Befejeződött az aratás

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2015/08/05

Czerván György közölte: az idei aratás zökkenőmentes volt, minden érintett, így a gazdák és a hatóságok is felkészültek a munkára. Tájékoztatása szerint az őszi búzát több mint egymillió hektárról vágták le. A hozam meghaladta az 5 tonnát hektáronként, holott előzetesen 4,6 tonnára becsülték. Országosan az őszi búza mennyisége összességében megközelíti az 5,2 millió tonnát. A betakarított őszi búza mintegy 70 százaléka malmi minőségű, a fennmaradó hányad takarmányminőségű – tette hozzá az államtitkár.
Eddig az őszi árpa, az őszi búza, az őszi káposztarepce és a magborsó begyűjtésével végeztek. A tritikálé, a tavaszi árpa és a rozs, valamint a zab betakarítása is a végénél tart. A hét folyamán várhatóan a még lábon álló állományokat is betakarítják a gazdálkodók.
Az őszi árpa betakarítása néhány hete befejeződött 218 ezer hektáron. Hektáronként mintegy 5 tonnát takarítottak be a gazdák, az előzetes becslés 4,5 tonna volt. A termés összmennyisége meghaladja az 1 millió tonnát.
A repce mennyisége az államtitkár beszámolója szerint 516 ezer tonna lett, hektáronként 2,5 tonnás átlaggal, amely a vártnak megfelelő. Ezt a növényi kultúrát 206 ezer hektárról vágták le.
Czerván György összegzése szerint az idén nyáron az aratáskor mintegy 1,8 millió hektárról került magtárakba a termés, összesen mintegy 8 millió tonna. Az aratás mellett jó ütemben halad a szalma begyűjtése és a tarlóhántás is – jegyezte meg. Az államtitkár leszögezte: az őszi búza esetében az ország ellátása biztosított, de jelentős lesz az export árualap is, várhatóan 2,1-2,3 millió tonna.

Tolna megye az élen

Az államtitkár néhány megyei eredményről is tájékoztatást adott. Őszi árpából a legjobb terméshozam Tolna megyében volt, ahol meghaladta a 6 és fél tonnát, a leggyengébb pedig Nógrád megyében. Itt 3,9 t/ha alatti volt a hozam. A legnagyobb területen Bács-Kiskun Megyében termesztették az őszi árpát, több mint 30 ezer hektáron, és 4,8 tonna volt a termésátlag. Az őszi búzánál a legjobb terméseredmény szintén Tolna megyében realizálódott, több mint 6 tonna volt hektáronként, a leggyengébb Nógrád megyében 4,4 tonna per hektár. A búzát a legnagyobb területen Jász-Nagykun-Szolnok megyében termesztjük, ez meghaladja a 108 ezer hektárt 4,6–4,7 tonna per hektáros átlagtermésük volt. S végül a legjobb repce eredményt Fejér megyében érték el 3,7 tonna per hektárral, és Győr-Sopron-Moson megyében volt a leggyengébb – egyébként itt a legnagyobb a repce vetésterülete, 21 ezer hektár – itt az eredmény mindössze 2,1 tonna per hektár volt.
Czerván György szólt arról is, hogy a tőzsdei áraknál, a májusi-júniusi mélypontot követően lassú áremelkedés kezdődött, június végétől pedig erőteljesebb a növekedés. A mélypontokhoz képest a búza 10 százalékkal, a kukorica pedig mintegy 20 százalékkal drágult.
Július 27-én a legközelebbi lejáratokra vonatkozó tőzsdei jegyzések malmi búzánál tonnánként 51 000 forinton álltak, ez az ár egy évvel ezelőtt 50 500 forint volt. A takarmánybúzánál tonnánként 45 500 forinton (egy évvel ezelőtt 41 800 forint), míg a takarmánykukoricánál 46 800 forint volt a jegyzés, míg egy évvel ezelőtt 40 600 forint.
Az államtitkár elmondta: a kukoricánál a szakemberek most mintegy 6–7 millió tonna termésre számítanak, napraforgóból mintegy 1,5 millió tonna lehet az idei termés.

Egyre érezhetőbb a klímaváltozás

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az idén július 27-ig 4900 darab kárbejelentés érkezett be 87 ezer hektárra.
A leggyakoribb kárt a jégesők okozták 48 ezer hektáron, és 5 ezer hektáron volt viharkár. 11-11 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt és belvízkárt, és a tavaszi fagykár is 11 ezer hektár volt. Tavaly erre az időszakra 1300 kárbejelentés történt 19 ezer hektárra.
Megtudtuk azt is, hogy az előző évben rekordberuházást ért el a mezőgazdaság, nagyon jelentős volt a mezőgazdasági gépi beruházás összege. Főleg traktorok vásárlása történt 2014-ben, de a kombájnvásárlás is jelentős volt. Az idén a kombájnvásárlási folyamat folytatódott. Az első félévben 230 kombájnt vettek meg a termelők. A gépi beruházások azért is fontosak, mert általuk csökkentek a betakarítási költségek, kevesebb lett a betakarítási veszteség is.
Az ágazat makroadatainak sorában figyelemre méltó szám, hogy agrár-külkereskedelmünk exportárbevétele harmadik éve 8 milliárd euró fölött van, ami a nemzetgazdaság exportbevételének 10 százalékát teszi ki. Ugyanakkor az aktívumunk a nemzetgazdaság külker aktívumának az 50 százaléka. Egyelőre úgy látszik, hogy az idén is tartani tudjuk a 8 milliárdos exportbevételt.
Az Európai Bizottság készített egy kimutatást, amely az úgynevezett forró napok számát mutatja az EU-n belül. Forró nap alatt az értendő, amely napokon a maximum hőmérséklet 30 fok fölött volt. A vizsgált időszak pedig a június 1. és július 20. közötti periódust foglalta magában. A felmérésből kiderült az is, hogy az Ibériai-félsziget és Közép-Olaszország, illetve a Balkán egyes részei után a Kárpát-medence, azon belül is a Nagyalföld is vezet a forró napokat illetően. Szerencsére az aratás elején hullott némi eső, és ez segített abban, hogy a szemek kellőképpen átnedvesedtek, és a nagy forróság ellenére sem sültek be. Az aszály inkább a kukoricára nyomta rá a bélyegét, ennél a kultúránál okozott és okoz gondot.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai