Önálló tevékenységből származó jövedelem adózása

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2015/08/07

Ez gyakran a szakavatottakat is nehéz helyzetbe hozza, és az is előfordul, hogy egymásnak ellentmondó véleményekkel találkozunk. Ez különösen igaz az egyes adótörvényekben is külön nevesített vagy külön jogszabályban szabályozott esetekre, például a mezőgazdasági őstermelőkre vagy akár a fizető vendéglátó tevékenységre.

Adószámos magánszemély

Az régóta nem kérdés, hogy mivel itt is termék vagy szolgáltatás értékesítése történik, ezért az értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó félnek számlát kell kiállítani, ami értelemszerűen csak adószám birtokában történhet. Ezt magánszemélyként, valamint egyéni vállalkozóként, illetve társasági formában is tehetjük. A legalapvetőbb, és az adminisztrációs és adóterhek miatt is a legegyszerűbb adózási forma, hogy az értékesítő magánszemély adószámot igényel és az így végzett tevékenységéből származó jövedelmet önálló tevékenységből származó jövedelemként adózza le, mint adószámos magánszemély.
Ez csak akkor választható, ha nem érvényesül az a többes feltétel, hogy a végzett tevékenységet üzletszerűen, rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából tesszük. Amennyiben a fenti feltételek mindegyike teljesül, úgy az adott tevékenység csak egyéni vállalkozás keretében végezhető. A kérdés eldöntése azonban a gyakorlatban korántsem ilyen egyszerű, mivel a jogszabály nem szabályozza, hogy mi minősül rendszeresen végzett tevékenységnek, és más általánosan elfogadott állásfoglalás sem áll rendelkezésre, ezért bizonytalanság esetén érdemes a konkrét ügyben írásos állásfoglalást kérni az adóhatóságtól. Ez azért is fontos, mert a rendszerességet nemcsak a gyakoriság, hanem a kiszámíthatóság is megalapozhatja, vagyis például a 2 havonta 2–2 nap történő tevékenység is minősülhet rendszeres tevékenységnek.
Külön szabályok vonatkoznak például a mezőgazdasági őstermelői tevékenységre. Fontos, hogy adózási szempontból a személyi jövedelemadó törvény határozza meg, hogy milyen tevékenységek minősülnek őstermelői tevékenységnek. Azokat a tevékenységeket, amelyeket ide sorol az Szja törvény, nem lehet egyéni vállalkozóként végezni. Ilyen például a falusi vendégasztal szolgáltatás is, ezen tevékenységet magánszemélyként végezhetjük, azzal, hogy az őstermelőkre vonatkozó adószabályokat kell érvényesíteni.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem után elsősorban a 16%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni. Főszabályként az adó alapja a jövedelem 78%, ha 27%-os eho nem elszámolható. A jövedelem a bevétel és az eltérő módokon elszámolható költségek különbözetéből kalkulálható ki.

Bevétel meghatározása

Az önálló tevékenységből származó bevétel meghatározása során minden a végzett tevékenységgel összefüggésben megszerzett valamennyi bevételt, honoráriumot, díjazást főszabály szerint kell figyelembe venni. A konkrét bevételtípusokat az Szja törvény tételesen nevesíti.
Ezeken túl a mezőgazdasági őstermelő esetében bevételként kell elszámolni a tevékenységének megszüntetése évében a korábban költségként elszámolt és még meglévő összes készlet leltári értékét, a tárgyi eszköz meghatározott leltári értékét, valamint ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket.
A törvény lehetőséget ad a mezőgazdasági őstermelő bevételeinek csökkentésére is – kizárólag tételes költségelszámolás választása esetén – ha:

• a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel esetén azzal az összeggel, amelyet az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára fizettek be, ha a befizetett összeg több mint a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatás értéke, akkor ez utóbbi összeget lehet figyelembe venni;
• a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként az alkalmazottnak kifizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér összegével;
• munkanélküliek, a szabadságvesztésből 6 hónapon belül szabadultak, a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy, valamint tovább foglalkoztatott szakképző iskolai tanulók foglalkoztatására tekintettel 12 hónapon át megfizetett szociális hozzájárulási adó összegével;
• a szakképző iskola tanulójával kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával.

Költségelszámolhatóság

Költségként csak az önálló tevékenységgel összefüggésben, a bevétel megszerzése érdekében a naptári évben kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadást lehet elszámolni. Ez alól csak az olyan átalányköltség lehet kivétel, amelyet a Szja tv. a kiadás tényleges felmerülésétől függetlenül elismer.
A költségek elszámolhatósága alapvetően két módszerrel történhet. Arra azonban ügyelni kell, hogy több tevékenység esetén egységesen az egyik módszer alkalmazható, mindegyik tevékenységre.
A tételes költségelszámolás során valamennyi költséget – az igazolás nélkül elszámolható költségek kivételével – számlával, bizonylattal kell igazolni. A tevékenység folytatása érdekében igazoltan felmerült kiadás, és az igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad az Szja törvényben meghatározott módon és mértékben a bevételből levonható. Az őstermelő kivételével a tárgyévi bevételből csak a tárgyévi költségek vonhatók le. Ha a magánszemély többféle önálló tevékenységet folytat, a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében felmerült kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe venni, tehát az egyik tevékenység veszteségével a másik tevékenység nyereségét nem lehet csökkenteni.
Másik lehetőség a bevételből igazolás (számlák, bizonylatok) nélkül levonható 10 százalék költséghányad, mely esetben a bevétel 90%-a a jövedelem. Ez esetben bevételeire és az önálló tevékenységével összefüggésben kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. A nem egyéni vállalkozóként folytatott önálló tevékenységgel összefüggésben jellemzően előforduló költségekről az Szja törvény 3. számú melléklete ad részletes tájékoztatást.
Ki kell emelni, hogy a mezőgazdasági kistermelő az igazolt költségeken felül a tételes költségelszámolás esetén a korrigált bevétel 40 százalékát – igazolás nélkül – kistermelői költségátalány címén elszámolhatja költségként. Ebben az esetben a tárgyévi veszteség elhatárolására nincs lehetőség.
Itt is említést érdemel, hogy mezőgazdasági kistermelőnek az Szja törvény szerint meghatározott, vagyis az az őstermelő minősül, akinek ezen tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot.

Átalányadózás

A mezőgazdasági kistermelők részére kedvezőbb lehetőség is rendelkezésre áll abban esetben, ha átalányadózást választ a tevékenysége és az adóév egészére az őstermelésből származó jövedelmének megállapítására. Átalányadózás esetén a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, illetőleg a bevételnek azon részéből, amely élő állat és állati termékek értékesítéséből származik, 6 százalékot kell jövedelemnek tekinteni. A tevékenység megkezdésének évében az átalányadózás választásáról az őstermelői igazolvány kiváltásakor vagy a családi gazdaság nyilvántartásba vételekor lehet nyilatkozni. Amennyiben a mezőgazdasági kistermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat a magánszemély, az átalányadózást mindkét tevékenységre nézve külön-külön választhatja. Az egyes tevékenységekből származó bevételek nyilvántartását ilyen esetben is egymástól elkülönítve kell vezetni. Az átalányadóra vonatkozó szabályok szerinti adózónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie. Az átalányban megállapított jövedelem ugyancsak az összevont adóalap része.
A fizető vendéglátó szolgáltatást nyújtó magánszemély a fentiektől eltérő szabályokkal választhatja a tételes átalányadózást abban az esetben, ha ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra nyújt szálláshelyet. További feltétel, hogy a tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben kell folytassa. A tevékenység önmagában megkövetelheti például a nyugtaadást, mely alól a tételes átalányadózás, mint adózási forma sem mentesít. A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint.

Kedvezmények

A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mezőgazdasági őstermelőt e tevékenységéből származó jövedelme utáni adó összegéből legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg, amely mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy halászati csekély összegü (de minimis) támogatásnak minősül. Az adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha az őstermelő a regisztrációs számát is feltünteti az adóbevallásában.
Aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást választja, és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát, a 600 000 forintot meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál, és legalább a bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlákkal tudja igazolni, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, élhet nemleges nyilatkozatételi jogával is. Ebben az esetben a jármű használatával kapcsolatos, számlával igazolt költségek csak útnyilvántartás vezetése mellett vehetők figyelembe a nyilatkozattételkor. Nyilatkozattétel esetén a tárgyi eszközök és a nem anyagi javak értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteség 20 százalékát az adóévre elszámoltnak kell tekinteni. A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató őstermelők, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok is élhetnek nemleges nyilatkozattételi jogukkal, de csak külön-külön, és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják.
Meg kell jegyezni, hogy, abban az esetben, ha a tevékenység biztosítotti jogviszonyt is eredményez, vagyis az adott hónapban a költségekkel csökkentett bevétel összege meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor a 16%-os adó mellett járulék fizetésére is kötelesek leszünk.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai