2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Közmunkából a földekre

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2015/07/27

A kormány döntése értelmében a közfoglalkoztatásban részt vevő munkavállalók is közvetíthetők lesznek – közölte a Belügyminisztérium. Márpedig az idénymunka Magyarországon nagyon kényes kérdés.

Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága meghallgatásán Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárságának főosztályvezetője példaként említette, hogy erre abban az esetben nyílna lehetőség, ha egy mezőgazdasági vállalkozó vagy termelő a közfoglalkoztatási bérnél magasabb fizetségért kínál idénymunkát a dolgozónak. A közfoglalkoztatottak jogállását módosító törvénytervezet szerint a jövőben az érintettek álláskeresőként lennének nyilvántartva.

A mezőgazdasági idénymunkára a munkaszerződés szóban is megköthető, de a foglalkoztatónak ezt be kell jelentenie, hisz a munkaviszony ez esetben éppen a bejelentés tényével jön létre.

A létesítendő munkaviszonyról a munkavégzés megkezdése előtt kell a bejelentést megtenni (utólag nem pótolható), elektronikusan (ügyfélkapun keresztül), vagy a 185-ös számon (helyi tarifával) hívható országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. Papír alapon, postán keresztül vagy személyesen nem lehet bejelentést tenni. Bejelentéskor a munkáltató adatain kívül meg kell adni a munkavállaló adóazonosító jelét, TAJ-számát és a jogviszony időtartamát.

Határidők, fizetendők

A szabályok szerint alkalmi munka összefüggően legfeljebb 5 naptári napra, egy hónapban legfeljebb 15 napra, és évente legfeljebb 90 napra létesíthető, míg idénymunkára évente legfeljebb 120 napra létesíthető munkaviszony azonos felek között.

A munkáltató munkavállalónként a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka esetén naptári naponta 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint (filmipari statiszták alkalmi foglalkoztatása esetén 3000 forint) közteher megfizetésére köteles. A közteher megfizetésével nem terheli a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint adóelőleg-levonási kötelezettség. A munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék-fizetési, egész­ség­ügyihozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Adóbevallást sem kell benyújtania, ha a jövedelme nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az év első napján érvényes minimálbér vagy – ha részére alapbérként legalább a garantált bérminimum 87%-a jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát.

Az egyszerűsített foglalkoztatásban a mezőgazdasági idénymunkára alkalmazottanként napi 500 forint közterhet kell fizetnie a munkáltatónak. A munkabérből nem kell járulékokat vonni, de a munkavállaló így nem is lesz teljes körűen jogosult egészségügyi ellátásokra.

Bizonyos körülmények miatt (időjárási viszonyok) előfordulhat, hogy a bejelentés ellenére mégsem történik munkavégzés. A bejelentés visszavonására, módosítására a bejelentést követő két órán belül, vagy ha a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött volna, másnap reggel 8 óráig van lehetőség.

Bérviszonyok

Semmiféle bejelentési kötelezettség nem terheli azokat, akik az idénymunka miatt külföldre távoznak. A magyarok közül egyre többen vállalnak idénymunkát Ausztriában, ahol döntően a vendéglátásban, turizmusban helyezkednek el, de van lehetőség mezőgazdasági jellegű munkára is. A nyugati szomszédnál évente több mint 50 ezer magyar dolgozik, döntő többségük csak idényjelleggel. Ausztria a magasabb kereseti lehetőségek miatt vonzó, bár a fizetések szórása nagy, egy-egy munkavállaló akár 50–60 eurót is megkereshet naponta nettóban, amely lényegesen magasabb az idehaza jellemző idénybéreknél.

A magyarországi idénymunka-fizetések még így is vonzóak másoknak, Romániából az uniós csatlakozás óta egyszerűen és viszonylag nagy számban érkeznek idénymunkások, elsősorban az Alföldre, mezőgazdasági munkákra. Ez ma már a helyieknek is sok helyütt az egyetlen lehetőség.

„Régebben a mezőgazdasági idénymunka kereset­kiegészítési lehetőség volt vidéken, ma azonban számos területen már nincs más megélhetési lehetőség vagy jövedelemforrás” – nyilatkozta Asztalos Sándor, a többek között a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozókat képviselő MÉDOSZ elnöke. Hozzátette: „a területen kétségkívül nagyon magas a feketefoglalkoztatás aránya, sok esetben magukat az idénymunkásokat sem érdekli az, hogy be vannak-e jelentve, vagy sem.

Az idénymunka szabályozásának megváltoztatása komoly belpolitikai feszültséget is okozott. Az ellenzék szerint az rendszer lényegében a polgármesterek kénye-kedvére bízza a közmunka-viszony eddig tiltott megszakítását az idénymunkák idejére. A kormányzat határozott álláspontja szerint viszont éppen a helyi viszonyokat ismerő tisztségviselők a legalkalmasabbak arra, hogy megállapítsák: az adott térség érdekeit, egy adott időszakban a magánszférában elvégzendő munkák „kézigénye”, vagy a települési közmunkák szolgálják-e jobban.


A uniós Közös Agrárpolitikában az idénymunkára külön szabályozás nem működik, viszont rendkívül szigorú szankciók vonatkoznak a munkavégzés általános rendjének betartására. Az ezzel kapcsolatos európai bizottsági állásfoglalás például kiemeli a kertészeti ágazat szezonálisan magas munkaerő-szükségletét, és felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy hathatós rendszerek működjenek annak biztosítása érdekében. Ám hozzáteszi, valóban fontos, hogy a kertészeti termelők – a legteljesebb mértékben betartva az idénymunkásokról szóló irányelv követelményeit, többek között az egyenlő bérezés elvét – hozzájussanak az év legfontosabb időszakaiban a számukra szükséges munkaerőhöz, ám az alkalmazás rendszere nem irányulhat más térségek lakóinak gazdasági kiszolgáltatottságának kihasználására. Vagyis nem lehet éhbérért, a legminimálisabb lakó- és higiénés körülményeket sem teljesítve idénymunkásokat alkalmazni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza