2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Közmunkából a földekre

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2015/07/27

A kormány döntése értelmében a közfoglalkoztatásban részt vevő munkavállalók is közvetíthetők lesznek – közölte a Belügyminisztérium. Márpedig az idénymunka Magyarországon nagyon kényes kérdés.

Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága meghallgatásán Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárságának főosztályvezetője példaként említette, hogy erre abban az esetben nyílna lehetőség, ha egy mezőgazdasági vállalkozó vagy termelő a közfoglalkoztatási bérnél magasabb fizetségért kínál idénymunkát a dolgozónak. A közfoglalkoztatottak jogállását módosító törvénytervezet szerint a jövőben az érintettek álláskeresőként lennének nyilvántartva.

A mezőgazdasági idénymunkára a munkaszerződés szóban is megköthető, de a foglalkoztatónak ezt be kell jelentenie, hisz a munkaviszony ez esetben éppen a bejelentés tényével jön létre.

A létesítendő munkaviszonyról a munkavégzés megkezdése előtt kell a bejelentést megtenni (utólag nem pótolható), elektronikusan (ügyfélkapun keresztül), vagy a 185-ös számon (helyi tarifával) hívható országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. Papír alapon, postán keresztül vagy személyesen nem lehet bejelentést tenni. Bejelentéskor a munkáltató adatain kívül meg kell adni a munkavállaló adóazonosító jelét, TAJ-számát és a jogviszony időtartamát.

Határidők, fizetendők

A szabályok szerint alkalmi munka összefüggően legfeljebb 5 naptári napra, egy hónapban legfeljebb 15 napra, és évente legfeljebb 90 napra létesíthető, míg idénymunkára évente legfeljebb 120 napra létesíthető munkaviszony azonos felek között.

A munkáltató munkavállalónként a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka esetén naptári naponta 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint (filmipari statiszták alkalmi foglalkoztatása esetén 3000 forint) közteher megfizetésére köteles. A közteher megfizetésével nem terheli a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint adóelőleg-levonási kötelezettség. A munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék-fizetési, egész­ség­ügyihozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Adóbevallást sem kell benyújtania, ha a jövedelme nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az év első napján érvényes minimálbér vagy – ha részére alapbérként legalább a garantált bérminimum 87%-a jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát.

Az egyszerűsített foglalkoztatásban a mezőgazdasági idénymunkára alkalmazottanként napi 500 forint közterhet kell fizetnie a munkáltatónak. A munkabérből nem kell járulékokat vonni, de a munkavállaló így nem is lesz teljes körűen jogosult egészségügyi ellátásokra.

Bizonyos körülmények miatt (időjárási viszonyok) előfordulhat, hogy a bejelentés ellenére mégsem történik munkavégzés. A bejelentés visszavonására, módosítására a bejelentést követő két órán belül, vagy ha a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött volna, másnap reggel 8 óráig van lehetőség.

Bérviszonyok

Semmiféle bejelentési kötelezettség nem terheli azokat, akik az idénymunka miatt külföldre távoznak. A magyarok közül egyre többen vállalnak idénymunkát Ausztriában, ahol döntően a vendéglátásban, turizmusban helyezkednek el, de van lehetőség mezőgazdasági jellegű munkára is. A nyugati szomszédnál évente több mint 50 ezer magyar dolgozik, döntő többségük csak idényjelleggel. Ausztria a magasabb kereseti lehetőségek miatt vonzó, bár a fizetések szórása nagy, egy-egy munkavállaló akár 50–60 eurót is megkereshet naponta nettóban, amely lényegesen magasabb az idehaza jellemző idénybéreknél.

A magyarországi idénymunka-fizetések még így is vonzóak másoknak, Romániából az uniós csatlakozás óta egyszerűen és viszonylag nagy számban érkeznek idénymunkások, elsősorban az Alföldre, mezőgazdasági munkákra. Ez ma már a helyieknek is sok helyütt az egyetlen lehetőség.

„Régebben a mezőgazdasági idénymunka kereset­kiegészítési lehetőség volt vidéken, ma azonban számos területen már nincs más megélhetési lehetőség vagy jövedelemforrás” – nyilatkozta Asztalos Sándor, a többek között a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozókat képviselő MÉDOSZ elnöke. Hozzátette: „a területen kétségkívül nagyon magas a feketefoglalkoztatás aránya, sok esetben magukat az idénymunkásokat sem érdekli az, hogy be vannak-e jelentve, vagy sem.

Az idénymunka szabályozásának megváltoztatása komoly belpolitikai feszültséget is okozott. Az ellenzék szerint az rendszer lényegében a polgármesterek kénye-kedvére bízza a közmunka-viszony eddig tiltott megszakítását az idénymunkák idejére. A kormányzat határozott álláspontja szerint viszont éppen a helyi viszonyokat ismerő tisztségviselők a legalkalmasabbak arra, hogy megállapítsák: az adott térség érdekeit, egy adott időszakban a magánszférában elvégzendő munkák „kézigénye”, vagy a települési közmunkák szolgálják-e jobban.


A uniós Közös Agrárpolitikában az idénymunkára külön szabályozás nem működik, viszont rendkívül szigorú szankciók vonatkoznak a munkavégzés általános rendjének betartására. Az ezzel kapcsolatos európai bizottsági állásfoglalás például kiemeli a kertészeti ágazat szezonálisan magas munkaerő-szükségletét, és felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy hathatós rendszerek működjenek annak biztosítása érdekében. Ám hozzáteszi, valóban fontos, hogy a kertészeti termelők – a legteljesebb mértékben betartva az idénymunkásokról szóló irányelv követelményeit, többek között az egyenlő bérezés elvét – hozzájussanak az év legfontosabb időszakaiban a számukra szükséges munkaerőhöz, ám az alkalmazás rendszere nem irányulhat más térségek lakóinak gazdasági kiszolgáltatottságának kihasználására. Vagyis nem lehet éhbérért, a legminimálisabb lakó- és higiénés körülményeket sem teljesítve idénymunkásokat alkalmazni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza