Baromfiágazatunk 2015. I. negyedéve

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2015/07/29

Az értékelés számokban

A baromfihús szektor negyedéves eredményeit a legutóbbi 3 teljes év és a múlt év azonos időszakával összehasonlításban tartalmazza az 1. táblázat. Mint már arra korábban is utaltunk, a vágóbaromfi-termelés számai egy programokkal kiegészített számítási módszerrel ún. előrejelzés (prognózis) segítségével 5 teljes hónapra belátható helyzetet tükröznek (lásd a pirossal írt adatokat). A várható vágásokhoz az alapanyagadatok május végéig tételesen rendelkezésre állnak.

Az egyes fajok helyzetének elemzésénél megállapítható, hogy a növekedés az I. negyedévben a vágócsirkénél 12%-os a múlt év hasonló időszakához képest, ami a felvásárlások tekintetében már az első 5 hónapra biztosnak látszik. Ugyanakkor a pulyka tavalyi évben bekövetkezett növekedése megállt, a víziszárnyasfajok várható éves eredményére viszont ezek a számok nem utalnak érdemlegesen, mivel ezek mind a termelésben, mind az értékesítésben az év második felében a szezonalitásuk miatt még nem láthatók biztonsággal.

A baromfihús belföldi értékesítése arányban áll a termelés növekedésével, ami a hazai kereslet stabilitására utal. A baromfihúsexport negyedéves eredményeiből az arányos adatok pozitív megítélésén kívül még komolyabb következtetéseket nem lehet levonni az éves várható eredmények szempontjból, már csak azért sem, mert a víziszárnyas szezonális piaca ilyenkor még bizonytalan.

A Baromfi TermékTanács negyedéves értékelése

A BTT vezető szakembereinek szóbeli értékeléséből az alábbiakat kívánom kiemelni. Az első részében a nemzetközi baromfipiaci helyzetet tekintették át:

2014 a baromfitermelés kiváló éve volt világszerte. Az év első negyedévét elemezve felvetődik a kérdés: 2015-ben folytatódik-e a kedvező folyamat a baromfitermelésben?

A Watt Poultry USA 2015. áprilisi on-line kiadásában Gordon Butland (a G.&.S Agri Consultant igazgatója) kiváló áttekintést ad a helyzetről és óvatosságra int. Fel kell készülni a túltermelésre a baromfihús ágazatban, amely nyilvánvalóan a jövedelmezőséget csökkenti. Az előrejelzések kedvezőek ugyan, de minden vállalkozásnak egyénileg kell felmérnie a helyzetét.

A 2015. évi folytatólagos konjunktúra elsősorban a gabonaárak függvénye. A nagy baromfitermelő térségek állapota különböző:

• az USA baromfitermelése az olcsó gabonával és az olcsó üzemanyagárakkal keresleti piaccal számolhat (a riport készülése idején még nem volt érezhető az amerikai madárinfluenza-járvány hatása, mely az USA-ban és Kanadában is nagy gondot okoz, l. cikkünket a 97. oldalon);
• Brazília helyzete jó,de a túltermelés olcsó exportárat jelent, a belföldi fogyasztásnövekedés a gyenge gazdaság miatt megtorpant, a real gyengülése ösztönzi az exportot;
• Európa kedvezőbb helyzetben van, önellátásra törekszik, itt a keresleti piac jellemző;
• Ázsiában is túltermelés van, madárinfluenzával nehezítve, a gabona drágább, mint máshol;
• az utóbbi esetben számolni kell a versenytársakkal.

Hogyan tehető a vállalkozás versenyképesebbé? G. Butland két nagy vállalkozást külön kiemelt:

A Tyson Foods ma már nem egy hatalmas baromfivágó és húsforgalmazó, hanem a Hillshire Brands tulajdonosa. A Tyson így számos továbbfeldolgozott ter­mék előállítója, alapanyag-termelőből a legnagyobb élelmiszergyártó lett. A Brasil Foods is élelmiszergyártó, amely leszűkítette a termékskálát, a piacot és a vevőkört. Üzemei egy részét külföldre, a piacok közelébe telepítette, oda, ahol munkaerő és fogyasztó is található. A nyers húst szállítja oda.

A vállalkozások most beruháznak, automatizálnak a keltetéstől a feldolgozásig bezárólag, addig, amíg jó a jövedelmezőség. Látható, hogy a baromfiágazat számára 2013 fantasztikus, 2014 jó év volt, 2015 elfogadható lesz (2016?).

A baromfiágazat általános helyzetére térve elmondhatjuk, hogy a legkedvezőbb térségben vagyunk, de a veszélyek ránk is leselkednek. A BTT is a beruházásban látja a legfontosabb teendőt, sajnos a támogatási rendszer elég szűken mér az ágazat piaci termelést végző vállalkozásai számára. Az egyoldalú áfacsökkentés a baromfihússal versenyző sertéshúsnál nagy bizonytalanságot jelent a jövő évben.

Összehasonlításként közöljük a KSH húsmérleg adatait (sajnos a legfrissebb 2012-ből való, de az arányok ma is nagyon hasonlóak)(2. táblázat).

A sertéshús belföldi forgalmának 60%-a import, a baromfinál ugyanez 17% és jelentős export is van. A következtetést könnyű levonni.

Piaci helyzetünk ágazatonként a következő:

A brojler ágazatban a naposcsibe és keltetőtojás még mindig keresett cikkek, csak enyhe csökkenés volt tapasztalható. A húspiacra hatással van a termelésnövekedés, de különösen az orosz embargó. Ez utóbbi a sertéshúskínálaton keresztül is hat. A kisvágóhidak körében tapasztalható leginkább az EKAER jótékony hatása.

A mellfilé ára a sertéshúséhoz igazodik, de igény van rá. A far-hát és a húspép iránti kereslet megindult, bár jobbára állati tápszergyártók keresik fele árért.

Az élő állat felvásárlási ára jelentősen csökkent.

A pulyka jól folytatja a tavalyi évet, kedvező a piac mind belföldön, mind külföldön. Európa vásárlói rájöttek a friss áru előnyeire, így az import visszaszorult, bár ebben szerepe van az észak-amerikai influenzának is. Sikeres lesz az első félév, bár jelentősebb növekedés az első 5 hónapban még nem látható, várhatóan újra elérhető lesz a 100 ezer tonna évi felvásárlás.

A lúdágazat helyzete jelenleg kedvezőtlen. A 2014. évről maradt nagy készlet miatt az év elején még érdeklődés sem volt a vevők részéről a húsliba iránt. Ráadásul a toll piaca is összeomlott – ez visszavezethető a melegedő éghajlatváltozásra.

A hízott árunál is hasonló a helyzet, kifejezetten „szerencsésnek” tartják a még talpon lévő szereplők, hogy kevés a liba. Az export combnál némi áremelkedés van, mozdulni látszik a mell ára is. Belföldön az éttermek keresik a libacombot. A francia piacra menő magret ára csökkent. A hongkongi szállítások az ottani zavar miatt leálltak. A libamájból jelenleg már nincs készlet, a madárinfluenza előtt gyártott termékeket a japán piac még felvette. A gyenge árak a termelői szándékokat is visszafogják, nem vállalkoznak tömésre.

A kacsánál túltermelés van, növekvő készletekkel. Lengyelország 25 milliós kacsatermelése meggyengítette a piacot. Kacsamájból is sok van, a franciák a várakozásokkal ellentétben nem csökkentették termelésüket.

Étkezésitojás-termelés

Az első negyedévben nőtt a keltetés (1801,1 ezer db), ami a tavalyi év azonos időszakához képest mintegy 7,3%-kal magasabb; ezzel párhuzamosan a jércetelepítés is erőteljesen megemelkedett (1117,3 ezer db). Hozzá kell tenni ehhez az eredményhez, hogy az elmúlt 6 év legalacsonyabb telepítését regisztráltuk 2014-ben.

A tojástermelés is növekedett az előző év azonos időszakához képest mintegy 8,1%-kal: 190 millió db volt az első negyedévben.

Az évkezdést kiegyensúlyozott termelői árak jellemezték: az első három hónap átlagában 19,29 Ft volt a termelői ár, 7,2%-kal magasabb az előző év azonos időszakának árához (17,99 Ft/db) képest, s mintegy 4,7%-kal magasabb, mint az előző negyedév átlagára. 2010 óta gyakorlatilag először volt magasabb a termelői ár (negyedéves átlag, valamint a havi átlagok) az előző évek áraihoz mérten (kivéve a 2012-es kirívó évet). Sajnos ez már nem volt igaz március hónapra. Hasonlóan változtak a csomagolóhelyi árak is (24,32 Ft/2015. I. n.év).

A fogyasztói átlagár a piacon 38,22 Ft volt az első negyedévben, magasabb az előző negyedév áraihoz viszonyítva (3,3%-kal), és 4,6%-kal magasabb a tavalyi árakhoz (36,53 Ft) képest. Egy áprilisi termelői felmérés szerint – ahol 86 kiskereskedelmi egységben, 7 megyében gyűjtötték az adatokat – az üzletek forgalmának 34,7%-át az import tojások tették ki. Különösen magas volt az import áru aránya a Tescóban (65,4%), az Aldiban (47,3%), valamint a SPAR-ban (41,3%), míg a Pennyben, LIDL-ben, REAL-ban és a COOP-ban nem találtak import terméket a kollégák.

Erről az ágazatról sajnos elmondható, hogy ez a magyar baromfiágazat leggyengébb láncszeme. Egyrészt azért, mert az agrártermelés strukturális átalakítása itt sikertelen volt, a terméktanácsi – amúgy is alacsony fokú – szervezettség tovább romlott, a szakszövetség a magyar tojástermelő üzemek és egyáltalán az országos termelés felét sem fedi le. Így a szövetség a legjobb szándékkal sem tud érdemi koordinációs tevékenységet kifejteni, holott a szövetségen belüli szervezettség működik, tehát nem a szakmai felkészültséggel vagy képességekkel van a baj. Kétségtelen, hogy a korábbi időszakban maga a szakmai szövetség is stabilabb felállásban, hatékonyabban működött, ebben az időben a vezetés nagyobb tekintélyt vívott ki magának, ami a tojáságazatnak még a lefedetlen részére is hatni tudott. Most az említett potenciális működőképesség nem elegendő ahhoz, hogy a terméktanács megfelelően kezelni tudja ezt az ágazatot. Mind a szektoriális, mind a szervezeti struktúra szétesett, így az ágazatra rázúduló problémahalmaz szinte teljesen megoldhatatlan, ebben az államigazgatás sem nyújt érdemi segítséget. Nem is kívánok kitérni a problémák (pl. a tartásrendszert érintő állatjóléti előírások és ezek vonzatai, a kereskedelempolitika a védtelen hazai termelőkkel és a méltánytalanul magas áfa (itt is!) keresletromboló hatásával, az import helyzetében szinte teljes liberalizáció kártételei, csalások, ágazaton belüli inkorrekt magatartás stb) részletes elemzésére, ennek e helyen különösen azért nincs értelme, mert magának a szakmai szervezetnek évek óta tett állandó erőfeszítései is ellenállásba vagy jobb esetben közömbösségbe ütköznek.

Sajnálatos, hogy az egyébként az állattenyésztési, állatitermék-előállítási ágazatok között még mindig életképes magyar baromfiágazat összességében kiegyensúlyozott teljesítményét, pozitív megítélését a tojásszektor katasztrofális helyzete most már tartósan negatív irányban befolyásolja.

Az Európai Unióban a baromfiágazat a versenypiaci kategóriába tartozik. A Közös Agrárpolitikában kivétel a tojás, amelynek közös piacszervezése a friss, illetve tartósított héjas baromfi tojásra, a friss, illetve tartósított héj nélküli tojásra és az emberi fogyasztásra alkalmas tojássárgájára terjed ki, míg a baromfihús piaci rendtartása alá az élő baromfi, a baromfihús és az emberi fogyasztásra alkalmas belsőségek (frissen, hűtve, fagyasztva vagy tartósítva), a feldolgozott termékek, továbbá a baromfizsírok tartoznak. Az alaprendeletek kizárják a piaci intervenciós intézkedések minden formáját, azaz a közvetlen állami felvásárlásokat és a piaci szereplők saját termékraktározásának részfinanszírozását. Az EU az ágazat támogatását kizárólag a kereskedelmi folyamatok egyszerűsítésén és ésszerűsítésén, egészen pontosan a kínálatnak a kereslethez történő igazításával kívánja megvalósítani.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai