Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2015/07/27
A kormány döntése értelmében a közfoglalkoztatásban részt vevő munkavállalók is közvetíthetők lesznek – közölte a Belügyminisztérium. Márpedig az idénymunka Magyarországon nagyon kényes kérdés.
Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága meghallgatásán Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárságának főosztályvezetője példaként említette, hogy erre abban az esetben nyílna lehetőség, ha egy mezőgazdasági vállalkozó vagy termelő a közfoglalkoztatási bérnél magasabb fizetségért kínál idénymunkát a dolgozónak. A közfoglalkoztatottak jogállását módosító törvénytervezet szerint a jövőben az érintettek álláskeresőként lennének nyilvántartva.
A mezőgazdasági idénymunkára a munkaszerződés szóban is megköthető, de a foglalkoztatónak ezt be kell jelentenie, hisz a munkaviszony ez esetben éppen a bejelentés tényével jön létre.
A létesítendő munkaviszonyról a munkavégzés megkezdése előtt kell a bejelentést megtenni (utólag nem pótolható), elektronikusan (ügyfélkapun keresztül), vagy a 185-ös számon (helyi tarifával) hívható országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. Papír alapon, postán keresztül vagy személyesen nem lehet bejelentést tenni. Bejelentéskor a munkáltató adatain kívül meg kell adni a munkavállaló adóazonosító jelét, TAJ-számát és a jogviszony időtartamát.
A szabályok szerint alkalmi munka összefüggően legfeljebb 5 naptári napra, egy hónapban legfeljebb 15 napra, és évente legfeljebb 90 napra létesíthető, míg idénymunkára évente legfeljebb 120 napra létesíthető munkaviszony azonos felek között.
A munkáltató munkavállalónként a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka esetén naptári naponta 500 forint, alkalmi munka esetén 1000 forint (filmipari statiszták alkalmi foglalkoztatása esetén 3000 forint) közteher megfizetésére köteles. A közteher megfizetésével nem terheli a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint adóelőleg-levonási kötelezettség. A munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék-fizetési, egészségügyihozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Adóbevallást sem kell benyújtania, ha a jövedelme nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az év első napján érvényes minimálbér vagy – ha részére alapbérként legalább a garantált bérminimum 87%-a jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát.
Az egyszerűsített foglalkoztatásban a mezőgazdasági idénymunkára alkalmazottanként napi 500 forint közterhet kell fizetnie a munkáltatónak. A munkabérből nem kell járulékokat vonni, de a munkavállaló így nem is lesz teljes körűen jogosult egészségügyi ellátásokra.
Bizonyos körülmények miatt (időjárási viszonyok) előfordulhat, hogy a bejelentés ellenére mégsem történik munkavégzés. A bejelentés visszavonására, módosítására a bejelentést követő két órán belül, vagy ha a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött volna, másnap reggel 8 óráig van lehetőség.
Semmiféle bejelentési kötelezettség nem terheli azokat, akik az idénymunka miatt külföldre távoznak. A magyarok közül egyre többen vállalnak idénymunkát Ausztriában, ahol döntően a vendéglátásban, turizmusban helyezkednek el, de van lehetőség mezőgazdasági jellegű munkára is. A nyugati szomszédnál évente több mint 50 ezer magyar dolgozik, döntő többségük csak idényjelleggel. Ausztria a magasabb kereseti lehetőségek miatt vonzó, bár a fizetések szórása nagy, egy-egy munkavállaló akár 50–60 eurót is megkereshet naponta nettóban, amely lényegesen magasabb az idehaza jellemző idénybéreknél.
A magyarországi idénymunka-fizetések még így is vonzóak másoknak, Romániából az uniós csatlakozás óta egyszerűen és viszonylag nagy számban érkeznek idénymunkások, elsősorban az Alföldre, mezőgazdasági munkákra. Ez ma már a helyieknek is sok helyütt az egyetlen lehetőség.
„Régebben a mezőgazdasági idénymunka keresetkiegészítési lehetőség volt vidéken, ma azonban számos területen már nincs más megélhetési lehetőség vagy jövedelemforrás” – nyilatkozta Asztalos Sándor, a többek között a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozókat képviselő MÉDOSZ elnöke. Hozzátette: „a területen kétségkívül nagyon magas a feketefoglalkoztatás aránya, sok esetben magukat az idénymunkásokat sem érdekli az, hogy be vannak-e jelentve, vagy sem.
Az idénymunka szabályozásának megváltoztatása komoly belpolitikai feszültséget is okozott. Az ellenzék szerint az rendszer lényegében a polgármesterek kénye-kedvére bízza a közmunka-viszony eddig tiltott megszakítását az idénymunkák idejére. A kormányzat határozott álláspontja szerint viszont éppen a helyi viszonyokat ismerő tisztségviselők a legalkalmasabbak arra, hogy megállapítsák: az adott térség érdekeit, egy adott időszakban a magánszférában elvégzendő munkák „kézigénye”, vagy a települési közmunkák szolgálják-e jobban.

A uniós Közös Agrárpolitikában az idénymunkára külön szabályozás nem működik, viszont rendkívül szigorú szankciók vonatkoznak a munkavégzés általános rendjének betartására. Az ezzel kapcsolatos európai bizottsági állásfoglalás például kiemeli a kertészeti ágazat szezonálisan magas munkaerő-szükségletét, és felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy hathatós rendszerek működjenek annak biztosítása érdekében. Ám hozzáteszi, valóban fontos, hogy a kertészeti termelők – a legteljesebb mértékben betartva az idénymunkásokról szóló irányelv követelményeit, többek között az egyenlő bérezés elvét – hozzájussanak az év legfontosabb időszakaiban a számukra szükséges munkaerőhöz, ám az alkalmazás rendszere nem irányulhat más térségek lakóinak gazdasági kiszolgáltatottságának kihasználására. Vagyis nem lehet éhbérért, a legminimálisabb lakó- és higiénés körülményeket sem teljesítve idénymunkásokat alkalmazni.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza