Repcéről az Észak-Dunántúlon

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Pethő Zoltán, 2015/07/19

Az Agroprodukt Zrt. és jogelődje lassan fél évszázada minden évben termeszti a növényt 300 és 1000 hektár közötti nagyságrendben. Magam 30 évre tudok visszatekinteni és megosztani az olvasóval a lényegesebb tapasztalatokat a címben meghatározott témakörben.

Pápa 30 km-es körzetében a klíma az országoshoz képest hűvösebb, csapadékosabb, ami ennek a növénynek kedvez. Pápai méréseink alapján az elmúlt 50 év csapadékátlaga évi 535 mm, melyből a vegetációban (április elejétől szeptember végéig) 363 mm hullott le. Az elmúlt 20 év csapadékosabb volt. A közel 50 mm-rel nagyobb évi átlag szinte egészében a téli csapadék növekedéséből származik.

Jelentőséggel bír e tény a korán betakarítható őszi vetésű növények tekintetében, hiszen a télen lehullott és talajban elraktározott nedvesség vízigényük nagy részét kielégíti. Így még egy száraz tavasz – ami a térségben gyakori jelenség – sem teszi túlzottan kockázatossá termesztésüket.

Elmondhatjuk, hogy a siker legfontosabb feltétele a víz. Ám a szakember arra való, hogy az ideálistól eltérő viszonyok között is próbálja biztonságossá tenni a folyamatokat. Az őszi káposztarepce érdekében éppen akkor kell a legtöbbet tennünk, amikor az aratás már finiséhez közeleg és lezárulhatna egy fárasztó időszak, tervezhetnénk a nyári szabadságot, hátradőlhetnénk. Az ilyenkor elkövetett apró hibák vagy elmaradt döntések behozhatatlan hátrányt eredményeznek. Nagyjából egy hónap alatt kell megteremtetnünk a feltételeket ahhoz, hogy mire a tél beáll, jól fejlett és egyenletes növényállomány lehessen repceföldjeinken. Hogy mire van ehhez szükség, azt minden gazdának tudnia kell. Csak néhány sarkalatos elemét emelném ki a tennivalóknak.

Nedvességmegőrző talajművelés

A nedvességmegőrzés kényes kérdés. Fontos, sőt elsődleges, ám sok összetevője van. Kezdődik az aratási utómunkák elvégzésének tempójával. A megkésett szalma betakarítás gyakran rossz minőségű talajműveléshez vezet, ami vagy nagyon megdrágítja a magágy-készítést és további vízpazarláshoz vezet. A szalmaszecskázás ezt kiküszöböli. Aki teheti, általában így csinálja, és rögtön gondoskodik a szármaradvány lebomlását segítő nitrogéntartalmú műtrágya, hígtrágya bekeveréséről is. A repcénél nincs érzékenyebb szántóföldi növény a szármaradványok okozta nitrogénhiányra. Meg kell említenem a rozsot, mint előveteményt. Különösen szalmájának bedolgozása esetén okozhat meglepetést. Allelopatikus tulajdonsága miatt egyes évjáratokban önmagában is okozhat kelési problémákat. Nem jó elővetemény, legalábbis takarítsuk be a szalmáját. Szántani kockázatos nyáron, még jó felszínelmunkálás mellett is. Különösen száraz körülmények között ajánlható a kombinált középmélylazító, amelynek korrekt és a talaj mélyebb rétegeiben a röghézagot megszüntető tömörítő eleme van. A mélylazításról nem annyira a növény igénye, hanem a talaj állapota szerint kell döntenünk. A sekélyművelésben és direktvetésben sem látok problémát, vannak, akik profi módon tudják alkalmazni.

A talajtípus és a választott technológia között szoros az összefüggés. A rögös talaj nagy probléma, de az elporosított, agyonművelt talaj katasztrófa, az aprómag szempontjából.

Tápanyagellátás

A tápanyagellátás szakmai megfontolások, de anyagi tehetség kérdése is. Sajnos néha a divat is szerepet követel magának. A makroelemek közül a nitrogén érdemel fokozottabb figyelmet. 30–40 kg hektáronként elég ahhoz, hogy szép őszi állomány alakuljon ki. Átlag esztendőben ez a talajainkban rendelkezésre áll nyár végén. Ha mégis juttatunk ki vetés előtt, az önmérséklet indokolt. A túladagolás rontja a telelési esélyt.

A startertrágyázás előnyeiről számolnak be alkalmazói. Erre felszerelt vetőgéppel ne hagyja ki senki a lehetőséget. Hiszen, akinek erős, jól fejlett repceállománya van október végére, az 70%-ban elvégezte a dolgát a jó termés érdekében.

Pápa környékén jellemző talajtípus a barna erdőtalaj. Savanyú talajok, amelyek rendszeres meszezést igényelnek. A két-három évente szükséges beavatkozást célszerű a repce vetése elé időzíteni vagy inkább nem is szabad elhagyni. Kalciumigényes növény, az alacsony pH-t rosszul tolerálja.

A szervestrágya szintén nem a növény, hanem a talaj igénye. Lehetőleg nem repce alá szórunk istállótrágyát. Részben a túlnitrogénezés elkerülése, részben az esetleges gyomosító hatásból származó kellemetlenségek kivédése érdekében. A szármaradványok elbomlását segítő hígtrágya-kijuttatás jó gyakorlat.

Vetés szeptember 10-ig!

Az éghajlat, a helyi klíma és a vetésidő összefüggéseire sok év tapasztalata áll rendelkezésre. Természetesen ezek erre a térségre vonatkoznak, másutt egészen eltérő konzekvenciák szerint kell döntsenek a termelők. Pápán legjobb augusztus végén vetni. A szeptember 10-e utáni vetés kockázata igen nagy, 15-e után pedig hazárdírozás, öt évből legfeljebb egyszer-kétszer sikerülhet. Ám az eredmény ilyenkor is elmarad az időbeni vetéshez képest. A stratégiánk az, hogy még nagy szárazság esetén is elkezdjük augusztusban a vetést, és szeptember 10-ig mindenképpen befejezzük. 12-e után pedig még akkor sem vetünk, ha nem tudjuk biztosítani a betervezett vetésterületet. (Lásd 2014 rendkívül csapadékos ősze.)

Fajtaválasztásban nincs nehéz dolga a magyar gazdának. Információ temérdek áll rendelkezésre és amúgy is megvan mindenkinek a maga hite. A hibrid vagy fajtakérdés lehet izgalmas. Aki tud és mer is alacsony tőszámmal vetni – ez volna a kívánatos a növény számára –, az hibridet fog választani, joggal.

Ma már nem kérdezi meg senki, érdemes-e ősszel kémiai regulációt alkalmazni. Technológiává vált, a hatását pedig, aki ezzel a növénnyel foglalkozik, ismeri.

A rovarölő szeres csávázás szabályozásában 2014-ben történt változások még inkább a növényvédelemre helyezték a hangsúlyt. Odafigyeléssel áthidalható a probléma. Egyébként is, ez a növény nem rutinszerű és túlbiztosított növényvédelmi technológiát, hanem felkészült és fürkésző gazdát vagy növényvédőst igényel. Sokszor látni kell a területet és tudni, mit és hol keressen az ember. Megoldás mindenre van. Az sem árt a pénztárcánk érdekében, ha az „ezt most nem érdemes” vagy „nem éri meg” kifejezések használatát nem felejtjük el. A kártételi küszöbértékek lexikális, de még inkább tapasztalati ismeretei sok felesleges beavatkozástól kímélhetnek meg.

A tél alakulása fontos az őszi vetésűek fejlődése szempontjából. Ha csak a 2013–2014-es és a 2014–2015-ös telet hasonlítjuk össze, az előbbi minimum másfél hónap plusz vegetációs időt adott a növényeknek, ami tonnákban mérhető hozamtöbbletet jelentett.

Tavaszi munkák

A tavasz első komoly munkája a repceföldeken a fejtrágyázás. Nagy nitrogénigényű növény lévén 140–180 kg vagy akár több hatóanyagról beszélhetünk. Nincs az a nitrogénmennyiség, amit a repce nem tudna meghálálni, mondták az elődeim. Sok ebben az igazság, de túl sok az az egyéb körülmény, amitől függ a hasznosulása. Osztott vagy egymenetes kijuttatás? Több szempont mérlegelésével érdemes eldönteni.

Dózis: 160 kg vagy efeletti hatóanyagot nyilván csak osztottan érdemes kijuttatni. Nitrogénforma: a nitrátforma vízoldhatósága miatt nagy a kimosódás veszélye. De a karbamid vagy cseppfolyós UAN műtrágya használata ezt a kockázatot jelentősen csökkenti. A fő szabály azonban az kell legyen, hogy repcéinknek a tavaszi fejlődés megindulását követően egy napot sem szabad jól hozzáférhető nitrogén nélkül tölteniük, mert az óhatatlanul terméskieséssel jár. Ez a veszély elsősorban az osztott kijuttatásnál, száraz tavaszon fenyeget, amikor a második vagy harmadik fejtrágyázást követően nincs bemosó csapadék.

A tavaszi, gombaölő szeres kezelés és egyben regulálás sem kérdéses manapság. A kórtani következményeket felesleges ecsetelnem. Annál inkább a biológiai hatását. Az elágazásokat stimuláló és a növénymagasságot csökkentő hatása révén a kezelt állomány soha nem dől meg. Könnyen, magas tarlóval, a kombájn motollájának használata nélkül válik arathatóvá. Még a kevésbé ügyes gépkezelő sem tud komoly pergési veszteséget okozni.

A repce növényvédelme, ha nem is egyszerű, de jól leírt, egzakt ismeretanyag. A növény állománykezelésekkel történő kondicionálására is számos ajánlott módszer létezik, készítmények sora kapható a piacon. Erről talán csak annyit: elsősorban azt érdemes megadni a növénynek, ami hiányzik. Ha úgy tetszik, a leginkább fontos és hiányban lévő tápanyagok pótlása a legfontosabb szempont. Azután pedig minden olyan, amiről korábban meggyőződtünk, hogy megéri.

Amire még érdemes figyelni egy repcetermesztőnek:

A méhész nem lehet ellenség. Vetőmag-előállítóként tapasztalja meg igazán az ember, mit veszíthet, ha nincs jó megporzás. Ma még úgy gondoljuk, szívességet teszünk azzal, ha beengedjük a területünkre a méhészeket. Ne jöjjön el az az idő, amikor megfordul ez a helyzet!

A veszélyes szomszédság a repcénél különös figyelmet érdemel. A szomszédos táblán előző évben termesztett káposztarepce árvakelésben, éppen a vetés idejére szaporodnak fel a kártevők. Ha a tarlóápolás nem előzi meg a szomszéd területen vetett növények kelését, biztosak lehetünk a komoly kártételben, még akkor is, ha minden nap permetezzük az állományt.

Vetésváltásban önmaga után 4 évig ne vessük. Napraforgó után 5–6 év kihagyás indokolt. A kalászos-repce váltó lehet, hogy kétszer sikerül, de a harmadik próbálkozás komoly kudarcot okozhat.

Gyakorló gazdaként a fenti gondolatokat tartottam érdemesnek elmondani. Sok év alatt több barátot, ismerőst láttam belekóstolni a káposztarepce termesztésébe. Ők a mai napig nem hagytak fel ezzel, sőt többen profivá váltak, megkedvelték. Némelyik hangoztatja, amit számokkal lehet igazolni: a repce után 5 mázsával többet terem a búza.

Kitartást és sikereket kívánok nekik és másoknak is, na, meg jó repceárakat!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai