, akadályozva ezzel a kártevők és kórokozók térnyerését. A takácsatkák gyakran a gyomnövényről, így például az aprószulákról kerülnek fel a szőlő lelógó hajtásaira.

Összességében azt mondhatjuk, hogy az évből eddig eltelt időszak ígéretes a szőlőtermelők számára. Persze őszig sok minden történhet még a szőlőültetvényekben, de a jelenlegi állás szerint elmondható, viszonylag egészséges, jó kondícióban található a magyarországi szőlők nagy része. Szebb, mint az elmúlt évek hasonló időszakában volt.

Megfelelő védekezéssel megakadályozható a szőlőkben az aranyszínű sárgaság terjedése

Az ország több megyéjében (pl. Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Somogy, Tolna, Zala) megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazma vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) L3 és L4-es fokozatú lárvája – derült ki a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai által végzett felderítés alapján. A rendkívül veszélyes FD terjedése megfelelő védekezéssel megakadályozható! Erre a legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4), ami általában a szőlő virágzásának idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik.
A szaporítóanyag-előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező. Azokban a termőültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, a nagyobb fertőzésveszély miatt kifejezetten ajánlott a lárvák elleni védekezés. A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. tiametoxam, lambda-cihalotrin, deltametrin, béta-ciflutrin, klórpirifosz-metil, klórpirifosz, alfa-cipermetrin stb. hatóanyagú permetező szerek).
Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat. Az egyedek fertőzőképessége a lárvák kelésétől számolva kb. 4–5 hét múlva alakul ki. A fejlődési stádiumtól függetlenül egész életük során fertőzőképesek maradnak. Hazánkban az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg az FD betegséget 2013-ban észlelték először.
A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával, valamint a védekezéssel kapcsolatos további információk elérhetőek a NÉBIH weboldalán.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai