2026. 10. 20., kedd
Vendel
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Őszi káposztarepce fajtakísérletek

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor, 2015/07/18

Az őszi káposztarepce 2014–2015. évi országos vetésterülete 211 715 ha. Az előző évi vetéshez képest az elvetett terület 2,33%-kal csökkent.

Cikkünkben az államilag elismert és EU-listás fajták és hibridek termesztési kísérleteinek (2013–2014) összefoglalását kértük a NÉBIH Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályától.

2013–2014

A 2013–2014-es tenyészidőszakban az őszi káposztarepce a betakarított vetésterülete 216 077 ha volt. Az előző év betakarított területéhez viszonyítva a terület 13,3%-kal növekedett. Az országos termésátlag kiemelkedően jó volt, 3,052 t/ha, az előző évi eredménynél 372 kg-mal több. A betakarított termés mennyisége 659 468 t volt.

A NÉBIH az elmúlt évben a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek értékelését 9–11 termőhelyen végezte el a nemesítőházak megbízása alapján. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 2 szabadelvirágzású fajtáról és 5 hibridről, a középérésű csoportban 11 hibridről közöltünk. Az előző évhez viszonyítva a vizsgált fajták száma 11-gyel csökkent. A szabadelvirágzású fajtákból néggyel, míg a hibridekből héttel kevesebbet vizsgáltunk kísérleteinkben.

A kísérletekben az államilag elismert repce fajtákon kívül az EU-listán szereplő, a NÉBIH-ben legalább két éve vizsgált és a gyakorlati termesztés számára fontos fajták szerepeltek. A vizsgált 18 fajta közül 3 EU-listás volt és 1 hazai nemesítésű.

Termőhelyenként a terméseredményeket a 3. táblázat tartalmazza. Összevontan közöltük a beltartalmi eredményeket (4. táblázat) és a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményét (5. táblázat). A kórtani adatokat ugyancsak a 5. táblázatban tanulmányozhatják. A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 157 őszi káposztarepce fajta szerepel, ami megfelelő genetikai bázist biztosít a repcetermesztéshez.

A hazai repcetermelők az országos vetésterület döntő részén már hibrideket termesztettek. A gyakorlati termesztés továbbra is a középérésű csoportba tartozó hibrideken alapszik. A szabadelvirágzású fajtákból a termelők nem minden esetben vásárolnak fémzárolt vetőmagot, s ezzel jelentősen növelik a termesztésük kockázatát.

2014–2015

Az 2014–2015. évi őszi káposztarepce országos vetésterülete 211 715 ha. Az előző évi vetéshez viszonyítva az elvetett terület 2,33%-kal csökkent. A Dunántúlon 116 449 ha-t, azaz 5,22%-kal kevesebbet, az Alföldön 68 612 ha-t 0,63%-kal szintén kevesebb repcét vetettek. Észak-Magyarországon 7,17%-kal növekedett az elvetett repce területe, így a vetésterület 26 654 ha.

Becslések szerint az őszi káposztarepce betakarításra váró területe 206 936 ha. Az előző év betakarított területéhez viszonyítva a terület csökkenni fog. Az országos termésátlag várhatóan 2,551 t/ha.

A tenyészidőszak időjárása nem kedvezett a repce fejlődésének. Különösen a március és április hónap rendkívül száraz klímája nehezítette az őszi káposztarepce optimális fejlődését. Az állományok alacsonyabbak az átlagosnál, és a növényeken kevesebb elágazást láthatunk.

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján 2014–2015. évi tenyészidőszakban korai éréscsoportban 2 fajtát és 12 hibridet, a középérésű csoportban 13 hibridet vetett el 12 termőhelyen. A 2014–2015 évi tenyészidőszakban első alkalommal már vizsgálunk 3 középérésű csoportba tartozó, imazamox hatóanyagra rezisztens hibridet ebben a kísérlet típusban.

A vizsgált 30 fajta közül 7 EU-listás volt és 1 hazai nemesítésű. A kísérletekben elvetésre került fajták listáját is mellékeljük.

A NÉBIH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését várhatóan 10 termőhelyen végezi el. Az Alföldön több kísérleti helyen kedvező képet mutatnak a kísérletek, a dunántúli kísérleti helyeken azonban a rendkívül csapadékos időjárás miatt kelési problémákat tapasztaltunk. A repcék jól átteleltek kísérleteinkben.

Bízunk abban, hogy ismét szívesen fogják tanulmányozni az eredményeket és azoknak hasznát is veszik a termesztésben.

Táblázatok:






Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?
DélKerTÉSZ: Stabil lábakon a gazdálkodás
A DélKerTÉSZ (Délalföldi Kertészek Szövetkezete) állandó, aktuális feladatai közé tartozik a 450 termelő összefogása, a hazai hajtatott zöldségek (főként paprika és paradicsom) piaci pozíciójának erősítése, valamint a 2026 áprilisában elindított szentesi mentorprogram és az új értékesítési csatornák működtetése. Ennek fényében mindig fontos feladatokat kell megoldani a szövetkezet vezetésének. Nagypéter Sándorral, a TÉSZ elnökével beszélgettünk.
A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza