Pók Tamás Pincészet

Kategória: Európai Unió | 2015/07/23

Az új kezdet a szőlő növény szeretetével indul. A növény terem, s termése más minőségben újjászületik, bor lesz belőle. Az ember, még ha nem kívülálló is, csak szemlélődik, csak bátortalan csodaleső, érteni reméli, ám nem tudja, mi történik – csak segítheti az új élet születését. Kezét a felsőbbrendű vezeti, hogy a gyümölcs harmóniája lelket emelő, szellemet nyitó életvízzé változzon. Kijelölt feladata ennek az értéknek szolgálata, őrzése és továbbadása mindenkinek, aki képes felismerni és befogadni e misztériumot. Ez a borművelés.

Az alkotók

Pók Tamás: Kutató szőlészként kezdtem 1981-ben, majd egy kaliforniai ”farmgyakorlat” vezetett a borászok világába, ahol 1991-től vetettem meg lábamat – valószínűleg véglegesen. Mi tetszett jobban ebben a világban? A szőlőtermesztésnél sokrétűbb teremtői munka, a gyorsabb beteljesülés lehetősége, a kimeríthetetlen megújulás ritka adottsága/dialektikája, a művészi szintű önkifejezés szabadsága, az értő fogyasztók csillogó tekintetei – nehéz mindent felsorolni, pláne fontossági rendbe állítani (talán nem is szükséges).

Kipróbáltam a „minőségi” borászkodás főbb technológiáit, kezdve a bátaapáti székhelyű, világszínvonalú technikával felszerelt Eurobor Kft. „acélpincéjétől”, az egri Pók-Polónyi Pince korszerű ismereteket hagyományos ászkolással ötvöző, szerényebb kivitelezésű tufamanufaktúráján át az amerikai (nemzetközi) borízlésnek meghajoló Monarchia Borászat folytonos útkereséséig, reduktív-oxidatív váltógazdálkodásáig.

Mindez nem volt elég, persze a világ változott bennem és körülöttem is, a gazdasági kényszer (versenyképesség) is jelölte utamat, de alapvetően a kíváncsiság, az új felfedezésének vágya, hajtóereje végül visszazárta pályámat saját gyökereimhez, a folyamatok természetes helyességére hagyatkozó, szinte eszköztelen bormívességhez. Ezúttal igazi társra leltem, akivel megosztom életemet is.

Szűcs Böbe: A borászattal kapcsolatos első meghatározó élményem az egyetemi évek alatt történt, mikor egy csapat lelkes fiatal borkultúra tanfolyamot szervezett a diákoknak azzal a nemes céllal, hogy megismertessék a magyar borvidékeket és az ott alkotók munkáját. A borászokkal és boraikkal való személyes találkozás elvarázsolt, és egyben eltérített eredeti célomtól. Ökológusként végeztem Debrecenben, de a diploma átvétele utáni szeptembert már az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársaként kezdhettem.

Az elmúlt évek során sokszor tört rám a gondolat: talán túl hamar feladtam a hajdani álmokat, a természettel való együttélést, a természet szolgálatát. Most úgy érzem, rátaláltam a két életforma közös pontjaira, és talán egy nap elmondhatom: megtaláltam életemben a harmóniát, mert tudat alatt mindig is ez volt az igazi cél… akárcsak egy palack borban.

A szőlő

Az első szőlőmet, az új Zengő fajtát még kutatóként (Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet) ültettem Nagytályán (Eger mellett) 1984-ben. Ezt a 800 négyszögöles kis ültetvényt szeretettel műveltem éveken át, még akkor is, amikor Kecskemétre, majd Szekszárdra költöztem.

A birtoképítést 1995-ben, a kárpótlási folyamat derekán szőlőültetvények vásárlásával kezdtem. Igyekeztem Eger legjobb dűlőiben eladó parcellákat találni – nagyszüleim egykori területei (Tehentánc, Rózsás, Bajusz, Újfogás, Mészhegy) helyett. Az első, ugyancsak 800 négyszögöles parcellát, egy Kékfrankost a Nagy-Eged déli lejtőjén vásároltam, melyet még abban az évben követett egy Cabernet franc a Rádé, és egy évre rá egy másik Kékfrankos a Nagygalagonyás dűlőkben. Elsősorban kék szőlőfajtákat kerestem, hiszen bikavért akartam készíteni. Az évek során gyarapodtak az ültetvények, a meglevő parcellákat bővítettem, illetve az Eger másik vezető márkájának számító Leánykából vásároltam új területet a Síkhegy dűlőben. Célom egy 10 hektáros birtok megteremtése volt, melyet saját magam tudok irányítani.

Ezek az ültetvények széles soros, nagyüzemi szőlők voltak, alacsony tőkeszámmal, viszonylag nagy tőketerheléssel. Jobb minőségű alapanyagot szerettem volna, így elhatároztam, hogy saját magam telepítek korszerűbb ültetvényt. Ennek lényege az emelt tőkeszám (5200 db/ha), a kisebb tőkeforma (Guyot-művelés) és az alacsonyabb tőketerhelés (1 kg/tő alatt). Választásom az Eger és Ostoros között fekvő, egykor igen híres Pajdos dűlőre esett, ahol előbb bozótirtással, tuskószedéssel stb. kellett megszelídíteni az elvadult terepet. 2002-től folyamatosan ültettem előbb kék-, majd fehérszőlőfajtákat. Úgy terveztem, hogy az ültetvény alkalmas legyen a legmagasabb fokozatú eredetvédett bikavér, az Egri Bikavér Grand superior alapanyagának termelésére, azaz, legalább 6 különböző, a borvidéki rendtartásban javasolt fajtát ültettem. Ezek mellett részben kísérletképp őshonos magyar fehér fajtákat, Furmintot, Hárslevelűt is kipróbáltam.

A pince

Ez a pince nagyapámé volt, mióta az eszemet tudom. Lyukpince, nincs előtte borház. Az M3-as autópályáról Egerbe vezető Kistályai útról nyílik az Erzsébet-völgy, ahol emeletes pincesorok tekintenek a kies előkertekre. Igazi pincehangulat: veteményes, gyümölcsöskert és az elmaradhatatlan diófa asztallal, paddal, barátságos, egymást, egymás javait vigyázó borosgazdákkal. A szomszédjaink már mind mészkő homlokzatot építettek a tufafal elé, csak a miénk őrzi az eredeti, már megkopott arculatot. Nagyanyám annyira ragaszkodott a hagyományokhoz, hogy még a villanyt is alig akarta bevezettetni. A családi konzervativizmust persze a pénzszűke is erősítette. Itt rendezkedtünk be némi fejlesztéssel és sok-sok takarítással. A pincét hosszú évek óta senki sem használta, penész és rozsda uralkodott/élősködött a régi eszközökön.

Két nagy, alig boltíves teremből áll. A külsőben folyt a szőlő fogadása, darálása és kádon erjesztése. A belsőben pedig a hordós érlelés. Mi is ezt a rendszert követjük.

Pók Tamás | Szűcs Böbe
30/419-1790 | 30/742-9039

Pók Tamás pincéje
3300 Eger, Erzsébet völgy 32.
www.poktamas.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai