2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Létesítményátadás Lajosmizsén

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2015/07/30

A 20 éves Mizsetáp Kft. Kinizsi telepén megépített új baromfitelepének és tojáscsomagoló üzemének átadási ünnepségére április 30-án került sor. A beruházás állami agrárfejlesztési forrásból nyújtott támogatás segítségével valósult meg.

A rendezvényen a kft. meghívását elfogadva más országos, regionális szervezetek és vezetők, szakmai vendégek mellett részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, akinek a baromfiágazat szempontjából is biztató beszédéből a fontosabb részleteket szóő szerint idézzük.

Kollár Csaba ügyvezető-tulajdonos a vendégek és a jelenlévők köszöntése után az elmúlt közép- és rövid távú időszakról adott értékelése keretében bemutatta a Mizsetáp Kft. történetét, korábbi fejlődését. A Mizsetáp Kft. ma mezőgazdasági és állattenyésztési vállalkozás. A jelenlegi állandó létszáma 59 fő, de kooperációban ennél sokkal több család megélhetését segítik elő. A pénzügyi nagyságrendet a 2013. évi 2878 millió forint mérlegfőösszeg jól kifejezi. A termelés alapmotívációja a fogyasztói igények átlagát meghaladó minőségű élelmiszerek előállítása.

A Kinizsi I teleprész két 1000 m2-es, Big Dutchman ketrecekkel felszerelt jércenevelő egységét két korábbi törzsliba ólból alakították ki, ahol évente 200 000 db 17 hetes előnevelt tojójércét lehet előállítani. Ettől jól izoláltan elkülönítve épült meg a Kinizsi II teleprészen a két tojóistálló, amely ugyancsak Big Dutchman (Eurovent, 6 szintes) ketrecekkel van felszerelve. Ezekben egyenként 80 000 tojótyók termel 14 hónapos ciklusban, a telep éves tojástermelése 45 millió darab.

A tojásüzemben egy Sime-Tech tojásosztályozó berendezés üzemel, melynek óránkénti kapacitása 45 000 darab. A tojást márkázott (Hírös tojás) csomagolásban adják át a kereskedelemnek.

A telep a járványvédelem legmagasabb követelményeinek is eleget tesz, amelyet jól példáz, hogy mind a táp-, mind az állatokat szállító járművek telepre való belépését kiküszöbölték.

A beruházás értéke összesen.1,5 milliárd forint volt, melyből az épület 37, a technológia 63%-ot tett ki.

A házigazda beszéde után Basky András, Lajosmizse polgármestere és Salacz László országyűlési képviselő köszöntötte a házigazdát és a jelenlévőket. Majd Orbán Viktor miniszterelnök emelkedett szólásra. A házigazdák és a jelenlévők köszöntése után többek között ezt mondta:

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim, amikor az ember vendégként érkezik egy ilyen beruházáshoz, akkor ahhoz van szokva, hogy a háttérben hatalmas üzemcsarnokokban Audik, Mercedesek gördülnek le a futószalagról. És valóban, ilyen beruházásokat kell kiemelt figyelemben részesíteni. Ezért világosan válaszolnék arra a kérdésre, hogy ide miért jön el a magyar kormány képviselője. Ebben az esetben, Tisztelt Házigazdánk, azért jöttünk el, mert ez a vállalkozás családi, agrár- és magyar. Külön-külön mind a három ok is elegendő lett volna, a három együtt szinte kötelezővé tette, hogy a magyar kormány itt legyen és elismerését fejezze ki Önnek, családjának és az itt dolgozóknak.”

A miniszterelnök a továbbiakban a vállalkozást méltatta:

„Sikeres országhoz sikeres családi vállalkozások kellenek. A családi vállalkozásokat sokszor olyan belső erő hatja át és hajtja előre, ami már szinte kiveszett a hivatásos menedzserek által vezetett nagy cégekből. Ilyen erőről tett bizonyságot 2003 után a Kollár család is. Ez magában is elegendő ok lenne arra, hogy itt álljak.

A Mizsetáp Kft. sikeresen túljutott egy kritikus időszakon, mert megőrizte a beszállítók és alvállalkozók bizalmát... Ez feltámadás, de legjobb esetben is újrakezdés. Ha pedig esetleg valakiben az a gyanú támadna, hogy nemcsak hasonló szereposztást, de átfedést is mutat Magyarország legutóbbi tíz esztendejével, akkor nem jár messze az igazságtól. 2010 után az országot ugyanígy vissza kellett rántani a csőd széléről, gátak közé kellett szorítani az adósságot, és meg kellett védeni az emberek munkahelyét.”

A mezőgazdaság helyzetére utalva így folytatta:

„A Mizsetáp Kft. megmutatta kicsiben, milyen országot szeretnénk nagyban a jövőben. Olyat, ahol a gazdaság gerincét a versenyképes kis- és közepes, zömében családi vállalkozások alkotják. Így például a mezőgazdaságban is, ahol mint hallhattuk, a családi gazdaságok fontos szerepet játszanak. A magyar mezőgazdaság akkor lehet sikeres, ha a magyar földek többsége magyar vállalkozók kezében van, akkor erősödhet meg, ha sikerül növelnünk a vidék megtartó erejét, és közben a fiatalok számára is vonzóvá tesszük a mezőgazdasági munkát – és az azzal járó nehéz életformát.”

A miniszterelnök a jelenlévő számos, az ország különböző részeiből meghívott szakemberhez is szólt, amikor egy közös problémát igyekezett megvilágítani a következőképpen:

„Azt is tudom, hogy a baromfiágazatban szeretnék a sertéshúshoz hasonlóan a baromfitermékek áfáját is csökkenteni. A kérésük jogos, méltányolandó, itt azonban tudni kell, hogy minden ilyen csökkentésnek senki sem tudja kiszámolni a következményeit, ezért csak felelősen, kellő óvatossággal lehet eljárni, csak lépésről lépésre szabad haladni. Biztos vagyok abban, hogy ha a mostani „tesztüzem”, a sertéshús áfája beválik, és efelől lehetnek jó reményeink, akkor fontolóra fogjuk venni és a következő évben megvalósítjuk.”

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.
Kísért a múlt: stabilan csökkenő adatok
Az EU-csatlakozás óta folyamatosan csökken az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben. A falusi felvásárlási infrastruktúra már korábban megszűnt, lakat került a csarnokok, szövetkezeti felvásárló helyek ajtajára. Erre kénytelen-kelletlen reagáltak a kisebb állattartók, vágóhídra küldték jószágaikat. Néhány helyen kitartottak, egy bakonyalji kis faluban például mostanában adta föl az utolsó, a négy tehenet tartó gazda az állattartást, igyekszik majd növénytermelésből megélni.
Egy versenyképes ágazat fenntarthatósági küzdelmei
Nagy István agrárminiszter több fórumon is kijelentette, hogy a magyar barofiágazat az egyik legversenyképesebb állattenyésztési ágazat Magyarországon, így a jövőbeli kilátások is biztatóak. A miniszteri dicséret természetesen megalapozott, bár Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója szerint igen sok munka és küzdelem húzódik meg a siker mögött.
Kiemelkedő kutatási teljesítmények az Állatorvostudományi Egyetemen
Hazai és nemzetközi finanszírozású kutatási projektek aktív részese az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete (ÉTI), amely saját forrásokat is megmozgat oktatói és hallgatói tudományos tevékenységének támogatására. Mint azt dr. Süth Miklós, az egyetem stratégiai rektorhelyettese az Agráriumnak elmondta: a jövőt célozzák és a meglévő alapkutatások mellett főként arra koncentrálnak, hogy a piacon is hasznosítható eredményeket mutassanak fel.
A vízélet szolgálatában
A hazai tógazdasági haltermelés számára a klímaváltozás összetett és komoly kihívást jelent, amely komplex válaszokat és innovációt igényel az ágazat szereplőitől. A változó időjárási és vízellátási körülmények, valamint az évszakok átalakulása jelentősen befolyásolják a tógazdaságok működését és termelékenységét Magyarországon. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos megoldása a Walise okosbója alkalmazása.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza