2021. 09. 23., csütörtök
Tekla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Korszerű magágykészítő gépek és szemenkéntvető gépek

Kategória: Gépesítés | Szerző: Dr. Kelemen Zsolt (NAIK MGI)
Címkék: vetőgép, szemnként vető gép, magágykészító gép, borona, kultivátor, mulcskultivátor, mulcsba vetés, sortávolság

A tavaszi mezei munkák közül kiemelkedő jelentőségű a tavaszi vetésű növények részére a megfelelő minőségű magágy elkészítése és a vetési munkák kellő időben történő elvégzése.

A kukorica, napraforgó, cukorrépa vetésére használatos sze men ként vető gépek csak kifogástalanul előkészített, egyenletes talajfelszín és megfelelően elmunkált, aprómorzsás talajban tudnak jól dolgozni, ami az egyenletes kelés és egyöntetű növényállomány kialakulásának előfeltétele.

mAgágykészítés

A magágykészítés munkaminőségére vonatkozó igényeket a gyártók fejlesztő szakemberei folyamatosan figyelemmel kísérik, és ennek megfelelően fejlesztik gyártmányaikat. A magágykészítés célja a megfelelő morzsás talajszerkezet kialakításán túl az őszi-téli csapadék megőrzése és a növények keléséhez szükséges talajhőmérséklet elérésének biztosítása, az esetlegesen kikelt gyomok irtása és fontos, hogy mindezeket lehetőleg a legkevesebb munkaművelettel érjük el.

Kedvezően laza szerkezetű, kevésbé rögös talajokon az egyszerű fogasboronákkal is megfelelő magágyat lehet készíteni, különösen, ha lezáró hengersort kapcsolnak utánuk. Természetesen ezen egyszerű gépeknek is újabb és újabb fejlesztésű változatai jelennek meg a piacon. A kisebb vonókerethez kapcsolt 2,4–3,0 m munkaszélességű változatok mellett, 6,0–9,0 m munkaszélességű gépkombinációk, a nagyobb területteljesítményre vonatkozó igényeket is kielégítik.

Megfelelő talajállapot mellett és megfelelő munkaeszközzel a kultivátorok is kiváló magágyat készíthetnek. A korszerű magágykészítésre is alkalmas kultivátorok a porhanyítás hatásfokának növelésére rugós kapaszárú munkaeszközökkel vannak felszerelve. A magágykészítő kultivátorok készülhetnek függesztett vagy félig függesztett, illetve vontatott változatban. A nagyobb munkaszélességű változatok szélső tagjai szállítási helyzetben felcsukhatók, üzemi helyzetben pedig lehajthatók.

A magágykészítő kultivátorok keretszerkezetének mellső részéhez kapcsolódnak a rugóterhelésű simítóelemek, melyek osztott kivitelűek lehetnek, és tekercsrugó terhelésűek. Ugyancsak a mellső kerethez kapcsolódnak a traktornyom-lazító munkaeszközök. A vázkeret kereszttartóihoz csavarkötéssel kapcsolódnak a különböző konstrukciójú kapaszárak. A lezáró hengersorok, melyek pálcás vagy egyéb hengerek, illetve gyomboronák, rugóterhelésű himbakarokon keresztül csatlakoznak a kultivátor vázkeretéhez. A lezáró – általában kettő – hengersor talajterhelése tekercsrugók előfeszítésével állítható be a kívánt értékre.

A magágykészítő kultivátorok a művelési menetszámok csökkentése érdekében több munkaművelet azonos időben történő elvégzésére különböző munkaeszközökkel szerelhetők fel. Mivel a magágy mélysége a vetőmag méretétől függ, annak beállítása és betartása nagyon fontos feladat. Emiatt fejlesztették ki a precíziós magágykészítő gépeket, melyek – a kultivátor munkaszerszámokat tartó vázkereten elöl és hátul – pálcás hengersorra, hengerboronára támaszkodnak. Munkahelyzetben a kultivátor munkaszerszámok művelési mélysége a vázkerethez és a hengerek munkamélységéhez viszonyítva állítható. A talajállapotokhoz való alkalmazkodás céljából a vázkeretbe ásóborona tagokat, cserélhető rugósborona, illetve szántóföldi kultivátor szerszámokat tartó elemeket lehet cserélni.

Szármaradványos területen azonban a kultivátor szerszámmal szerelt magágykészítők, mivel a szármaradványok eltömődést okoznak, csak nehezen üzemeltethetők vagy egyáltalán nem tudnak dolgozni. Ebben az esetben a túlzott száradást okozó hatásuk ellenére alkalmazhatók a tárcsás boronák. A különböző konstrukciójú (könnyű, nehéz, igen nehéz és szuper nehéz) tárcsák a különböző kötöttségű talajokon is biztonságos munkát végeznek, és alkalmasak a szármaradványok aprítására, bedolgozására. Konstrukciójukat tekintve egysoros szimmetrikus és aszimmetrikus, kétsoros párhuzamos, „X” és „V” elrendezésű tárcsatagokból állhatnak. A nehéztárcsák még erősen kötött talajok esetén is jó munkaminőséggel dolgoznak (2. ábra). A simító- és lezáró hengerekkel szerelt – manapság divatos – rövidtárcsák használatakor azonban ezen káros tulajdonságok is jelentős mértékben csökkenthetők (3. ábra). Az új konstrukciójú rövidtárcsák esetében a vázkerethez kapcsolódó tárcsatagok két sorban, párhuzamosan helyezkednek el. A lezáró elemek pedig gyűrűs, Crosskill, Cambrigde vagy spirál hengerek lehetnek (4. ábra).

2. ábra. A nehéz tárcsás boronák

Abban az esetben, ha a magágykészítést vegyszerezés előzi meg – a talajfertőtlenítő, gyomirtó és egyéb vegyszereket azonnal be kell dolgozni a talajba –, az ásóboronák használata javasolható. Az ásóboronák kiváló magágykészítő munkája után már egyéb munkaműveletre nincs szükség.

3. ábra. Rövidtárcsa munka közben

A mulcstechnológia lazítótárcsás alapművelése esetén jelentős talajközeli szármaradvánnyal kell számolni. A magágykészítéskor a mulcstechnológiában is nagyon fontos a munkamenetszámok csökkentése, vagyis a talajt csak a legszükségesebb mértékben műveljük. Ebből a szempontból a különösen kedvezőtlen, szármaradványos terület esetén a nehéz, nedves, tömörödött talajállapotok miatt a „mulcskultivátorok” használata jelent feltétlen előnyt. A mulcskultivátorok is változatos konstrukciókban kerülnek kialakításra. A legfontosabb jellemzőik a magas vázkialakítás, a sokféle munkaeszközzel való felszereltség, a tárcsasorok, kultivátor munkaeszközök és lezáró hengerek kombinációi. A Fra-Disc 4000 tárcsás mulcskultivátor vontatott változatban készül. A gép vázszerkezetének mellső részén található az egysoros, osztott elrendezésű, gömbsüveg alakú, tárcsás élű tárcsalapokból összeállított tárcsás borona egység. Ezt követően található a robusztus megfogású, nagy átömlési keresztmetszettel rendelkező kultivátorkapa egység. E művelőszerszámok hidraulikus terhelésűek, és nagy szárnyszélességű kapatestekkel szereltek. A vázszerkezetet középen gumiabroncsozású támkerekek támasztják alá szállítási helyzetben, majd ezt követi a szintén „V” alakban, osztottan elhelyezett két tárcsatag, melyeket a vázkerethez szállítási helyzetbe kiemelhető, illetve munkahelyzetbe hidraulikus munkahengerekkel süllyeszthető gumihengersor követ. Az így kialakított kultivátor akár direktvetéshez alkalmas magágykészítésre is használható (5. ábra).

4. ábra. A hazai kialakítású kétsoros rövidtárcsa

Szemenkéntvető gépek

A tavaszi vetésű növények közül a legnagyobb termőterületet a kukorica foglalja el. A kukorica vetésére különböző konstrukciójú szemenkéntvető gépeket használnak, amelyek egyébként alkalmasak egyéb növények, például napraforgó széles sortávolságú vetésére. A hagyományosan és művelettakarékosan előkészített magágy esetén a szemenkéntvető gépek különböző munkaszélességű, 4-6-8-12 soros változatai széria felszerelésekkel használhatók (6. ábra).

Szemenkéntvető gépek esetében a gépek munkaminőségét, funkcionális alkalmasságát elsősorban a vetőszerkezet konstrukciója határozza meg. A vetőszerkezetek tekintetében a szemenkéntvető gépek esetében mechanikus- és pneumatikus konstrukciók alakultak ki.

A széles körben elterjedt szívó légáramú vetőszerkezettel rendelkező gépeknél a gépvázon, a hárompontos függesztőberendezés mögött elhelyezett szívó ventilátor biztosítja a magfelvételhez szükséges vákuumot. A ventilátor szívóházától gégecsövek csatlakoznak az elemenkénti (soronkénti) vetőszerkezetekhez. Az elemenkénti magtartályból a magvak egy átömlőnyíláson keresztül – gravitációs úton – a vetőmagkamrába kerülnek és a vákuum hatására a furatos vetőtárcsa furataira tapadnak. A vetőszerkezeten belül állítható íves vagy fogazott maglesodrók akadályozzák meg a kettős magkiadagolást. A talajkerékről – előtéttengelyen, hajtóművön és lánckerék áttételeken keresztül – meghajtott forgó vetőtárcsákról egy magleválasztó sodorja le a magvakat, amelyek a csoroszlya által nyitott barázdába hullanak.

A nyomó légárammal működő vetőszerkezetű gépek egyedi (elemenkénti) vagy központi szerkezeti megoldásúak lehetnek. Az elemenkénti vetőszerkezetű gépeknél a magtartályból szabályozható beömlőnyíláson keresztül kerül a vetőmag a forgó – kúpos furatokkal ellátott – celláskerékhez. A cellákba kerülő vetőmagvak közül a folyamatosan nagy sebességű nyomó légáram – a vetőfuratban elhelyezkedő mag kivételével – a fölösleges magvakat „kifújja”, s a forgó vetőcellában – alul – bennmaradt mag a csoroszlya által nyitott vetőbarázdába hullik.

A nyomó légárammal dolgozó központi dobos vetőszerkezetű pneumatikus vetőgépeknél a – központi – magtartályból a vetőmag a tartály alján lévő magbevezető csatornán keresztül jut a vetődobba. A vetőmagvak az üzemeltető erőgépről hidromotorral meghajtott légszállító ventilátor által létesített túlnyomás hatására, a vetődob forgása közben az annak palástján kiképzett furatsorokra tapadnak. A felesleges magvakat lesodró kefe választja le. A vetődob külső felületén a keresztirányban elhelyezett gumihengersor a dobfuratok lefedésével megszünteti a vetőfuratokra ható túlnyomást, így a magvak a gravitáció és a centrifugális erő hatására – a furatokról leválva – a vetődob palástja alatt lévő, tölcsérszerűen kiszélesedő, magvezető csövekbe hullanak.

5. ábra. A mulcskultivátor akár direktvetésre alkalmas magágyat is készíthet

Az előzőekből látható, hogy mind a mechanikus, mind a pneumatikus vetőszerkezetű gépek kiforrott konstrukciók, azonban a fejlesztések eredményeként újabb típusokkal találkozhatunk, a Horsch Maistro vetőgépek mechanikus magadagolású gépek, ahol a vetőtengely hajtása mechanikusan, lánckerék áttételen keresztül történik, vagy egy hajtóművön keresztül hidrosztatikusan hidromotorról. Az említett elemet nyomólevegős rendszerben alkalmazva építették a Horsch Maestro család tagjait. Ez a magadagoló szerkezet sugárirányban hornyolt, kis átmérőjű vetőtárcsából áll, a magfelvevő rendszer vákuumos kialakítású. A vetőtárcsákat soronként elektromos motorok hajtják meg. A horonyba betapadt magvakat a lesodró választja le, és a mag a vetőcsőbe esik.

A magágykészítéskor is nagyon fontos a munkamenetszámok csökkentése

A nyomólevegővel, vagyis túlnyomással működő gépek közül az Amazone EDX gépeknél a vetőmagot a rendszer túlnyomásos levegőárama osztja el, juttatja a központi adagoló furataira. A magvakat a vetődob palástjának furatairól a maglesodró választja le és osztja szét. Az így leválasztott vetőmagvakat a nyomólégáram szállítja a soronkénti magvezető csövekbe, a vető- illetve lehelyező rendszerbe. A nyomólevegő által – a magvezető csöveken keresztül – nagy sebességgel érkező magvakat a magrögzítő görgő fogja meg és rögzíti a vetőbarázda falába, ahol a tömörítő kerekek zárják le a talajt.

A Väderstad Tempo szemenkéntvető gépek családtagjai szintén túlnyomásos technikát alkalmaznak. A műanyagházas vetőmagadagoló esetében a haladási sebességgel történő fordulatszám-szinkronizálást a radaros átadóval vezérelt elektromotor biztosítja. Az elektromotorral meghajtott vetőtárcsáról három lesodró görgő választja le a felesleges magvakat. Az adagoló egy gumihengerrel került kiegészítésre, ami a magvak magvezető csőbe jutását segíti. A magtovábbítást a nyomólégáram végzi és juttatja a mélységhatároló kerekekkel kombinált tárcsás csoroszlyapárokhoz. A vetőárokba a magnyomó kerék rögzíti a magvakat. Az ismertetett konstrukciós megoldások fejlesztésének célja a munkaminőségre vonatkozó követelmények, a beállításnak megfelelő kivetett hektáronkénti magmennyiség pontos betartása, az ettől függő tőtávolság megfelelő tűréshatáron való tartása, valamint az egyenletes vetési mélységgel történő munkavégzés biztosítása a mai korszerű, univerzális traktorokkal elérhető magasabb, akár 10–15 km/h munkasebesség kihasználása mellett.

6. ábra. Korszerű, 6 soros széria felszereltségű szemenkéntvető gép

Ezeket a paramétereket természetesen – a különböző talajállapotok és talajelőkészítés mellett is – el kell tudni érni a korszerű szemenkéntvető gépeknek. Ezért a szemenkéntvető gépek vetőkocsijainak, vetőszerkezetének konstrukcióját folyamatosan fejlesztik és különböző kiegészítő berendezésekkel felszerelhető változatban alakítják ki. A paralelogramma felfüggesztésű nyitó- és „V” alakban elhelyezett, állítható munkamélységben dolgozó vetőcsoroszlyák biztosítják az egyenletes mélységű vetőárok kialakulását. A magnyomó kerekek pedig rögzítik a pontos vetési pozícióba „kilőtt” vagy leesett vetőmagot. A vetőmag takarását és a talaj tömörítését a különböző kialakítású, gyakran szintén „V” alakban kialakított takarókerekek végzik. Erősen szármaradványos területen monokultúrában termesztett kukorica vagy művelettakarékos talajművelés esetén, esetleg direktvetéskor külön plusz nyitótárcsát és sortisztító kereket helyeznek el – ez utóbit páros kivitelben – csoroszlyánként.

A sűrűsoros sortávolságú vetésre 12–16 sorban, 35 cm-re helyezik el egyes új, korszerű típusokon a vetőkocsikat. Ebben az esetben megfelelő vetőtárcsával a repce vetése is elvégezhető. Normál kukorica vagy napraforgó esetén egyszerűen minden második vetőkocsi felhajtható, és beállítható a 70 cm-es sortávolság.

Kukorica, illetve napraforgó vetésekor 2 cm pontosságú sorcsatlakozást biztosít

Az elérhető nagy munkasebesség melletti, nagy területteljesítmény elérésén túl a szemenkéntvető gépek kihasználását a műtrágya mag- és mikrogranulátum tartályok térfogatának növelése is javíthatja, egyes típusoknál központi nagytérfogatú műtrágyatartályt építenek a gépre vagy az üzemeltető traktor frontfüggesztőberendezésére, vagy egyszerűen vontatott változatban a vetőgéphez kapcsolják. Ugyancsak a töltési idő csökkentését szolgálja az egyes gépekre épített csigás feltöltő berendezés.

A paralelogramma felfüggesztésű vetőkocsi KUHN Maxima 6-soros szemenként vető gépen

Az újabb fejlesztésű, széles sortávolsággal dolgozó, szemenkéntvető gépek ISOBUS rendszer segítségével kontaktibilisek az üzemeltető traktorral, és kommunikálni tudnak azok GPS-vezérlésével. Ezek a GPS-szel vezérelt, automata kormányzású nyomkövetők párhuzamos sorkövetéssel tudnak üzemelni. A GPS-vezérlés és automata nyomkövetés esetén az RTK hálózathoz kapcsolódóan kukorica, illetve napraforgó vetésekor 2 cm pontosságú sorcsatlakozást biztosít az egyes fogásoknál, ami a betakarításkori veszteséget csökkenti, a nyomvonal elmentésével. Kultivátorozáskor történő alkalmazásával pedig a munkavégzés pontossága és biztonsága növelhető, csökkenthetők a növénysérülések, kivágások száma. Ezen új fejlesztésű gépeken a vetőelemek fordulóban történő automatikus vagy manuális zárásával a rávetések elkerülhetőek, így csökken a vetőmag-felhasználás. Az elektromosan vagy hidrosztatikusan meghajtott magadagoló szerkezetű gépek esetében pedig – bizonyos tartományokban – a tőszámbeállítás a traktor vezetőfülkéjéből menetközben is elvégezhető.

Ajánlott kiadványokDr. Szendrő Péter (szerk.):
Példák mezőgazdasági géptanból
Husti István:
Műszaki és beruházási ismeretek
Dr. Szendrő Péter (szerk.):
Mezőgazdasági gépszerkezettan

Ez is érdekelhetiA megnövekedett építőanyagárak mellett is segíthet az OTP AgrárHamarosan megnyílik a “Takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása” című pályázatMagyarország kész megvédeni a fenntartható erdőgazdálkodás érdekeit

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Zöldebb és hatékonyabb az agrárium
Táblagépről irányítható csúcstechnológiás gépek, műholdas helymeghatározás – csak két példa arra, hogy az átalakuló agráriumban milyen megoldások jelentek meg, amelyek segítségével hatékonyabbá vált az ágazat.
Gumiabroncs vagy gumiheveder?
Az őszi betakarítási szezon közeledtével felmerül a kérdés: ha szélsőséges, csapadékos időszak következik, akkor mit lehet tenni, hogy az időjárás okozta kedvezőtlen feltételek mellett is időben be lehessen takarítani a termést, illetve elvégezni a szántást-vetést? 
Kettős termesztés
A kettős termesztés során ugyanazon a területen egy vegetációs időben, egy naptári vagy gazdasági éven belül két vagy több növény termése takarítható be. Módjai lehetnek a köztes termesztés és a másodvetés. 
Hamarosan megnyílik a “Takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása” című pályázat
Akár 2 milliárd Ft is igényelhető takarmány előállító üzemek fejlesztésére a “VP3-4.2.1.3-21 Takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása” című pályázat keretében. Többek között takarmány előállításához kapcsolódó új eszközök beszerzésére, technológiai rendszerek kialakítására és felújításra, szállítójárművek beszerzésére, illetve energiahatékonyságot növelő fejlesztésekre lehet pályázni. Az igényelhető támogatási összeg 50 millió Ft-tól 2 milliárd Ft-ig terjedhet.
A Gladiator a földeken is helyt áll
A francia QUIVOGNE cég legújabb függesztett munkagépe a Gladiator kiválóan alkalmas száraprításra. A késes henger a kétsorban elhelyezett munkavégző eszközeivel a menetiránnyal párhuzamosan és merőlegesen is felaprítja, és a talaj felső rétegével enyhén keveri a szármaradványokat.
A kultivátoros művelés ABC-je
A szántóföldi kultivátorok a tarlómunkák, a forgatás nélküli alapművelés, az alapművelések elmunkálásának, valamint a magágykészítés egyre népszerűbb eszközei.

Találja meg az Önnek való tartalmat

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza