2026. 09. 20., vasárnap
Friderika
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Közmunkából a földekre

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2015/07/27

A kormány döntése értelmében a közfoglalkoztatásban részt vevő munkavállalók is közvetíthetők lesznek – közölte a Belügyminisztérium. Márpedig az idénymunka Magyarországon nagyon kényes kérdés.

Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága meghallgatásán Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárságának főosztályvezetője példaként említette, hogy erre abban az esetben nyílna lehetőség, ha egy mezőgazdasági vállalkozó vagy termelő a közfoglalkoztatási bérnél magasabb fizetségért kínál idénymunkát a dolgozónak. A közfoglalkoztatottak jogállását módosító törvénytervezet szerint a jövőben az érintettek álláskeresőként lennének nyilvántartva.

A mezőgazdasági idénymunkára a munkaszerződés szóban is megköthető, de a foglalkoztatónak ezt be kell jelentenie, hisz a munkaviszony ez esetben éppen a bejelentés tényével jön létre.

A létesítendő munkaviszonyról a munkavégzés megkezdése előtt kell a bejelentést megtenni (utólag nem pótolható), elektronikusan (ügyfélkapun keresztül), vagy a 185-ös számon (helyi tarifával) hívható országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. Papír alapon, postán keresztül vagy személyesen nem lehet bejelentést tenni. Bejelentéskor a munkáltató adatain kívül meg kell adni a munkavállaló adóazonosító jelét, TAJ-számát és a jogviszony időtartamát.

Határidők, fizetendők

A szabályok szerint alkalmi munka összefüggően legfeljebb 5 naptári napra, egy hónapban legfeljebb 15 napra, és évente legfeljebb 90 napra létesíthető, míg idénymunkára évente legfeljebb 120 napra létesíthető munkaviszony azonos felek között.

A munkáltató munkavállalónként a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka esetén naptári naponta 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint (filmipari statiszták alkalmi foglalkoztatása esetén 3000 forint) közteher megfizetésére köteles. A közteher megfizetésével nem terheli a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint adóelőleg-levonási kötelezettség. A munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék-fizetési, egész­ség­ügyihozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Adóbevallást sem kell benyújtania, ha a jövedelme nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az év első napján érvényes minimálbér vagy – ha részére alapbérként legalább a garantált bérminimum 87%-a jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát.

Az egyszerűsített foglalkoztatásban a mezőgazdasági idénymunkára alkalmazottanként napi 500 forint közterhet kell fizetnie a munkáltatónak. A munkabérből nem kell járulékokat vonni, de a munkavállaló így nem is lesz teljes körűen jogosult egészségügyi ellátásokra.

Bizonyos körülmények miatt (időjárási viszonyok) előfordulhat, hogy a bejelentés ellenére mégsem történik munkavégzés. A bejelentés visszavonására, módosítására a bejelentést követő két órán belül, vagy ha a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött volna, másnap reggel 8 óráig van lehetőség.

Bérviszonyok

Semmiféle bejelentési kötelezettség nem terheli azokat, akik az idénymunka miatt külföldre távoznak. A magyarok közül egyre többen vállalnak idénymunkát Ausztriában, ahol döntően a vendéglátásban, turizmusban helyezkednek el, de van lehetőség mezőgazdasági jellegű munkára is. A nyugati szomszédnál évente több mint 50 ezer magyar dolgozik, döntő többségük csak idényjelleggel. Ausztria a magasabb kereseti lehetőségek miatt vonzó, bár a fizetések szórása nagy, egy-egy munkavállaló akár 50–60 eurót is megkereshet naponta nettóban, amely lényegesen magasabb az idehaza jellemző idénybéreknél.

A magyarországi idénymunka-fizetések még így is vonzóak másoknak, Romániából az uniós csatlakozás óta egyszerűen és viszonylag nagy számban érkeznek idénymunkások, elsősorban az Alföldre, mezőgazdasági munkákra. Ez ma már a helyieknek is sok helyütt az egyetlen lehetőség.

„Régebben a mezőgazdasági idénymunka kereset­kiegészítési lehetőség volt vidéken, ma azonban számos területen már nincs más megélhetési lehetőség vagy jövedelemforrás” – nyilatkozta Asztalos Sándor, a többek között a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozókat képviselő MÉDOSZ elnöke. Hozzátette: „a területen kétségkívül nagyon magas a feketefoglalkoztatás aránya, sok esetben magukat az idénymunkásokat sem érdekli az, hogy be vannak-e jelentve, vagy sem.

Az idénymunka szabályozásának megváltoztatása komoly belpolitikai feszültséget is okozott. Az ellenzék szerint az rendszer lényegében a polgármesterek kénye-kedvére bízza a közmunka-viszony eddig tiltott megszakítását az idénymunkák idejére. A kormányzat határozott álláspontja szerint viszont éppen a helyi viszonyokat ismerő tisztségviselők a legalkalmasabbak arra, hogy megállapítsák: az adott térség érdekeit, egy adott időszakban a magánszférában elvégzendő munkák „kézigénye”, vagy a települési közmunkák szolgálják-e jobban.


A uniós Közös Agrárpolitikában az idénymunkára külön szabályozás nem működik, viszont rendkívül szigorú szankciók vonatkoznak a munkavégzés általános rendjének betartására. Az ezzel kapcsolatos európai bizottsági állásfoglalás például kiemeli a kertészeti ágazat szezonálisan magas munkaerő-szükségletét, és felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy hathatós rendszerek működjenek annak biztosítása érdekében. Ám hozzáteszi, valóban fontos, hogy a kertészeti termelők – a legteljesebb mértékben betartva az idénymunkásokról szóló irányelv követelményeit, többek között az egyenlő bérezés elvét – hozzájussanak az év legfontosabb időszakaiban a számukra szükséges munkaerőhöz, ám az alkalmazás rendszere nem irányulhat más térségek lakóinak gazdasági kiszolgáltatottságának kihasználására. Vagyis nem lehet éhbérért, a legminimálisabb lakó- és higiénés körülményeket sem teljesítve idénymunkásokat alkalmazni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?
DélKerTÉSZ: Stabil lábakon a gazdálkodás
A DélKerTÉSZ (Délalföldi Kertészek Szövetkezete) állandó, aktuális feladatai közé tartozik a 450 termelő összefogása, a hazai hajtatott zöldségek (főként paprika és paradicsom) piaci pozíciójának erősítése, valamint a 2026 áprilisában elindított szentesi mentorprogram és az új értékesítési csatornák működtetése. Ennek fényében mindig fontos feladatokat kell megoldani a szövetkezet vezetésének. Nagypéter Sándorral, a TÉSZ elnökével beszélgettünk.
A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza