Az agrárgazdaság jövője

Kategória: Európai Unió | Szerző: Sajtóiroda - FRK, 2015/07/16

Jövő agrártámogatása és az agrárgazdaság jövője

Huszonkettedik alkalommal rendezték meg május végén a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézet, az Agrártudományi Központ és a Hajdú Gabona ZRt. közös szervezésében az országos repce- és búzatanácskozást, melyen több mint kétszáz gazdálkodó, forgalmazó, vállalatvezető vett részt.

A Jövő agrártámogatása és az agrárgazdaság jövője címmel szervezett tanácskozás aktualitása, hogy 2015-ben jelentős mértékben megváltozott az agrártámogatási rendszer az Európai Unióban, így Magyarországon is.

– A támogatások elnyeréséhez szükséges feltételek megvalósításához hasznosan hozzájárulhatnak a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetében folyó kutatások eredményei – mondta a rendezvény megnyitóján Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének vezetője.

A tanácskozáson Gyuricza Csaba, az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke adott részletes tájékoztatást a hivatal által kezelt támogatási forrásokról, azokról a megváltozott agrártámogatásokról, amelyekkel a gazdálkodók hatékonyabbá tehetik termelésüket.

– A 2014–2020 közötti időszakban a Magyarországra jutó KAP támogatás 12,1 milliárd euró, több mint  3700 milliárd forint, ebből a vidékfejlesztési programra jutó uniós és nemzeti forrás együtt 4,1 milliárd euró, azaz több mint 1200 milliárd forint – hangsúlyozta az MVH  elnöke.

Gyuricza Csaba előadásában kiemelte a fiatal gazdák támogatásának jelentőségét, amely az alaptámogatáson felül adható, ezzel is segítve a generációváltást, a 40 évnél nem idősebbek gazdálkodók esetén.

A búzát is érdemes öntözni

Búzából 2014-ben 1 054 000 hektáron 5,2 millió tonna volt a termés. Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója az idei búza felvásárlások várható tendenciáit elemezte.

– Ebben az évben kisebb a búza vetési területe, Hajdú-Bihar megyében 71 105 hektár, amely  az országos terület 7 százaléka. Jelen pillanatban a vetések állapota jónak tűnik. A búzaexportunk 2,5 millió tonna, azonban export célra is az étkezési minőséget keresik inkább. A jó adottságainknak köszönhetően a dupláját tudjuk megtermelni, mint az ország szükséglete. Segíthetné búzatermesztésünk előrelépését többek között a gazdaságos üzemméret és táblaméret, a termelési cél tudatosabb megválasztása, a megfelelő fajtaválaszték és fémzárolt vetőmag használata, a búzatermesztés időjárás-függőségének csökkentése például öntözéssel, valamint a szakemberképzés erősítése – hívta fel a gazdálkodók figyelmét Lakatos Zoltán.

A rendezvényen Pepó Péter egyetemi tanár azokról az agrotechnikai kutatásokról tartott előadást, amelyek az új agrártámogatási rendszer megvalósítását szolgálják.

– A szántóföldi növénytermesztésnek ugyanis nemcsak agronómiailag és ökonómiailag kell hatékonynak lennie, hanem a környezetbarát, fenntartható technológiát is szolgálnia kell – fogalmazott Pepó Péter intézetvezető.

Az előadásokat követően a Debrecentől 15 kilométerre található Látóképi Kísérleti Telepen a növényvédelmi cégek képviselői adtak tájékoztatást arról, hogyan lehet a búza és repce termesztéstechnológiájában a leghatékonyabban és a legkisebb környezeti ártalommal megvalósítani a szántóföldi eljárásokat.

Térinformatikai újdonságok az egyetemen

Geographic Information System (GIS), azaz a térinformatika legfontosabb alapelve, hogy informatikai eszközök segítségével térképezi fel a legkülönbözőbb térbeli objektumok közötti kapcsolatokat, amelynek révén a vizsgált területekről a korábbi módszerekkel elképzelhetetlen részletességű és pontosságú háromdimenziós térképeket képes alkotni. Ebben ma már kulcsszerepe van a személyzet nélküli, távirányítós járművek, az úgynevezett drónok megjelenésének, illetve egyre szélesebb körű felhasználásuknak.

Az eljárás a legkülönbözőbb területeken teheti hatékonyabbá a tervezési, a mérési, vagy éppen az ellenőrzési feladatok elvégzését. Így például a GIS-alkalmazások egyszerre segíthetik az ár- és belvízvédelem területén az aktuális vízállási helyzet nyomon követését és az esetleges kritikus védekezési pontok feltárását, vagy például a tömegközlekedésben az egyes járatok és megállóhelyek sűrűségének optimalizálását.

A rohamosan fejlődő szakterület legújabb eredményeit mutatták be a VI. Térinformatikai Konferencián és Szakkiállításon május 28–29-én a Debreceni Egyetemen. A rendezvény célja testközelből bemutatni a felhasználóknak, hogy a térinformatikai módszerek alkalmazásával miként tehetők gyorsabbá, hatékonyabbá és olcsóbbá a tervezési, mérési és ellenőrzési feladatok a közszolgáltatások területén és a különböző gazdasági szektorokban.

A kétnapos rendezvényen 11 szekcióban és két poszter szekcióban mutatták be a legkorszerűbb méréstechnikai megoldásokra épülő technológiákat, amelyek egyszerre segíthetik az állami és önkormányzati szféra működését, valamint egyes gazdasági szektorokban javíthatják a magyar vállalkozások piaci lehetőségeit a hagyományos technológiát alkalmazó versenytársaikkal szemben. A kutatók mellett a gyakorló felhasználó szakemberek, valamint a térinformatikai alkalmazásokhoz szükséges hardvereket és szoftvereket gyártó és forgalmazó cégek is bemutatkoztak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai