Élénk évre számít a gabonapiac

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-információ, 2014/02/10
Címkék: gabona, gabonakereskedelem, gabonaimport, gabonaexport, gabonafelvásárlás

Nyikolaj Fjodorov, orosz mezőgazdasági miniszter január második hetében bejelentette, hogy a 2012-es 71,7 millió és a 2013- as 90 millió tonna után idén 95 millió tonnás gabonatermést várnak − tudósított az ITAR-TASZSZ. Tekintettel arra, hogy Oroszország meghatározó szereplője a gabona világpiacának, az rögtön reagált is a hírre − az árak esésével. Ezt a trendet erősítette, hogy a világ legnagyobb gabonatermelője, az Európai Unió szakértői közölték, idén nem fenyegeti komoly fagykár a termést. Ha hidegre is fordulna az idő, a gabona fejlődése annyira előrehaladott, hogy jelentősen megnőtt a fagytűrő képessége, elsősorban Lengyelországban, Csehországban, Németországban, Nagy-Britanniában és Észak-Európában − állította a Mars, az EU mezőgazdasági szervezete.

szenzácIós vétel

Ugyanakkor az árakat mégis elkezdte felnyomni Egyiptom, a világ legnagyobb gabonaimportőrének múlt heti bejelentése, hogy tonnánként átlag 317 dolláros áron 540 ezer tonna búzát vásárolt: 120 ezer tonnát Ukrajnától, 60 ezer tonnát Oroszországtól, 180 ezer tonnát Franciaországtól és ugyanennyit Romániától. A hír szenzációs, mert Egyiptom 2010 óta nem hajtott végre ekkora vásárlást − készletei feltöltésével az árak zuhanására várt; az elemzők szerint a jelenlegi szintet már megfelelőnek találja, így várhatóan folytatja az igen magas, 14 százalékos GDP-arányos hiánya ellenére a beszerzéseit. Erre ösztönzi az is, hogy a feszült belpolitikai helyzetét tovább rontaná egy esetleges kenyérhiány. Egyébként Egyiptom vásárlásainak visszafogását tartják a legfőbb oknak, amiért a gabona a 2013-as árutőzsdék egyik legrosszabb szereplője volt 18 százalékos áreséssel.

Amerikai szakértők úgy vélik, a vásárlásokat bátorítják az alacsony árak. Karl Setzer, az iowai MaxYield Cooperative kockázatkezelő piaci elemzője szerint azonban az egyiptomi és közel-keleti igények, valamint az USA Közép-Nyugatát sújtó fagy a következő két hónapban az árak emelkedését hozza. Ehhez hozzájárulhat Irán is, amelynek magánkereskedői két év távollét után tavaly novemberben tértek vissza a piacra, és 500 ezer tonna búzát vettek. Andrej Szizov, a moszkvai SovEcon agrárkonzultáns cég vezérigazgatója szerint az ő tapasztalatuk is hasonló: Irán már tavaly is jelentős mennyiségű gabonát vásárolt Oroszországtól, és ebben a szezonban már a harmadik legnagyobb importőre az orosz búzának, ami szerinte „szokatlan”.

keletről Jön A szem

Egyébként is lehetetlen nem észrevenni a kelet-európai, közép-ázsiai termelés világpiacon betöltött egyre meghatározóbb szerepét. 2008-tól felértékelődött Oroszország, Kazahsztán, Ukrajna szerepe – az Agrárgazdasági Kutatóintézet összegzése szerint ugyanis minden 4. búzaszem ezen három országból származik. Kanada viszont hiába nagy termelő, küzd a vasúti kapacitásával, amely a megnövekedett termelést nem képes elszállítani.

Kukorica: Itt is komoly szerepet játszik szomszédunk, Ukrajna. Minden 6. kukoricaszem Ukrajnából származik. Az Európai Unióban drasztikus ingadozások figyelhetőek meg a termésmennyiségben.

Míg az összesített gabonaexport nőtt (15,8-ról 24,8-ra), addig az import mértéke csökkent. A tartalékok mennyisége az EU északnyugati részén nőtt (ezáltal kevesebb jut a piacra), keleten (főként Románia, Bulgária) csökkent; utóbbi a Fekete-tenger nagy szívóerejének köszönhető – magyarázta dr. Potori Norbert, az AKI igazgatója, az AgromashExpo egyik gabonaágazati szakmai konferenciáján. A gabonapiacot most a várakozás jellemzi a termelők részéről, akik az árak emelkedésére várnak.

A világ etanoltermelése az előző időszakhoz képest 5 százalékot, a biodízel-termelése pedig 2,8 százalékot nőtt, ezen belül az EU-ban az etanol 14,4 százalékkal nőtt, a biodízel viszont 1,2 százalékkal csökkent. A napraforgó, a repce és a szója termelése is rekordot döntött idén, utóbbi más piacok működését is befolyásolja – hangzott el. Mivel minden 4. szójabab Kínába megy, a szállítást 1080 db hajó tudja ellátni (amin a szójabab mellett kukoricát is szállítanak), ám a kikötői kapacitás nem képes teljesíteni ezt a mennyiséget, ezért késlekedések, ármozgások és például argentin sztrájkok is befolyásolják a többi piacot.

A különböző növényi olajok árai megközelítették egymást, ám a pálmaolaj ára csökkenő tendenciát mutat, trendfordulóhoz ért ez a piaci szegmens. Az igazgató egyébként azzal zárta előadását, hogy nem várható minőségi áremelkedés a búza és a kukorica esetében a közeljövőben.

exportkényszer

Ami a hazai kilátásokat illeti, bár nálunk is volt jelentős (egyes térségekben 20 százalékot is meghaladó) termésnövekedés a gabonaágazatban 2012-höz képest, az idei esztendő körül még sokan aggódnak a változatlanul érvényesülő csapadékhiány miatt. A hazai termésátlagok az utóbbi évtizedben hektikusan mozogtak 2,5–5,0 t/ha között – természetesen a már említett időjárási gondoknak köszönhetően. A vetésterületben az elmúlt évtizedekben csak két alkalommal történt nagyobb viszszaesés, elsősorban a csapadékos ősz következtében. Jelenleg 15 éves átlagban 1,1 millió ha körül mozog az őszi búza vetésterülete.

A hazai termőterület megyénkénti megoszlása alapján a legnagyobb búzatermő területek (130 000 ha) Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében találhatók, őket követi hasonló termőterülettel (90 000 ha körül) Bács-Kiskun, Fejér és Hajdú-Bihar megye. A termésátlagban a legmagasabb hozam az elmúlt két évtizedben Békés megye esetében adódott 2004-ben (6 t/ha felett); míg 5,4 t/ha feletti termésátlag jellemezte Hajdú-Bihar és Baranya megyét.

A hazai búzatermés szinte állandóan jelentős exportkényszerrel küzd. A tengeri szállítási lehetőség hiányára egyenlőre hathatós megoldás nem született, ez a Dunától keletre lévő megyéket érzékenyebben érintheti, ugyanis keleti szomszédaink közül – mint korábban említettük – Ukrajna és Románia egyaránt folyamatosan exportál. Így a keleti országrészben lévő gabona szállítási költségei magasabbak (gondoljunk csak a Debrecen–Csepel 240 km-es távolságra), mely a piaci pozíciót kedvezőtlenül befolyásolhatja. A tengeri behajózás jelenleg elsősorban Szlovénián keresztül történik, de egy tonna gabona közúton történő elszállításának költsége több, mint a tengeren megtett USA (New Orleans)–Európa szállítási távolság összköltsége. Jelen helyzetben egyik kiút lehet a magyar export kenyérgabona népszerűsítése, marketingje Európában, és a 19. században Európa-szerte ismert, jó minőségű magyar búza hírének visszaállítása.

IgAzolnAk A számok

A jobb tavalyi terméseredmények mindenesetre tükröződnek a statisztikai adatokban is. A múlt év egészét tekintve ugyanis a mezőgazdasági termelői árak 7,8 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint az előző év átlagában, a növényi termékek felvásárlási ára 13,7 százalékkal csökkent, a vágóállatok és állati termékek ára 3,4 százalékkal nőtt. A búza és kukorica felvásárlási ára tavaly október óta nőtt, de decemberben mindkét terméké elmaradt a 2012. decemberitől – a búza 26, a kukorica ára 33,3 százalékkal volt olcsóbb.

Az ipari növények ára 16,8 százalékkal mérséklődött a 2012. decemberihez képest, ezen belül az olajos növényeké 22,4 százalékkal csökkent. A napraforgó felvásárlási ára a betakarítás megkezdésekor jelentősen visszaesett. Az árcsökkenés decemberben megállt, így 99 200 forintba került tonnánként – közölte a KSH.

A tavalyi év egészében a gabonafélék ára 19,7, az olajos növényeké 21,7 százalékkal esett vissza. A csökkenést a nagy terméssel magyarázta a KSH. (Eközben a burgonya ára – az egész Európára jellemző terméscsökkenés miatt – drasztikusan, 64,4 százalékkal nőtt.) Az állatoknál és állati termékeknél a legnagyobb mértékben, 6,1 százalékkal továbbra is a vágóbaromfi ára emelkedett 2013-ban, míg leginkább a vágómarha ára csökkent, 19,9 százalékkal. A tej ára eközben 11,8 százalékkal nőtt, az étkezési tyúktojásé viszont 11,0 százalékkal mérséklődött.

Tavaly a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai az előző évhez viszonyítva 2,1 százalékkal nőttek, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 2,2, és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 1,6 százalékos növekedéséből tevődött össze.

a gabonapiacot most a várakozás jellemzi a termelők részéről

IngAdozó tAkArmányárAk

Figyelmeztető jel viszont, hogy a folyó termelő felhasználáson belül a takarmányárak nőttek a legnagyobb mértékben, 5,3 százalékkal. (Lásd az aszály okozta állattenyésztési gondokról szóló cikkünket e lapunk hasábjain! A szerk.) A takarmányok ára 2013 első negyedévében volt a legmagasabb, azóta fokozatosan csökkentek az árak. Az utolsó negyedévben már 16,3 százalékkal volt olcsóbb a takarmány, mint az előző év azonos időszakában.

Az október–decemberi árcsökkenés hatása más tételeknél is megfigyelhető volt. A vetőmagoknál több őszi kalászos vetőmag – búza, árpa – ára is jelentősen visszaesett, ez összességében 3,3 százalékra csökkentette az áremelkedés éves mértékét. A mezőgazdasági felhasználású energia ára átlagosan 2,3 százalékkal maradt el az előző évitől, ezen belül az üzemanyagok ára 1,7, míg a fűtőanyagoké 3,4 százalékkal csökkent.

A műtrágyák ára a 2012. évi 10,9 százalékos emelkedést követően 2013-ban 4,1 százalékkal csökkent. A növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények árai nőttek, az előbbinél 3,0, az utóbbinál 4,9 százalékkal voltak magasabbak az árak 2013-ban, mint az azt megelőző évben.

Ajánlott kiadványokDr. Csapó János:
A gabonák, zöldségek és gyümölcsök, valamint zsírok és olajok hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás III.Dr. Radics László:
Növénytermesztő mester könyve

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai