Kategória: Európai Unió | Szerző: SZB, 2015/08/04
A vetőmag- és szaporítóanyag-minősítés területén a magyar állam már 137 éve vállal szerepet, és ennek eredményeként az ország az előállított vetőmag mennyiség, illetve az exportra előállított vetőmag mennyiség és érték tekintetében a világ élvonalába tartozik – mondta Lukács József, a NÉBIH elnökhelyettese az Agráriumnak, aki interjút adott lapunknak.
– Kérem, röviden mutatkozzon be az Agrárium olvasóinak!
– Iskoláim elvégzése után, Szolnok megyében egy termelő gazdaságnál helyezkedtem el, ahol vetőmag előállításért felelős ágazatvezető agronómusként dolgoztam.
1987-ben kerültem a Mezőgazdasági Minősítő Intézethez, a jelenlegi NÉBIH jogelődjéhez.Ezt követően 17 éven keresztül a Földművelésügyi Minisztériumban többek között a vetőmag minősítés és fajtaelismerés szakterületét irányítottam.
2013. január 1. óta a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság (NKI) igazgatója és egyben Tenyésztési és Növénytermesztési elnökhelyettese vagyok. Az elnökhelyettességhez tartozik az Állattenyésztési Igazgatóság is, a NEBIH egyébként négy elnökhelyettesség vezetésével látja el feladatait.
– Valójában mi is NÉBIH, azon belül a Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság feladata, munkája, melyek az eredményei?
– A NÉBIH 2012. március 15-ével alakult meg, az alapító kormányrendelet határozza meg a NÉBIH feladatait. A NÉBIH lényegében az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős állami hatóság. A jogelőd Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal már számos szakterületet egyesített, többek között a növénytermesztési, borászati, erdészeti, talajvédelmi, takarmánybiztonsági és állategészségügyi hatóságokat.
A Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságnak kiemelt jelentőségű feladatai az élelmiszerlánc-biztonságon belül a biológiai alapokkal kapcsolatos hatósági és szakigazgatási feladatok ellátása. Biológiai alapok alatt a növény és állatfajok fajtáit, illetve a vetőmagvakat és vegetatív szaporítóanyagokat értjük. A növényfajtákkal kapcsolatosan igazgatóságunk végzi a szántóföldi, kertészeti, illetve erdészeti növényfajok fajtáinak állami elismeréséhez szükséges fajtavizsgálatokat, illetve a vetőmagok esetében a minősítést, fémzárolást, a szaporítóanyagok minősítését és forgalmazásuk ellenőrzését.
A megyei kormányhivatalok, illetve a saját vetőmag laboratóriumunk vizsgálatai alapján kiadjuk a vetőmag tételek hazai és nemzetközi igazolását. Ezeken kívül meg kell említeni a vetőmag tételek fajtaazonosságának ellenőrzését, a vetőmag zárt körzet létesítésének engedélyezését, valamint a vetőmagvak GMO-szennyezettségének ellenőrzését is. Igazgatási feladataink között szerepel a Nemzeti Fajtajegyzék kiadása, a szőlő termőhelyi kataszter vezetése, a Fajtaminősítő Bizottság titkársági feladatainak ellátása és az ökológiai vetőmag adatbázis kezelése is.
Munkánkat nagymértékben meghatározzák a nemzetközi kapcsolataink, illetve az abból adódó feladatok. Eleget teszünk az EU-s tagállami kötelezettségből adódó nemzetközi együttműködésben előírtaknak. Nemzetközi ISTA akkreditációval rendelkezünk a vetőmag szakterület esetében, illetve a fajtaelismerésnél a CPVO és az UPOV irányelvei alapján végezzük a munkánkat.
– Korábban sokat emlegették, hogy magyar környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági előírások sok esetben eleve szigorúbbak, mint az éppen aktuális uniós szabályok. Hogyan látja ma ezt a kérdést?
– A különböző szakterületek előírásait részletesen nem ismerem, de az elmondható, hogy a magyar környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági előírások valóban a szigorúságukról híresek az Európai Unión belül. A saját szakterületünkön az uniós csatlakozáskor és az azt követő időszakban is arra törekedtünk, hogy a magyarországi hagyományokhoz, adottságokhoz és gyakorlathoz kötődően fenntartsunk egy szigorúbb hatósági rendszert. A vetőmag- és szaporítóanyag-minősítés területén az állam már 137 éve vállal szerepet, és ennek eredményeként az ország a világ élvonalába tartozik az előállított vetőmagmennyiség, illetve az exportra előállított vetőmag mennyiség és érték tekintetében. Gazdasági előnyünk származik tehát ennek a szigorúságnak a fenntartásából, hiszen versenyhelyzet van ebben a szférában is.
A növényfajták állami elismerési rendszerében is nagyon szigorú, az ország adottságaihoz alkalmazkodó metodikát alkalmazunk. A fajták használatában rendkívül nagy a verseny, és azok a fajták maradhatnak meg a köztermesztésben, amelyek megfelelnek az adott régió vagy ország termesztési adottságainak. Az Európai Unió fajtajegyzékén egy-egy növényfaj esetén akár több ezer fajta áll rendelkezésre, amelyekből a gazdálkodók kedvük szerint választhatnak. A magyar termelő számára a biztonságot az jelenti, ha a Nemzeti Fajtajegyzékről választ fajtát (legyen az hazai vagy külföldi nemesítésű). Lényeg, hogy a hiteles nemzeti hatóság vizsgálatán essen át a fajta.
Az élelmiszer-biztonság napjainkban jelentősen felértékelődött. A lakosság részére napi dilemmát jelent, hogy mi kerüljön az asztalára, a tányérjára, az, hogy az élelmiszer honnan származik, ki állította elő, hogyan állították elő, nagyon-nagyon fontos szempont lett. Az életszínvonal emelkedésével még inkább előtérbe kerülnek a minőségi táplálkozással kapcsolatos kérdések. Egy országnak rendelkeznie kell élelmiszerláncbiztonsági stratégiával, amelynek minden, az élelmiszert, illetve az állati takarmányt érintő szakterületre ki kell terjednie. Magyarország rendelkezik élelmiszerlánc-biztonsági stratégiával, amely 2013-ban került elfogadásra. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia lényege, hogy az információk jussanak el a társadalom széles köréhez. Oktatási-képzési-ismeretterjesztő rendszerrel, tudatformálással jutassuk el az információt az emberekhez, a lakossághoz, és ezáltal teremtsük meg az élelmiszer-biztonságot, ahogy a jelmondatunk is mondja: „A termőföldtől az asztalig”. A stratégia végrehajtásához természetesen szükség van hiteles hatóságra, amely ezt a feladatot az élelmiszerlánc minden területén ellátja. Ez a hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, ahogy az a kormányrendeletben is megfogalmazásra került. Az a feladat, amit a biológiai alapokkal kapcsolatban hatósági, illetve igazgatási tevékenységként végzünk, az élelmiszerlánc egyik nagyon fontos láncszeme. Ahhoz, hogy mind mennyiségben, mind minőségben, ízben, zamatban, egyéb tulajdonságokban, egészséges élelmiszer kerüljön az emberek asztalára (és tegyük hozzá, hogy takarmány az állatok elé) nagyon fontos a tudatos, szakszerű fajtaválasztás és az államilag ellenőrzött, minősített vetőmag, szaporítóanyag.
– Hogyan értékeli a hazai vetőmag-felhasználást, különös tekintettel a korszerű fajtákra, a hibridekre, a klímaváltozásra?
– A hazai vetőmag-felhasználásban annak ellenére, hogy Magyarország vetőmag „nagyhatalom”, vetőmag exportőr, komoly problémák mutatkoznak. A hibridnövények esetében a vetésterület szinte 100 százalékán minősített vetőmagot használnak, az öntermékenyülő növények esetében azonban jelentős problémák vannak, hiszen a kalászos fajok esetében 20–40 százalék közé tehető a minősített vetőmag aránya. Ha az őszi búzáról beszélünk, szinte szégyen kimondani, hogy az elmúlt években is és idén is a gazdálkodók a területük 20–25százalékán vetettek csak fémzárolt vetőmagot. Ez a jelenség nagyon káros, hiszen problémát okoz a fajtatulajdonosoknak, a vetőmag-előállító gazdáknak és minden átlagpolgárnak is, hiszen az ismeretlen minőségű vetőmag jelentős kockázati tényező a gazdálkodás eredményességét, illetve az élelmiszer-biztonságot is tekintve. Hiába születnek újabb és újabb korszerű, a legújabb kihívásoknak, klímaváltozásnak is megfelelő növényfajták, ha ezeknek a fajtáknak a vetőmagvait, talán rosszul értelmezett takarékosság miatt, a gazdálkodók nem használják fel a termelésükhöz.
– Mit gondol az állandó kereszttűzben álló GMO-növényekről, Magyarország GMO-mentességéről?
– A genetikailag módosított növények előnyeiről vagy hátrányairól általános véleményt formálni nem lehet és ez nem is az én feladatom. Magyarország az Alaptörvényében is rögzíti, hogy a magyar embereknek joguk van a genetikai módosítástól mentes környezethez, mezőgazdasághoz, illetve törvény van a géntechnológiai tevékenységről, és különböző jogszabályok határozzák meg a hatóság feladatait ezen a terülten. Igazgatóságunk feladata Magyarország GMO-mentességének fenntartása érdekében a vetőmagvak GMO-szennyezettségének kockázatértékelésen alapuló hatósági ellenőrzése, vizsgálata. A GMO-szennyezettség ellenőrzésére évente mintegy 800–1000 vizsgálatot végzünk el, ebből évente mintegy 20–25 tétel bizonyul szennyezettnek évente. A szennyezett tételek minden esetben elkülönítésre, hatósági zár alá kerülnek, nem kerülnek forgalomba, minden esetben megsemmisítik azokat. Mivel az EU országainak többsége a GMO-mentes státusz mellett foglalt állást, illetve felmérések alapján az uniós lakosság mintegy négyötöde a módosítástól mentes élelmiszereket fogyasztaná, fogyasztja szívesen, ezért előnye van annak az országnak, amelyik genetikai módosítástól mentes fajtákat, illetve ellenőrzött vetőmagot biztosít a termelők részére.
Az NKI, mint az élelmiszerlán-biztonságért felelős hatóság egyik igazgatósága mind az igazgatási mind a hatósági oldalról azon fáradozik, hogy valóban a legkorszerűbb, a legkülönbözőbb igényeknek megfelelő fajták kerüljenek a köztermesztésbe illetve azért dolgozunk, hogy a gazdálkodás egyik alapeleme, a vetőmag megfelelő mennyiségben és jó minőségben rendelkezésre álljon. Kérem a gazdálkodókat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.
Lukács József szakmai pályafutása
1981. Növénytermesztő Szervező Üzemmérnök GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös 1991. Mezőgazdasági Mérlegképes Könyvelő GATE, Gödöllő
1991. Vállalatgazdálkodási Agrármérnök, GATE, Gödöllő
Címek:
2013. Tb. egyetemi docens, Debreceni Egyetem, ATC
Eddigi munkahelyek:
1981–1987. Kossuth Mg. Szövetkezet (Jászberény) és Szabadság Mg. Szövetkezet (Újszász)
területi agronómus, vetőmag-termesztési ágazatvezető
1987–1991. Mezőgazdasági Minősítő Intézet (MMI) Budapest
főmunkatárs, gabonafélék vetőmag termesztési szakreferense
1991–2007. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest
vezető főtanácsos, osztályvezető
2007–2013. MgSzH–NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóság osztályvezető
2013– NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság igazgató és
Tenyésztési és Növénytermesztési elnökhelyettes
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Sertéstelep technológiája - Vemhesítő épület és kocaszállás Fejlesztés előtt: Brojleristállók építése
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza