Legfontosabb feladat a szakmaközi szervezetté válás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/02/10
Címkék: borászat, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, hegybíró, bortermelő, bortermelés, szőlőtermesztés

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) alelnöke az ágazat tavalyi teljesítményét a szakmai szervezet háttérbeszélgetésén részletezte. Elmondta, hogy a 2013-ban leszüretelt szőlőmennyiségből 2,663 millió hektoliter seprős bor készült. Ennek a mennyiségnek a kétharmada fehér-, 5,7 százaléka rozé-, 28,5 százaléka pedig vörösbor. A magyar borexport évente mintegy 700 ezer hektoliter, míg az import valamivel több, mint 500 ezer hektolitert tesz ki. Az alelnök tájékoztatása szerint Magyarországon a múlt év végén a megművelt szőlőterület nagysága 63 830 hektár volt. Az országban a fehérszőlő aránya 67, a kékszőlőé 33 százalék.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy 2012-ben mintegy 258 ezer tonna szőlő termett, és mintegy 1,8 millió hektoliter bort készítettek a tavalyelőtt leszüretelt szőlőmennyiségből.

A világ bortérképén Magyarország nincs fenn – jellemezte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa sajtótájékoztatóján a magyar borászat jelenlegi helyzetét Kiss Eliza, a borászat megújulásáért felelős miniszteri biztos. Nézete szerint a kiváló magyar boroknak egységes arculattal kellene megjelenni főként a hazai és csak másodsorban a külföldi piacokon, ahol jelenleg néhány emblematikus borász képviseli az országot. Kiss Eliza beszélt arról is, hogy a bizonytalan mennyiségű export támogatása helyett inkább a borturizmus erősítését kellene növelni, ezzel, elérhető lenne, hogy a külföldiek Magyarországon, a borvidékeken fogyasszák a magyar nedűket.

Kiss Eliza és Tornai Tamás

A miniszteri biztos kiemelte: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa átalakításának első szakasza lezárult a szakmai szervezet új elnökségének megválasztásával. Az átalakítás második szakaszának legfontosabb feladata az lesz, hogy a HNT megfeleljen a szakmaközi szervezetté válás feltételeinek. Ehhez a munkához együtt van az ütőképes csapat – vélekedett a miniszteri biztos.

Tornai Tamás, a HNT elnöke a stabilitás megteremtését és az összefogást jelölte meg a magyar szőlő- és borágazat további sikeres tevékenysége alapvető feltételeként. A hatékonyabb munka érdekében vezették be a strukturális változásokat a szervezet működésében. Példaként említette, hogy a HNT-ben külön szőlészeti és borászati szekció alakult, a hegybírók tevékenységét a megváltozott feltételekhez igazították, továbbá módosították – újratárgyalták – a szaktárca és a HNT közötti támogatási szerződést. Tornai Tamás beszámolt arról is, hogy az új hegyközségi szabályok szerint megalakult tanács és annak elnöksége nyárig igyekszik olyan vertikális szabályozási és ellenőrzési rendszert kialakítani, amely egyszerre szolgálja a szőlőtermelők, borászok és fogyasztók érdekeit.

A HNT új elnöksége első sajtóbeszélgetésén a fő téma természetszerűleg a magyar szőlő- és borágazat 2013. évi teljesítménye volt.

A magyar szőlő- és borágazat 2013. évi teljesítményéről megtudtuk, hogy Magyarországon a 2013. év végi állapot szerint 63 830 hektár aktív szőlőterületet tartunk nyilván, ezzel a világ bortermelő országai között hazánk a 16. helyen áll. Európai kitekintésben Ausztria 44 000, Románia 205 000, Olaszország 769 000, Franciaország 800 000, és Spanyolország 1 018 000 hektár szőlővel rendelkezik.

Idehaza 22 borvidéken zajlik a szőlőtermelés. A legnagyobb területű a Kunsági, 20 062 hektár, míg a legkisebb címét a Nagy-Somlóitól „elorozta” a Móri borvidék 560 hektárral. A szőlőterület több mint 57 százalékát 4 borvidék adja: a Kunsági, a Tokaji, a Mátrai és az Egri.

Az elmúlt három évben a szőlőterület 13,87 százalékán, 8858 hektáron telepítettek új szőlőt, ami ilyen ütem mellett 21 év alatt az ültetvények teljes megújítását eredményezné! A szerkezetátalakítás során 80 százalékban (7137 hektár) fehérszőlőt, míg közel 20 százalékban (1721 hektár) kékszőlőt használtak a termelők. Az összes telepítés több mint 58 százaléka a Kunsági borvidéken történt. Nagyságban ezt követi a Mátrai, a Tolnai, a Balatonboglári és a Hajós-Bajai borvidék. A telepítések során a legkedveltebb szőlőfajta a Bianca volt, több mint 26 százalékkal. Sorrendben követi a Cserszegi Fűszeres, az Aletta, az Irsai Olivér és az Olaszrizling. A kékszőlők közül a legkedveltebb a Kékfrankos (538 hektár). A szőlőfajták telepítési nagyságát vizsgálva ezzel a területtel lecsúszott a képzeletbeli dobogóról, csak negyedik a rangsorban.

A világ bortérképén magyarország nincs fenn

2010–2013 között az EMGA (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap) terhére 105,359 millió euró került kifizetésre. A felhasznált jogcímek: szerkezetátalakítás, szőlészeti, borászati beruházások, melléktermék-lepárlás, szeszlepárlás és mustjavítás. A második legnagyobb kifizetést mutató terület a szerkezetátalakítás, ahol az elmúlt 4 év során 88,857 millió euró, míg beruházások jogcímen 9,421 millió euró került a termelőkhöz.

2013-ban a szüret során 3 861 157 mázsa szőlő került feldolgozásra, ami a korábbi éveknél lényegesen magasabb, 69,02 mázsa/ hektár átlagot jelent. Átlag feletti termés volt a Balatonboglári, az Etyeki- Budai, a Mátrai, a Tolnai és a Kunsági borvidékeken. A legalacsonyabb termésátlagot a Móri (35,13 mázsa/hektár) és a Csongrádi (37,51 mázsa/hektár) borvidék hozta.

A leszüretelt szőlőből 2 663 257 hl seprős bor készült, melynek közel kétharmada fehér-, 5,7 százaléka rosé-, 28,5 százaléka pedig vörösbor. Minőségüket tekintve közel 56 százalék oltalom alatt álló eredet megjelölésű (OEM), több mi 20 százaléka oltalom alatt álló földrajzi jelzésű bor (OFJ ), míg 23,6 százaléka földrajzi jelzés nélküli bor (FN).

A hegybírói jelentések alapján 2013-ban továbbfeldolgozás céljából importált bor (nem palackos import és nem közvetlen palackozásra behozott bor) származási országa közül kiemelkedik Olaszország (515 973 hektoliter) mennyiséggel. A többi exportáló ország közül érdemes megemlíteni: Macedonia (10 409 hektoliter), Európai Unió (4070 hektoliter), Szerbia (3724 hektoliter). Szín szerinti megoszlásban a hazai termeléstől eltérően szinte kiegyenlített az arány: fehér: 53,25 százalék, vörös: 44,92 százalék és rosé: 1,82.

hogyAn továBB, mAgyAr BorJog és BormArketIng?

2014. február 27-re konferenciára hívják a borászokat, szakújságírókat, jogászokat, kormányzati szervek képviselőit, bormarketing szakembereket és minden érdeklődőt, hogy megvitassák az aktuális borjogi kérdéseket és párbeszédet kezdeményezzenek a hazai bormarketing irányvonalairól. az esemény szervezője dr. Prónay Bence, jogász és rókusfalvy Pál, borász, marketingszakember. a kétszáz fősre tervezett konferencia kiemelt célja, hogy felületet biztosítson a szőlő- és borágazatot segítő véleményformáló gondolatoknak és teret adjon a szakmát érintő érdemi kommunikációnak. szó lesz a hegyközségek átszervezéséről, a nemzeti borkiválóságokról, a hazai borászoktatásról, tokaj történetéről, termelési potenciáljáról, az elmúlt évek változásairól. szóba kerül a hazai kézműves pezsgő, egy toszkán és egy francia példa, valamint az osztrák csoda. délelőtt Fazekas sándor vidékfejlesztési miniszter és tiffán Zsolt borász megnyitójával kezdődik a program, ezt követően dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára beszél arról, mi a helyzet a papírmunkával, hogyan csökkennek a borászok adminisztrációs terhei. a konferenciát este fél hétkor egy irányított kerekasztal-beszélgetés zárja, ahol a regionális bormarketingről osztja meg gondolatait dr. mészáros Gabriella, a borkollégium tanára, Debreczeni mónika, a Vylyan pincészet tulajdonosa, Borbás marcsi műsorvezető, Zsidai roy étteremtulajdonos, Winkler János, a tokaj Kereskedőház fb-tagja, Horváth Gergely, a magyar turizmus zrt. vezérigazgató-helyettese, valamint Vörös attila, a metropol borra specializálódott újságírója.

Ajánlott kiadványokDr. Fülöp Lajos:
A vincellérmester könyveOrbán Gergely:
Metszés és zöldmunkák - A szőlőtermesztés technológiája I.Dr. Magda Sándor (szerk.) - Dr. Marselek Sándor (szerk.):
Kertészet - A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari technológia alapjaiPók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
Borászat

Ez is érdekelhetiHatályba lépett az új bortörvény és végrehajtási rendeleteiA borászaté a jövő! Válaszd a Soóst, válaszd a biztos jövőt! 1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számára