2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Őszi káposztarepce fajtakísérletek

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor, 2015/07/18

Az őszi káposztarepce 2014–2015. évi országos vetésterülete 211 715 ha. Az előző évi vetéshez képest az elvetett terület 2,33%-kal csökkent.

Cikkünkben az államilag elismert és EU-listás fajták és hibridek termesztési kísérleteinek (2013–2014) összefoglalását kértük a NÉBIH Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályától.

2013–2014

A 2013–2014-es tenyészidőszakban az őszi káposztarepce a betakarított vetésterülete 216 077 ha volt. Az előző év betakarított területéhez viszonyítva a terület 13,3%-kal növekedett. Az országos termésátlag kiemelkedően jó volt, 3,052 t/ha, az előző évi eredménynél 372 kg-mal több. A betakarított termés mennyisége 659 468 t volt.

A NÉBIH az elmúlt évben a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek értékelését 9–11 termőhelyen végezte el a nemesítőházak megbízása alapján. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 2 szabadelvirágzású fajtáról és 5 hibridről, a középérésű csoportban 11 hibridről közöltünk. Az előző évhez viszonyítva a vizsgált fajták száma 11-gyel csökkent. A szabadelvirágzású fajtákból néggyel, míg a hibridekből héttel kevesebbet vizsgáltunk kísérleteinkben.

A kísérletekben az államilag elismert repce fajtákon kívül az EU-listán szereplő, a NÉBIH-ben legalább két éve vizsgált és a gyakorlati termesztés számára fontos fajták szerepeltek. A vizsgált 18 fajta közül 3 EU-listás volt és 1 hazai nemesítésű.

Termőhelyenként a terméseredményeket a 3. táblázat tartalmazza. Összevontan közöltük a beltartalmi eredményeket (4. táblázat) és a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményét (5. táblázat). A kórtani adatokat ugyancsak a 5. táblázatban tanulmányozhatják. A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 157 őszi káposztarepce fajta szerepel, ami megfelelő genetikai bázist biztosít a repcetermesztéshez.

A hazai repcetermelők az országos vetésterület döntő részén már hibrideket termesztettek. A gyakorlati termesztés továbbra is a középérésű csoportba tartozó hibrideken alapszik. A szabadelvirágzású fajtákból a termelők nem minden esetben vásárolnak fémzárolt vetőmagot, s ezzel jelentősen növelik a termesztésük kockázatát.

2014–2015

Az 2014–2015. évi őszi káposztarepce országos vetésterülete 211 715 ha. Az előző évi vetéshez viszonyítva az elvetett terület 2,33%-kal csökkent. A Dunántúlon 116 449 ha-t, azaz 5,22%-kal kevesebbet, az Alföldön 68 612 ha-t 0,63%-kal szintén kevesebb repcét vetettek. Észak-Magyarországon 7,17%-kal növekedett az elvetett repce területe, így a vetésterület 26 654 ha.

Becslések szerint az őszi káposztarepce betakarításra váró területe 206 936 ha. Az előző év betakarított területéhez viszonyítva a terület csökkenni fog. Az országos termésátlag várhatóan 2,551 t/ha.

A tenyészidőszak időjárása nem kedvezett a repce fejlődésének. Különösen a március és április hónap rendkívül száraz klímája nehezítette az őszi káposztarepce optimális fejlődését. Az állományok alacsonyabbak az átlagosnál, és a növényeken kevesebb elágazást láthatunk.

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján 2014–2015. évi tenyészidőszakban korai éréscsoportban 2 fajtát és 12 hibridet, a középérésű csoportban 13 hibridet vetett el 12 termőhelyen. A 2014–2015 évi tenyészidőszakban első alkalommal már vizsgálunk 3 középérésű csoportba tartozó, imazamox hatóanyagra rezisztens hibridet ebben a kísérlet típusban.

A vizsgált 30 fajta közül 7 EU-listás volt és 1 hazai nemesítésű. A kísérletekben elvetésre került fajták listáját is mellékeljük.

A NÉBIH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését várhatóan 10 termőhelyen végezi el. Az Alföldön több kísérleti helyen kedvező képet mutatnak a kísérletek, a dunántúli kísérleti helyeken azonban a rendkívül csapadékos időjárás miatt kelési problémákat tapasztaltunk. A repcék jól átteleltek kísérleteinkben.

Bízunk abban, hogy ismét szívesen fogják tanulmányozni az eredményeket és azoknak hasznát is veszik a termesztésben.

Táblázatok:






Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza