Sokba kerül az orosz embargó

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2015/07/25

Az elmúlt év utolsó negyedévében 14,5, 2015 első negyedében pedig 52 százalékkal csökkent az Oroszországba irányuló magyar export. A mezőgazdaság vesztesége mintegy 80 millió eurót, azaz 27 milliárd forintot tett ki. A beruházások elmaradásából fakadó kárt még csak becsülni tudják – mondta Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa. A kormányzat célja, hogy a hazai cégek ugrásra készen álljanak az intézkedés feloldásának idejére.

Azokat a károkat, amelyek az elmaradt beruházásokból erednek, még csak becsülni tudják. Budai Gyula emlékeztetett arra, hogy az orosz Magnyit áruházlánc Záhony környékére tervezett – elsősorban agrártermékeket igénylő – logisztikai központot. A kormány folyamatosan felügyelte, hogy ne érhesse dömpingtámadás a hazai piacot, illetve új értékesítési lehetőségeket keresett a Nyugat-Balkánon, a Távol-Keleten és Törökországban, és mindhárom piacon sikerült erős exportnövekedést elérni.

Nőnek a veszteségek

Mint az ismeretes, Oroszország, válaszul a politikai okokból elrendelt uniós szankciókra, tavaly augusztusban vetett ki embargót az agártermékekre. Az importtilalom időtartama egy év, az intézkedés a marhahús, sertéshús, gyümölcs- és zöldségtermékek, baromfi, hal, sajt, tej és tejtermék behozatalát tiltja, és az EU mellett az Egyesült Államokra, Ausztráliára, Kanadára és Norvégiára is vonatkozik. A már említett Magnyit logisztikai központ felfüggesztett fejlesztése különösen a zöldség-gyümölcs ágazat számára okozott súlyos gondot.

„A veszteségeknek egyéb hatásaik is vannak, többek között azoknak a beruházásoknak az elmaradása, amelyek meghatározóak voltak az orosz–magyar gazdasági kapcsolatokban. Talán az egyik legfájóbb, hogy ezek közül nem valósult meg a tervezett beruházás Záhony térségében, ahol az orosz Magnyit élelmiszerlánc akart logisztikai központot létrehozni. Ez jelentős beruházás lett volna az észak-magyarországi régióban, hatalmas felvevőpiacot jelentett volna, elsősorban a zöldség-gyümölcs, de más ágazatokban is. Úgy gondolom, hogy az embargó miatt elszenvedett veszteségek napról napra nőnek, és a helyzet fennmaradásával folyamatosan csökken a lehetősége annak, hogy a magyar cégek a korábbi volumennel vissza tudnak térni az orosz piacokra.” – értékelte a helyzetet Budai Gyula.

Majd még hozzátette: „A szakértők, akik szerint a kár nem jelentős, korábban nem számoltak az orosz fizetőeszköz, a rubel leértékelésével. Az Oroszországban jelen lévő magyar piaci szereplők az embargó előtt hosszú távú szerződéseket kötöttek. A gyenge rubel miatt nem kapják meg termékeikért azt az ellenértéket, amelyet korábban. Sokan csak a szállítás kiesését könyvelték el veszteségként, azonban a gyenge rubel okozta veszteséggel nem számoltak. A globális problémához pedig hozzájárul a görög és az ukrán válság. Ukrajna is jelentős felvevő országa volt a magyar termékeknek. Összességében a vártnál komolyabb veszteségeket szenvedtünk el.”

 Vannak nyertesek is

Ugyanakkor azonban az embargó egyáltalán nem minden céget érintett kellemetlenül. Az Agrárium Záhonyból származó információi szerint az ukrán kertészek vastagon profitálnak a kialakult helyzetből: a friss uborka átrakási (magyar konzervgyáraknak átadott áru értéke) például tavalyhoz képest megháromszorozódott, mivel az orosz tiltások ebből (és még sok más) termékből hiányt okoztak.

Extrém esetek is vannak. Például a sajtpiacon. Ott aztán végképp nem éli meg mindenki sorscsapásként az Oroszország elleni nyugati szankciókat, illetve az arra válaszul hozott orosz élelmiszerimport-tilalmat. A helyi sajtgyártók igen jól jártak a versenytársak eltűnésével, igaz, most sajátos, új konkurenciával kell megküzdeniük.

Az orosz sajtgyártó cégek profitja a csillagos eget ostromolja, miután az EU tagállamai és az USA ellen tavaly bevezetett élelmiszerimport-tilalom eltüntette a hipermarketekből az behozott sajtok jelentős részét – írja a Moscow Times. A megélénkült keresletnek köszönhetően majdnem 30 százalékkal, 180 ezer tonnára ugrott az orosz sajtgyártók termelése január és április között 2014 azonos időszakához képest – derült ki a Roszstat adataiból.

Érzékenyen érintették

Az pedig nyilvánvaló, hogy a jelenlegi fogyasztási-kereskedelmi struktúrában a belföldi fogyasztás érdemi növelése erősen korlátozott, tehát az orosz embargó hatásait csak itthon levezetni a jelenlegi viszonyok szinte reménytelen. Rendszerszintű problémák is vannak ugyanis. A KSH elemzése szerint a rendszerváltás utáni időszakban lezajlott változások érzékenyen érintették a gyümölcságazatot, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat. Az elmúlt években az orosz embargó hatásainak figyelembevétele nélkül is piacvesztés következett be, ami nem kizárólag a külpiacainkon volt meghatározó jelentőségű, hanem a belpiacainkra is nagymértékben jellemző volt.

A rendszerváltást követően a fogyasztás szerkezete is átrendeződött úgy termékösszetételben, mint időben. Az 1990-es években új gyümölcsök jelentek meg a magyar piacon, amelyekhez a korábbi időszakban nem, vagy csak korlátozott mértékben lehetett hozzájutni. A rendszerváltás után az alapvető déligyümölcsök (banán, narancs) behozatalát már csak a vámok hátráltatták, ezek azonban lényegében nem jelentettek túl nagy korlátozó tényezőt. E gyümölcsök tehát részben viszonylagos olcsóságuk, részben pedig újdonságerejüknél fogva rövid idő alatt népszerűvé váltak Magyarországon, főleg ami a téli időszakot illeti. A speciálisabb, kuriózumnak számító déligyümölcsök térhódításához hosszabb idő kellett, s ma is csak néhány speciális zöldség-gyümölcs üzletben, nagyobb piacokon és bevásárlóközpontban lehet hozzájutni ezekhez a termékekhez.

A gyümölcsfogyasztás másik befolyásoló tényezője az, hogy egyre inkább kitolódik az egyes gyümölcsfajták szezonja, egyre több gyümölcsnél valósul meg az egész éven átnyúló kínálat. (Itt azért meg kell említeni, hogy az árakban tetemes eltérések lehetnek, ami jelentősen befolyásolhatja a fogyasztási kedvet!) Egyrészt az üvegház alatti termesztés elterjedésével ugyanazon éghajlati körülmények között hetekkel előre lehet hozni vagy ki lehet tolni a szezont, hát még akkor, ha melegebb éghajlatú részeken próbálkozunk ugyanezzel. Másik fontos tényező a tárolás technológiájának fejlődése. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a banán példája. A múlt században a hűtőhajók megjelenésével robbanásszerű fejlődés mutatkozott a banánexportban, a mérsékelt égöv lakói számára is elérhetővé vált ez az olcsó gyümölcs, ami a fogyasztás szerkezetének átrendeződését eredményezte. Másik, talán modernebb példa a CA és az ULO tárolók megjelenése, amelyek az alma és a körte értékesítési szezonjában hoztak jelentős változásokat.

Hazánkban is megjelentek ezek a létesítmények (jelenlegi kapacitásuk több mint 100 000 t), lehetőséget teremtve a termelőknek és termelői szervezeteknek az értékesítés biztonságosabbá tételére azáltal, hogy az alma betárolásával elkerülik az alacsony felvásárlási árakkal járó őszi időszakot. A tél végén, tavasszal kitárolt jó minőségű hazai almának nemcsak az európai országokból (Olaszország, Ausztria) érkező tételek jelentenek konkurenciát, hanem a déli féltekéről beszállított friss alma is. Rendkívüli módon befolyásolja a fogyasztást az adott ország lakosságának fogyasztási szokása. A GfK (2014) felmérése szerint Magyarországon a gyümölcs és a burgonya vezeti a legkedveltebb élelmiszerek rangsorát: mindkét élelmiszert a felmérésben résztvevő felnőttek 95%-a fogyasztja szívesen. Hiába azonban a kedveltség, ha nem társul hozzá megfelelő vásárlóerő. Ez okozhatja, hogy ugyancsak az említett piackutató cég által készített felmérésben a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek listáján már csak a hatodik (a fehér kenyér, kávé, tea, hagyományos leves és a tej után), egy magyar felnőtt átlagosan heti 4 alkalommal eszik gyümölcsöt. Szintén a GfK adatai szerint a magasabb jövedelmű háztartásokra gyakoribb fogyasztás jellemző, s ugyanez állapítható meg a magasabb iskolai végzettségűeknél. Az alacsonyabb végzettségűek és az alacsonyabb jövedelműek pedig ritkábban esznek gyümölcsöt. A rendszeresen étkezőket, főzni szeretőket és az egészséges táplálkozásra törekvőket szintén gyakoribb fogyasztás jellemzi, s azt is kimutatták, hogy a nők gyakrabban esznek zöldséget és gyümölcsöt is, mint a férfiak.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája keretében a mezőgazdasági válságok esetére tartalékot képez, amely rendkívüli piaci zavarok esetén felhasználható. A váratlan krízishelyzetek kialakulásakor megvan a lehetőség uniós szintű válságkezelési intézkedések bevezetésére, a várható belső piaci feszültségek megelőzésére, illetve kezelésére, akár sürgősségi eljárásban is. Az intézkedések konkrét tartalmára az Európai Bizottság jogosult javaslatot tenni. Mindezt mezőgazdasági piacok közös szervezése (KPSZ) elnevezésű szabályozási rendszer fogja össze. A KPSZ a KAP-ban foglalt piaci intézkedéseket foglalja magában. A 21 közösen szervezett piacot 2007-ben az összes mezőgazdasági termékre vonatkozó KPSZ-ben egyesítették és ebben a formában működik ma is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai