2015 a súlyos baromfiinfluenzafertőzések éve

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, a WATTAgNet, Poultry Update 2015. júniusi számai alapján, 2015/07/31

Az OIE (Állat-egészségügyi Világszervezet): az USA-ban 4 hónap alatt teljes kontrollt ígér

A madárinfluenza (AI) fertőzöttség foka lefelé tendál, a baromfiipar valamelyest megkönnyebbült a vírusok visszaszorítása következtében – állítja az OIE (Állat-egészségügyi Világszervezet), de a helyzet nem ilyen egyszerű, mint az az alábbiakból is kiderül.

2015-ben az USA baromfiiparát súlyosan érintette a madárinfluenza, ezért teljes kontroll alá helyezték a járványvédelmet, így 4 hónapon belül kiterjesztették a védekezésre irányuló intézkedéseket – állapította meg az OIE vezérigazgtója. Az USDA (az USA agrárminisztériuma) vágóállat és vágóhídi ellenőrző szervize jelentette, hogy a fertőzések csaknem 41 millió madarat érintettek. Bernard Wallatt, az OIE vezérigazgatója a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a fertőzési fokozat lefelé tendál és a megtett intézkedések kotroll alá tudták helyezni a vírust. Reményét fejezte ki, hogy az adott károk és a farmerekre nehezedő nyomás mellett a farmerek maguk is hatékonyan közreműködnek a fertőzések megfékezésében.

Más állategészségügyi szakemberek is azt jósolják, hogy a fertőzések csökkennek, a vírus pedig el fog tűnni a meleg idő beköszöntével. A dél-keleti kutatóintézet igazgatója szerint sem kell új esetekkel és a vírus túlélésével számolni a melegebb időben. Ehhez hozzájárul az is, hogy a vírust terjesztő vadmadarak ilyenkor már visszatérnek északra.

Exkluzív kiadvány

Az ún. Madárinfluenza oldal, az amerikai állat-egészségügyi szervezetek exkluzív kiadványa, melyet a betegség terjedésével, a fertőzésekkel és az ehhez kapcsolódó hírekkel, intézkedésekkel kapcsolatos, minden tekintetben egyedülálló információk közlésére adnak ki. Ennek egyik, a közelmúltban megjelent számából mutatunk be egy példát, amely most igazán aktuális, és amely megdöbbentő körképet nyújt a világ több régiójában, de különösen az Észak-Amerikában előfordult és még előforduló esetekről.

Az alábbiakban olvasható esetek egyelőre nem látszanak igazolni az OIE fentebb vázolt optimista helyzetismertetését és prognózisát, sőt az utána következő, időben későbbi történések is ezt látszanak alátámasztani.

Hogyan terjed az AI az állatállományokban? Három terjedési formát különböztetünk meg: 1. más állatoktól; 2. a berendezések, eszközök és a szállítás; 3. a környezet.

Az OIE kijelentette, hogy 4 hónapos erőfeszítések után javult a járványhelyzet, mivel a fertőzési intenzitás lefelé tendál, ezzel a baromfiipar több reményt kapott arra, hogy általánosan is hatékonyan kontrollálják a vírust – mondta Bernard Wallatt.

Iowában kormánytisztviselők találkozót rendeztek az influenzával kapcsolatosan, aggodalmukat fejezték ki a farmerek irányában és a vágóipar felé is.

Közben megerősítették, hogy egy újabb államban összesen 114 000 pulykát érintett a fertőzöttség, majd Iowában három újabb eset fordult elő, háztáji állományokban a H5N2 szerotípust identifikálták.

Az IEC (Nemzetközi Tojás Tanács) külön akcióprogramot dolgozott ki a tojóállományok védelmére.

Közlemény az ember vonatkozásokról

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) közleményt adott ki az AI betegséggel kapcsolatosan a professzionális közegészségügyi szakemberek számára. Ennek lényege a következő:

„A helyzetáttekintés összegezi a madárinfluenza humán vonatkozásának legújabb ismereteit, a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján. Jelenleg három fő szerotípust tartanak alkalmasnak a humán fertőzés lehetőségére: a H5, H7 és a H9, ezen kívül van még néhány nem jelentős altípus is e csoportban, majd említik a H7N9 LPAI (alacsony patogenitású) vírust is, a H6N1, H10N8 típusok okoztak már komolyabb megbetegedéseket és előfordultak halálos esetek is.

A HPAI (magas patogenitású) fokozatú H5N1 vírust már emberekben is megtalálták, ezek rendszeresen okoznak újabb és újabb végzetes eseteket. A H5N6 típus már okozott humán megbetegedést 2014 első felében. Sőt az OIE-től kapott jelentések szerint néhány influenzakitörés során Amerikában és Európában is két típussal (a HPAI fokozatú H5N8 és H5N1) találkoztak leggyakrabban humán vonatkozásban.”

Brazília

Ebben az országban igen szigorú intézkedéseket foganatosítottak a madárinfluenza járványvédelme területén. A vírus behurcolásának megakadályozására irányuló intézkedések részeként Sao Paolo államban létrehoztak egy madárinfluenza-prevenciós bizottságot és kialakítottak egy engedélyezési rendszert az állatok és a keltetőtojás mozgatására.

A kormány szerint ezt a bizottságot azért kellett létrehozni, hogy megfelelő reakcióként működjön arra nézve, hogy az USA-ban a betegség szinte folyamatos kitörésekkel pusztít. Ezért elrendelték, hogy a bizottság munkáját az ország teljes területére ki kell terjeszteni.

Sao Paulo állam egyike a legfontosabb és legnagyobb tojás- és brojlertermelő tartományoknak. A helyi hatóságok nagy súlyt fektetnek arra, hogy a baromfiállományokat védjek a vírus behurcolásától nemcsak a vadmadarak, hanem az országba érkező nagyszámú turista miatt az emberek mozgása vonatkozásában is, különös tekintettel a kikötőkre és a repülőterekre.

A bizottság vállalja a felelősséget, hogy hatékony preventív és kiürítési intézkedéseket hozzon, amelyeket mind a nagyipari, mind a közepes és kis farmokra, üzemekre kötelezően alkalmazni kell. A vadmadarakat pedig tekintet nélkül arra, hogy költözők vagy nem költözők, a baromfiállományoktól távol kell tartani.

Az élő baromfi és a ketetőtojás mozgatásának szabályozására létrehoztak egy elektronikus engedélyezési rendszert. Június elejétől ezt bevezetve nem lehetséges ezek semmiféle mozgása csatolt engedélyezési okmányok nélkül. Mindez elérhető „online” módon is, ezzel a farmereknek egyszerűbbé és könnyebbé kívánják tenni ezt az eljárást, bízva abban, hogy bátran élni fognak ezzel a lehetőséggel.

A vakcinázás lehetőségei

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) a vakcinák használatát egyelőre nem tartja célszerűnek, mert az még nem kellőképpen hatékony, másrészt negatív hatással van a kereskedelemre. Be is jelentették június elején, hogy a vakcinázást nem hagyják jóvá a H5N2 vírus esetében. Az előzetes vizsgálatok során ugyanis még néhány fontos kritériumnak teljesülni kell, mielőtt a használatát jóváhagyják. Arról is meg kell győződni, hogy az igényeknek megfelelő mennyiségű vakcinát tudnak-e gyártani. A külkereskedelmi partnerek el szeretnék kerülni az emiatt fellépő esetleges piaci zavarokat, ezért is kényes az ügy.

A hírügynökségek jelentései szerint az USDA a vakcinázás bevezetésére további erőfeszítéseket tesz a gyártókkal együttműködve, de a már teljesen hatékonynak ítélt vakcinákból még hiány van. A HPAI (magas patogenitású H5N1 vírus elleni vakcináknál egyelőre mind a nagyüzemi, mind a privát kis állományoknál csak 60%-os hatékonyságot értek el, ezért az az álláspont alakult ki, hogy a teljesen készre kifejlesztett vakcinákkal is takarékosan, óvatosan kell bánni, és azokra a területekre koncentrálva alkalmazni, ahol más védekezés – karantén, kiűrítés stb. – már nem lehetséges.

A szakhatóságok véleménye szerint az USA exportjának 84%-a teljesíthető, ami az előállt helyzethez képest még elfogadható. A vevők a vakcinázott állományokat kockázatosnal ítélik, ezért azok importját leállítják. A hatóságok beismerték, hogy az USA már eddig is dollár milliárdokat veszített az exportok kiesései miatt.

Az amerikai szakhatóságok az ez évi madárinfluenza fertőzések okozta problémákat az eddig tapasztalt legnagyobb kihívásnak tarják. A vadmadarak vírusszórása idén minden eddigit felülmúlt, a helyzet javulása a meleg nyári idő beköszöntével remélhető.

Németország

Az OIE jelentette, hogy Alsó-Szászországban mintegy 36 000 tojótyúk fertőződött a H7N7 (nem magas patogenitású HPAI) vírussal. A fertőzés forrása még nem ismert, azt állítják, hogy más régiókból nem történtek állatmozgatások. Ugyanez áll fenn más EU-tagországgal vagy harmadik országgal. Természetesen felmérték a területet és megtették a szükséges intézkedéseket. Megjegyzik még, hogy volt már korábban is fertőzés ugyanebben az alsó-szászországi helységben, mégpedig 23 000 hízópulykát érintett az ugyancsak H7N7 vírus idén márciusban. Az előbbi tojóállományból nem, a pulykákból viszont 100 db elhullás volt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai