A repce növényvédelme és a legfontosabb készítmények

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szentey László növényvédelmi szakmérnök, 2015/07/20

Az elmúlt évek termésátlagai alig haladták meg a 2,5 tonnát hektáronként, ez világosan mutatja, hogy mind a termesztéstechnológián, mind a repce növényvédelmén van még bőven javítani való.

Az őszi káposztarepce növényvédelmi költségei nagyon változóak, amelyeket a megcélzott termésátlagok jelentős mértékben befolyásolnak. Az eredményes termesztés elengedhetetlen feltétele a vegetációban minimum 2, esetenként 3 rovarölő szeres kezelés (a kártevők gradációjának függvényében), gombaölő szerek tekintetében szintén 2, esetenként 3 (Phoma, Alternaria, Botrytis, Sclerotinia) elleni kezelésre kell felkészülnünk, amennyiben 5 tonna/ha körüli terméseket szeretnénk elérni. A fentiek mellé még jön a gyomirtás, állományszárítás amely a növényvédelmi technológia elengedhetetlen része.

A növényvédelmi költségek tekintetében első a gyomirtás, ezt követik a gombaölő szerek és regulátorok, majd a rovarölő szerek, végül az állományszárítás. A mai növényvédőszer-árakkal számolva a hektárköltségek (a választott peszticidek függvényében) 40–60 ezer forint között mozognak.

A sikeres növényvédelmet jó agrotechnikával alapozhatjuk meg, az optimális gabona elővetemény betakarítását követő azonnali tarlóhántással, és annak lezárásával a talajnedvesség megőrzésével kedvező feltételt teremtünk az őszi káposztarepce egyenletes kelésének. A megfelelő aprómorzsás szerkezetű magágy, és az időben végzett vetés szintén meghatározó tényező.

Az alkalmazott vetőmagmennyiségben is jelentős változások történtek, a hagyományosnak mondható 10–12 kg/ha mennyiségről a termesztők jelentős része áttért a dupla gabona sortávra vetett 4–5 kg/ha vetőmagmennyiségre. Ezzel a technológiai elemmel a repce elvesztette hagyományosan jó gyomelnyomó képességét, aminek alapfeltétele a 400 ezret meghaladó hektáronkénti tőszám. A gyomirtás kiemelt szerepet kap, hiszen az alacsony vetőmagmennyiséggel vetett táblákon az ősszel csírázó gyomnövényeknek nagyobb lehetőségük van a betelepedésre, a kultúrnövény ritkább talajfedettsége miatt. Amennyiben a repce állománya a tél során a fagyoktól még károsodik is, akkor tavaszra a gyomnövények elhatalmasodhatnak a táblában.

Vannak gazdák, akik inkább vetnek nagyobb magmennyiséggel, mondván a többlet vetőmagköltség még mindig elenyésző a gyomirtáséhoz képest.

Az őszi káposztarepce fontosabb gombabetegségei*

• Fómás levélfoltosság és szárrák (Phoma lingam),
• fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum),
• repce alternáriás betegsége (Alternaria brassicae),
• keresztesvirágúak peronoszpórája (Peronospora parasitica),
• szürkerothadás (Botrytis cinerea).

Az alkalmazható készítmények:

Fóma, alternária, fehérpenész: Acanto Plus, Amistar Xtra, Cantus, Caramba Turbo, Cercobin WDG, Contans WG, Don-Q, Efilor, Erasmus, Fezan, Folicur Solo, Magnello, Matiz, Mystic 250 EC, Orius 20 EW, Pictor SC, Polyversum, Propulse, Protector 240 EC, Riza 250 EW, Spekfree, Tebu, Tebucor, Tebusha 25 EW, Tilmor, Toledo, Toprex, Topsin M 70 WDG, Zamir.

• Szklerotiniás tőpusztulás: Contans WG.
• Vetőmagcsávázás: Plyversum, Royalflo, Vitavax 2000.
• Növekedésszabályozás, fagykárcsökkentés: Caramba EC, Eras­mus, Folicur Solo, Matíz, Protector 240 EC, Spekfree, Tebu, Tebucor, Tebusha 25 EW, Tilmor, Toledo, Toprex.
• Az őszi káposztarepce főbb rovarkártevői*
• Nagy repcebolha (Psylliodes chrysocephala),
• repcedarázs (Athalia rosae),
• repce gyökérormányos (Ceutorhynchus pleurostigma),
• repceszár ormányos (Ceutorhynchus palliadactylus),
• nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi),
• repcebecő – ormányos (Ceutorhynchus obstrictus),
• repcebecő – gubacsszúnyog (Dasineura brassicae),
• repce fénybogár (Meligethes aeneus),

A honvédbogár (Entomoscelis adonidis): A kártevőnek évi 1 nemzedéke van, lárva és pete alakban telel át. A bogarak ősszel és tavasszal is károsítanak, ősszel a fiatal növények leveleit, tavasszal, májusban a virágrészeket, becőket rágják meg. A lárvák a repce leveleit rágják meg, úgy hogy csak a főér marad meg. A nőstény ősszel a repce tövéhez közel, a talaj felszínére, esetleg 1–2 cm mélyre a talajba rakja petéit, a peterakás meleg scapadékban szegény ősz esetén novemberig is elhúzódhat. Ilyenkor a lárvák fejlődésének nagy része ősszel lezajlik, tehát nagy kártételre lehet számítani. Legnagyobb jelentősége az őszi védekezésnek van, ugyanis fiatal repceállományban ilyenkor lehet a legnagyobb a kártétel.

Az alkalmazható készítmények:

Repcebecőormányos, repceszárormányos, nagy repceormányos, repcefénybogár: Alligator, Avaunt 150 EC, Biscaya, Bulldock 25 EC, Calypso 48 EC, Centris 250 EC, Chess 50 WG, Cyperkill 25 EC, Cyperkill Max, Cyren EC, Cythrin 250, Daskor, Deca 2,5 EC, Decis Mega, Delta Super, Disha 2,5 EC, Dursban Delta CS 480 EC, Fendona 10 EC, Fury 10 EW, Gazelle 20 SP, Gazelle 20 SG, Imidan 50 WP, Inazuma, Kaiso EG, Karate 2,5 WG, Karate Zeon 5 CS, Karis 10 CS, King 10 F, Markate 50, Mavrik 24 EW, Megatox 22 EC, Mospilan 20 SP, Mospilan 20 SG, Nagomi, Nurelle D 50/500 EC, Plenum, Pyclorex Neo, Pyrifosz 25 CS, Pyrinex 25 CS, Pyrinex Supreme, Rapid CS, Reldan 22 EC, Roksa, Sherpa 100 EC, Spilan 20 SG, Sumi Alfa 5 EC, Sumi Alfa 5 EW.

Repcedarázs és lárvái: Cyperkill Max, Daskor, Decis Mega, Dursban 480 EC, Inazuma, Kaiso EG, Karate Zeon 5 CS, Karis 10 CS, Megatox 22 EC, Pyrinex Supreme, Rapid CS, Reldan 22 EC, Roksa, Sherpa 100 EC, Sumi Alfa 5 EC, Sumi Alfa 5 EW.

Honvédbogár, földibolhák, levéltetvek: Alligator, Chess50 WG, Cyperkill Max, Cyren EC, Daskor, Decis Mega, Dursban Delta CS 480 EC, Gazelle 20 SG, Inazuma, Kaiso EG, Karate 2,5 WG, Karate Zeon 5 CS, Karis 10 CS, Markate 50, Mospilan 20 SG, Nagomi, Plenum, Pyclorex Neo, Pyrinex Supreme, Roksa, Sherpa 100 EC, Spilan 20 SG, Sumi Alfa 5 EC, Sumi Alfa 5 EW.

Az őszi káposztarepce gyomirtása

Az őszi káposztarepce jövedelmező, magas termésátlagokkal megcélzott termesztése szinte kötelezővé teszi annak gyomirtását:

• a gyomnövények komoly tápanyag-, víz- és fénykonkurenciát jelentenek;
• a kora tavasszal virágzó gyomnövények a kártevő elleni védekezést is megnehezítik;
• a megdőlt repce jelentősen elgyomosodhat, nehezedik a betakarítás;
• megnő a terület gyommagtartalma, mai növekvő költségtényező az elkövetkező évekre.

Az őszi káposztarepce gyomosodási periódusában két jelentős szakasz van: az első a vetést követő őszi gyomosodás; a második a kora tavaszi.

Ősszel a tavaszra magot hozó, T-1 életformába tartozó gyomfajok gyomosítanak (árvacsalánfajok, pásztortáska, tyúkhúr, veronikafajok). A T-2 életformába tartozó ragadós galaj a kalászosok mellett a repcében is veszedelmes ellenség. A galajmagot a repcemaggal közel azonos ezermagtömege miatt nem lehet mechanikai úton hatékonyan elválasztani a kultúrnövény magjától. A szintén T-2 es életformába tartozó pipacs, nagy széltippan szintén gyakoriak a repcevetésekben. A sebforrasztó zsombor őszi kelése és tavaszi erős gyomosítása az utóbbi években egyre nagyobb gondja a repcetermesztőknek, irtását külön nehezíti, hogy a repcével azonos családba tartozik. A rosszul sikerült gyomirtás eredményeképpen a pipitérfajok, szikfűfajok sokszor egészen a betakarításig gyomosítják a repcetáblákat. Az évelő gyomfajok a repcében is gondokat okozhatnak, erősen terjed a mezei acat, ellene hatékonyan a kalászos előveteményben vagy a tarlón lehet védekezni. Mivel az őszi káposztarepce egyik legjobb előveteménye az őszi kalászos, ezért a repcetermesztők visszatérő gondja a gabona árvakelés. A probléma szerencsére jól orvosolható: a szuperszelektív egyszikűírtók széles skálája áll a termelő rendelkezésére.

Fontos a talajmunkák megfelelő időpontjának megválasztása, a gyomnövények csírázásának elősegítése, az elővetemény betakarítása után az erre irányuló munkákat azonnal el kell kezdeni.

Magyarországon ma már az őszi káposztarepce 75–80%-án végeznek vegyszeres gyomirtást, tíz évvel ezelőtt a repcevetések kevesebb, mint 50%-át kezelték gyomirtó szerekkel. Az erősen gyomos táblákon a betakarított termés akár 40–50%-kal is kevesebb lehet.

Az elővetemény gyomirtásánál ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy az alkalmazott készítmények ne hagyjanak perzisztens, a repcére fitotoxikus szermaradékot a talajban. Az ALS-gátló hatásmódú készítményekkel gyomirtott kalászosok esetében, különösen lúgos talajokon és száraz nyarak után a repcében gyakran jelentkeznek fitotoxikus elváltozások.

Vetés után – kelés előtti preemergens gyomirtás:

A preemergens gyomirtás alapfeltétele, hogy ismerjük a várhatóan kelő gyomfajok összetételét. A preemergens kezeléseket az őszi káposztarepce vetését követő 3 napon belül el kell végezni a kultúrnövény magvainak gyors csírázása miatt. Alapvető jelentőségű az egyenletes vetésmélység.

A magyarországi vetésterület közel egyharmadán alkalmazzák a preemergens gyomirtást. Ezen készítmények hatáskifejtéséhez minden esetben szükséges bemosó csapadék, hatásspektrumuk nem terjed ki az összes repcében károsító gyomfajra. Nem tökéletes a hatásuk a gabona árvakelés, a szikfű, pipitérfajok, a ragadós galaj ellen, hatástalanok az évelők (mezei acat) ellen. Ennek megfelelően a preemergens gyomirtásban részesített területek közel háromnegyedén indokolttá válik a posztemergens beavatkozás is a gyomnövények ellen. Azokon a repcetáblákon, ahol várhatóan tömegesen fog előfordulni pipacs, sebforrasztó zsombor, mezei acat, ott az alapkezelésen túlmenően állománykezelésre is feltétlenül szükség lesz.

A preemergensen alkalmazható készítmények egységes jellemzője a viszonylag magas hektárköltség, előnyükre írható viszont, hogy csökkentik a tavaszi munkacsúcsot.

Kelés utáni posztemergens gyomirtás:

Az állománykezelések nagy előnye, hogy nem igényelnek bemosó csapadékot, mivel a gyomirtó szer hatóanyagát a kikelt gyomnövények a levelükön keresztül veszik fel. Az évelő gyomfajok ellen (mezei acat, tarackbúza), valamint a gabona árvakelés, nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, perjefajok ellen a leghatékonyabb megoldás. Hektárköltségüket tekintve kedvezőbbek a preemergens kezeléseknél.

Az állománykezelés elvégezhető még ősszel korai posztemergens kezelés formájában, valamint tavasszal hagyományos formában. Az őszi állománykezelés nagy előnye, hogy a repceállomány zavartalan gyommentes fejlődése már a keléstől biztosított.

Az állománykezeléseket az is indokolttá teszi, hogy az őszi preemergens alapkezelések még optimális körülmények között is csak 2–3 hónapos tartamhatást biztosítanak, a magról kelő gyomnövények tavaszi csírázási hulláma ellen már nem adnak hatékony védelmet.

Azt, hogy az egyes technológiai elemeket (preemergens gyomirtás, őszi korai poszt., tavaszi poszt.) hogyan alkalmazzuk azt mindig a körülmények (gyomviszonyok, talajtípus, éghajlat, csapadékviszonyok, stb.) határozzák meg.

Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy az őszi káposztarepce gyomirtásánál az elsődleges cél a gyomnövények korai kikapcsolása és a gyommentes állapot fenntartása, mert a jól áttelelt állomány tavaszi gyors erőteljes fejlődése csak így biztosítható.

Az őszi káposztarepce gyomirtására alkalmazható készítmények:

Brasan (500 g/l dimetaklór + 40 g/l klomazon): 2,0 l/ha dózisban pre­emergensen kijuttatva magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen hatékony. A készítményre érzékeny kultúrák (kalászosok, cukorrépa) a szer felhasználását követően 150 nap elteltével vethetőek. Az érzékeny kultúrák károsodásának elkerülésére 30 méteres biztonsági sáv betartása szükséges. 1% alatti szervesanyag-tartalmú talajokon a készítmény használata nem javasolt.

Butisan 400 SC (400 g/l metazaklór): 2,5–3,0 l/ha dózisban kijut­tatva magról kelő kétszikű gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen alkalmazva 3,0 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0–2,5 cm vastag földréteg takarja. Állománykezelés esetén 2,5 l/ha dózisban korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig, a magról kelő kétszikű gyomnövények 2–4 leveles korában kell a készítményt kijuttatni. A kelőfélben lévő repcét a készítmény károsíthatja.

Rapsan 500 (500 g/l metazaklór): 1,5–2,0 l/ha dózisban kijuttatva magról kelő kétszikű gyomnövények ellen hatékony. Alkalmazása azonos a Butisan 400 SC készítménnyel.

Rapsan 400 SC (400 g/l metazaklór): 1,5–2,5 l/ha dózisban alkalmazva felhasználása azonos, mint a Rapsan 500-é.

Butisan Star (333 g/l metazaklór + 83 g/l quinmerak): 2,0–3,0 l/ha dózisban alkalmazva magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen kijuttatva 2,5–3,0 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0–2,5 cm vastag földréteg takarja. Állománykezelés esetén 2,0–2,5 l/ha dózisban korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig, a magról kelő kétszikűek 2–4 leveles, a ragadós galaj 1–3 levélörvös korában kell a készítményt kijuttatni.

Rapsan Plus (333 g/l metazaklór + 83 g/l quinmerak): Butisan Star analóg, felhasználása azzal azonos.

Butisan Complete (300 g/l metazaklór + 100 g/l dimetenamid-p + 100 g/l quinmerak): 2,0–2,5 l/ha dózisban alkalmazva magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen hatékony. A készítmény preemergensen, illetve őszi posztemergensen alkalmazható. Preemergens kijuttatás esetén a repce vetése után a csírázás megindulása előtt kell kijuttatni, posztemergensen a kultúrnövény 2–4 valódi leveles állapotában kell alkalmazni.

Runway (500 g/l metazaklór + 5,3 g/l aminopiralid + 16,3 g/l pikloram): A készítmény 1,5 l/ha dózisban hatékonyan irtja a tarsóka, szarkaláb, sebforrasztó zsombor, pásztortáska, árvacsalán, veronika, nefelejcs, tyúkhúr, nagy széltippan gyomfajokat, valamint a gabona árvakelést. A készítményt korai posztemergensen a repce és a gyomnövények 2–4 valódi leveles állapotában kell kijuttatni. A készítmény azonos területen csak 3 évente alkalmazható.

Barclay Propyz (400 g/l propizamid): A készítményt 1,9–2,1 l/ha dózisban kell alkalmazni preemergensen vagy korai posztemergensen kijuttatva magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények, valamint magról kelő kétszikű gyomnövények ellen.

Command 48 EC (480 g/l klomazon) 0,15–0,2 l/ha dózisban; Kalif 360 CS (360 g/l klomazon) 0,2–0,25 l/ha dózisban; Kalif 480 EC (480 g/l klomazon) 0,15–0,2 l/ha dózisban; Reactor 360 CS (360 g/l klomazon) 0,33 l/ha dózisban: A készítmények preemergensen kijuttatva magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen hatékonyak. Alkalmazásuk során a repcén kifehéredésben megnyilvánuló fitotoxikus tüneteket okozhat, de ezt a kultúrnövény maradéktalanul kinövi. A készítmény használata során min. 60 nap elteltével vethető kalászos, cukorrépa, érzékeny kultúráktól 30 méteres biztonsági sáv betartása szükséges.

Teridox 500 EC (500 g/l dimetaklór): 2,0 l/ha dózisban pre­emer­gensen kijuttatva magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen hatékony. Állománykezelés esetén korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 6 leveles fejlettségéig kell kijuttatni a készítményt.

Sultan 50 SC (514 g/l metazaklór): 1,5–2,0 l/ha dózisban kijuttatva magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen kijuttatva 2,0 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0–2,5 cm vastag földréteg takarja. Állománykezelés esetén 1,5–2,0 l/ha a dózisban korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles fejlettségétől 4 leveles koráig, a magról kelő kétszikű gyomfajok 2–4 leveles, a ragadós galaj 1–3 levélörvös korában kell a készítményt kijuttatni.

Cleratop (17,5 g/l imazamox + 375 g/l metazaklór): Imidazolinon-ellenálló őszi káposztarepcében kétleveles állapottól a szárba indulásig alkalmazható 1,5–2,0 l/ha dózisban. A gyomnövények a készítményre szik-2 valódi leveles állapotukban a legérzékenyebbek.

Devrinol 45 F (450 g/l napropamid): 2,0–2,5 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva a magról kelő egyszikű gyomnövények, és néhány magról kelő kétszikű gyomfaj ellen hatékony. A kezelt területre 12 hónapig salátát vetni tilos!

Dual Gold 960 EC (960 g/l S-metolaklór); Tender (960 g/l S-metolaklór): A készítményeket a repce vetése után kelése előtt (preemergensen) kell kijuttatni. A készítmények elsősorban a magról kelő egyszikű gyomnövények ellen hatékonyak.

Galera (267 g/l klopiralid + 67 g/l pikloram): 0,3–0,35 l/ha dózisban posztemergensen kijuttatva a magról kelő, valamint évelő kétszikű gyomnövények ellen hatékony.

A készítményt posztemergensen kell kijuttatni a repce nyugalmi állapotától az első bimbók megjelenéséig ősszel vagy tavasszal. A magról kelő kétszikű gyomnövények 2–4 leveles, a mezei acat tőlevélrózsás, a ragadós galaj 2–3 levélörvös állapotában a legérzékenyebb a készítményre. Erős galajfertőzés esetén vagy 3 örvösnél fejlettebb egyedek esetén a magasabb dózisban kell alkalmazni.

Ikarus (240 g/l klopiralid + 80 g/l pikloram + 40 g/l aminopiralid): 0,3 l/ha dózisban posztemergensen kijuttatva a magról kelő, valamint évelő kétszikű gyomnövények ellen hatékony. A készítményt ősszel a repce 2–4 leveles fenológiai állapotában, illetve tavasszal közvetlenül a nyugalmi időszak után a szárba indulás kezdetéig kell kijuttatni. A jó gyomirtó hatás érdekében fontos, hogy kezeléskor a léghőmérséklet +10 °C fok felett legyen. A magról kelő kétszikű gyomfajok 2–4 leveles, a ragadós galaj 1–3 levélörvös állapotában, a mezei acat tőlevélrózsás állapotában a legérzékenyebb a készítményre. A repce betakarítását követően a kezelt területre ősszel csak kalászos gabona vethető, a következő év tavaszán tavaszi kalászos, illetve kukorica vethető a területre.

Salsa (750 g/kg etametszulfuron): A készítményt az őszi káposztarepce kelése után korai posztemergensen kell kijuttatni a magról kelő kétszikű gyomnövények 2–4 valódi leveles állapotában. Önmagában való alkalmazásakor 20–25 g/ha dózisban kell felhasználni. Fejlettebb gyomnövények esetében a magasabb dózis kijuttatása javasolt. Sultan 50 SC, Butisan Star engedélyokiratban meghatározott dózisával kombinációban a készítményt 15 g/ha dózisban kell kijuttatni. A gyomirtó hatás fokozásának érdekében a permetléhez minden esetben Trend 90 hozzáadása szükséges 0,1%-os koncentrációban.

Sultan Top (375 g/l metazaklór + 125 g/l quinmerak): A készítményt preemergensen a repce vetése után 3 napon belül kell kijuttatni 1,75–2,0 l/ha dózisban, jól elmunkált, aprómorzsás talajfelszínre. Fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0–2,5 cm vastag földréteg takarja. A kelőfélben lévő kultúrnövényt a készítmény károsíthatja. Állománykezelés esetén korai posztemergensen 1,75–2,0 l/ha dózisban kell kipermetezni a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig. A kombináció hatékonyan irtja a magról kelő kétszikű gyomnövényeket.

Successor 600 (600 g/l petoxamid): A készítmény preemergensen és őszi korai posztemergensen alkalmazható. Posztemergensen a repce 2 leveles állapotától, a gyomnövények szik-2 leveles fejlettségekor a leg hatékonyabb. 2,0 l/ha dózisban kell kijuttatni.

Nero (400 g/l petoxamid + 24 g/l klomazon): A készítményt pre­emer­gen­sen kell kijuttatni az őszi káposztarepce vetése után 3 napon belül 3,0 l/ha dózisban. A készítmény a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen hatékony.

Springbok (200 g/l metazaklór+200 g/l dimetenamid-p): A készítmény az őszi káposztarapce vetése után 3 napon belül preemergensen, valamint posztemergensen alkalmazható a kultúrnövény szikleveles korától 4 leveles állapotáig. Mindkét kijuttatási mód esetén 2,5 l/ha dózisban kell alkalmazni.

Lontrel 300 (300 g/l klopiralid); Cliophar 300 SL (300 g/l klopiralid); Attrade Klopiralid 300 SL (300 g/l klopiralid): 0,25–0,4 l/ha dózisban posztemergensen kijuttatva a magról kelő és évelő kétszikű gyomnövények ellen hatékony. A készítményt a repce 4–6 leveles állapotától a virágbimbók megjelenéséig lehet kijuttatni. A készítmény hatékonyan irtja a fészkes virágzatúak és a keserűfűfélék családjába tartózó gyomnövényeket, valamint az árvakelésű napraforgót.

Gabona árvakelés, valamint magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények ellen posztemergensen (állományban) alkalmazható készítmények:

Agil 100 EC (100 g/l propaquizafop); Focus Ultra (100 g/l cikloxidim); Fusilade Forte (100 g/l fluazifop-P-butil); Leopard 5 EC (5% quizalofop-P-etil); Targa Super (5% quizalofop-P-etil); Pantera 40 EC (40 g/l quizalofop-P-tefuril); Select Super (120 g/l kletodim); Quick 5 EC (50 g/l quizalofop-P-etil) Gramin (5 % quizalofop-P-etil); Paladin (100 g/l propaquizafop).

A fenti egyszikűirtó készítmények dózistól függően hatékonyan alkalmazhatóak mind a gabona árvakelés, mind a magról kelő, valamint évelő egyszikű gyomnövények ellen. Alkalmazásukkor nem javasolt más magról kelő, valamint évelő kétszikű gyomnövények ellen hatékony készítményekkel kombinációban kijuttatni.

Őszi káposztarepcében betakarításkor a pergésveszteség csökkentésére alkalmazható készítmények:

Spodnam (555 g/l pinolén): A készítményt a becősárgulás idején, a várható betakarítás előtt 10–14 nappal kell kijuttatni 1,0–1,25 l/ha dózisban. A készítmény a becőtermésekre ragadva megakadályozza azok felnyílását, és a magok kipergését, ezért alkalmas különösen várhatóan elhúzódó betakarítás esetén a repce kipergéséből adódó termésveszteségének csökkentésére. A Spodnam kijuttatható önmagában, valamint repcében engedélyezett állományszárító készítményekkel kombinációban.

Flexi (450 g/l karboxilált sztirén butadién kopolimer): A készítményt 0,5–1,0 l/ha dózisban kell alkalmazni, a Spodnamhoz hasonló technológiai paraméterek mellett.

Elastiq (karboxilált-sztirol-1,3-butadién): Önmagában kijuttatva 1,0 l/ha dózisban, állományszárító készítményekkel kombinációban 0,5–0,8 l/ha dózisban kell felhasználni, a Spodnamhoz hasonló technológiai paraméterek mellett.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai