Megújul a Magyar Bor Akadémia

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, 2015/07/22

A tagság döntött, ne csak protokolláris jellegű legyen az elnökség, hanem az ágazat szereplőivel, a civil – borfogyasztó – társadalommal élő kapcsolatot tartó szervezetté váljon. Ennek megfelelően az Akadémia érdekérvényesítő képessége javuljon az agrárkormányzat, a szakmai szervezetek irányába, s emellett helyezzen nagy hangsúlyt a fiatal borászgeneráció megszólítására.

Az Akadémia célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, az ágazat gazdasági életben elfoglalt helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra kapcsolatának megújítása.

A Zilai Zoltán vezetésével felálló elnökség továbbra is a minőség, tisztesség, hitelesség alapelvei mellett működik. Az idén huszonhárom éve fennálló intézmény főtitkári posztját Keményné Koncz Ildikó látja el, a szőlő-bor ágazati alelnökök Frittmann János és Takler András, a kommunikációért felelős személy, Kovácsné Sári Enikő, a kulturális területért Zelnik József, a gasztronómiáért Niszkács Miklós felel, míg a kincstárnoki szerepet Balla Géza tölti be.

A Magyar Bor Akadémia – mint az egyik legrégebbi és legnagyobb ismertségű és társadalmi elismertségű szakmai civil szervezet – tagjai a ’90-es évektől kezdődően közvetlen szakmai tanácsadással, rendezvényekkel, a gasztronómiával és vendéglátó szakmával kialakított kapcsolataival, a politikai és kulturális élet szereplőinek megnyerésével a borkultúra számára sok, mára kiemelkedően sikeres kis- és nagy borászat számára nyújtott pótolhatatlan segítséget.

Készül a Tokaj-hegyaljai borvidék stratégiája

Ahhoz, hogy Tokaj-Hegyalja újra a világ egyik vezető prémium bortermelő vidéke legyen, szükséges, hogy édes és száraz borok is kapcsolódjanak a Tokaji márkához – jelentette ki Tombor András, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsának (TBFT) elnöke nemrég Budapesten, a borvidék jövőbeni stratégiai irányvonalát ismertető sajtótájékoztatón.

Tombor András beszámolt arról, hogy elkészült a borvidék jövőbeni stratégiájának tervezete. Elmondása szerint a borvidék megújulását célzó irányvonalakat egy 10 országra kiterjedő, a borfogyasztási szokásokat vizsgáló nemzetközi kutatás eredményei mentén alakították ki.

Az elnök a borfogyasztás világszerte tapasztalható trendjeire utalva elmondta, hogy a száraz és fél száraz borok előretörése miatt a Tokaji borvidéknek nyitnia kell a hagyományos aszú mellett a száraz borok felé is. Az előzetes számítások szerint 2020-ban már a száraz furmintok adhatják a tokaji bortermelés mennyiségének 60–65 százalékát, értékének pedig 52-57 százalékát. A Tokaji borvidék vezető terméke továbbra is az aszú és az esszencia marad, ezek az úgynevezett szuper prémium kategóriába kerülnek. Felhívta a figyelmet a Tokaji márkanév egyértelmű használatára. Álláspontja szerint a jövőben a Tokaji megnevezéssel csak az aszút és az esszenciát lehetne forgalmazni, míg a prémium kategóriába tartozó borokat véleménye szerint a „Tokaj borvidéken termelt” megnevezéssel kellene értékesíteni.

A TBFT elnöke azonban arról is beszámolt, hogy egy nemzetközi tanácsadó cég a Claessens International vezette konzorcium segítségét kérte a borvidék, a Tokaji Kereskedőház és a tokaji bor új arculatának és marketingjének kidolgozásához. A nemzetközi cég javaslatainak gyakorlati megvalósításáért a most alakuló Tokaj Marketing Testület (TMT) felel a jövőben.

Újabb elismerés a Szőlőőr megalkotójának

Gábor Dénes Ösztöndíjat kapott Árendás Csaba, a QuantisLabs Kft. ügyvezető igazgatója, aki korábban a SmartVineyard/Szőlőőr nevű, átfogó növényvédelmi döntéstámogató rendszert fejlesztette ki. A rendszer képes a szőlőt érintő gombás fertőzések detektálására, és lehetővé teszi a betegségek távoli diagnosztikáját a valósidejű, helyszíni mérések biztosításával. A rendszer keretében telepített, fejlett precíziós szenzorokkal ellátott mérőállomások képesek az összes olyan időjárási paraméter mérésére – és a mért adatok értékelésére –, amelyek szerepet játszanak a növényi fertőzések kialakulásában.

Az átlagosan kilenc hektáronként kihelyezett diagnosztikai eszközök precízen mérik a mikroklimatikus adatokat és megbízható információkkal látják el a felhasználót a számítógépről és okostelefonról is elérhető kezelőfelületen. Az átfogó, agrointelligencia rendszerrel mért és értékelt adatokkal a szőlészek olyan döntéseket hozhatnak, amelyekkel jelentős mennyiségű pénzt, időt és munkaerőt takaríthatnak meg.

A SmartVineyard/Szőlőőr rendszer 2015 márciusában elnyerte a 2014. év legjobb Agrárinnovációjának kijáró díjat, 2014-ben pedig több nemzetközi elismerésben is részesült. Emellett az Európai Bizottság 2014-es döntése alapján a technológia 1 millió eurós támogatáshoz jutott a Horizont 2020 alapból.

A Gábor Dénes Ösztöndíjat a Novofer Kuratórium és a Docler Holding hozta létre. A díjat minden évben fiatal, kiemelkedő tudományos és kutatás-fejlesztési tevékenységet végző fiatal szakemberek kapják.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai