Új elnökség az Európai Unió Tanácsában

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Palakovics Szilvia szakértő, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 2015/08/10

A Tanács elnökségének tisztségét félévente más-más tagállam tölti be, és ez alatt az időszak alatt a soros elnökség feladata a különböző szintű ülések levezetése is. A soros elnökséget a tagországok hármas csoportokban teljesítik, amelyben szorosan együttműködnek egymással, így biztosítva a folytonosságot és a töretlen munkavégzést a Tanácsban. A trió három tagja közösen alkotja meg a Tanács hosszú távú programját, amelyen belül meghatározzák azokat a területeket és lényeges kérdéseket is, amelyekre a 18 hónapos időszak során fókuszálni szeretnének. Az elnöklő országok ezt követően egyenként készítik el részletes féléves programjukat, amelyek a trió által lefektetett prioritások mentén kerülnek kialakításra.

A jelenlegi triót Olaszország, Lettország és Luxemburg alkotja. A luxemburgi elnökség az elmúlt hetekben megtartott fórumokon bemutatta, melyek azok a területek, amelyekkel a félévben kiemelten foglalkozni szeretnének. Munkaprogramjuk hét témakör köré szerveződik:

• a beruházások ösztönzése a növekedés és foglalkoztatás elősegítése érdekében;
• az EU szociális dimenziójának elmélyítése;
• a migráció szabályozása, ideértve a szabadság, a jogérvényesülés és a biztonság kérdéseit;
• az egységes piac fellendítése a digitális dimenzió középpontba helyezésével;
• az EU versenyképességének globális és átlátható keretbe foglalása;
• a fenntartható fejlődés előmozdítása; valamint
• az Unió szerepvállalásának fokozása a nemzetközi porondon (az Európai Unió Tanácsának hivatalos honlapja).

A féléves elnökség szlogenje egyébként „Egy unió a polgárokért”, amiben Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök szerint az a szándék fejeződik ki, hogy a „polgárt állítsuk a középpontba”. Olyan Európát kell csinálni, „amely közelebb áll polgárai várakozásaihoz és hatékonyabban segíti a vállalatok és vállalkozások működését” (BruxInfo).

A félév során az elnökség az agrárpolitika területén kiemelt figyelmet szentel majd a piaci helyzetnek és a kereskedelemnek, így különösen az orosz embargó, valamint a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások aktualitásai lesznek napirenden. Az üléseken tárgyalják majd az iskolaprogramok (iskolatej és iskolagyümölcs) jövőjét is, valamint folytatják az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó javaslat kidolgozását és a KAP egyszerűsítését is. Mindezek közül elsőként talán a legfajsúlyosabb témával, az orosz embargóval foglalkozunk.

Az orosz embargó hatása a Közös Agrárpolitikára

Oroszország 2015. június 25-én bejelentette, hogy 2016. augusztus 5-ig meghosszabbítja a 2014. augusztus 7-én bevezetett importtilalmat, amely az Európai Unió összes tagállamában számos mezőgazdasági termékre kiterjed. Nézzük, hogyan teljesítenek az egyes szektorok az embargó idején!

Az embargó bevezetése óta az Európai Bizottság számos intézkedést vezetett be a zöldség-gyümölcs, tej és tejtermék, valamint a sertéshús ágazatokban. Ezek az uniós intézkedések azonban csak részben tudták enyhíteni az orosz embargó által okozott károkat, regionális különbségek továbbra is megfigyelhetőek az unión belül. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy az orosz embargó ellenére agrárexport terén az EU jól teljesített az elmúlt időszakban. A statisztikai adatok ugyanis 2014 augusztusa és 2015 áprilisa között 5%-os növekedést mutatnak. 2014. I. negyedévéhez képest pedig a harmadik országokba történő kivitel egy év alatt 8%-kal emelkedett (az Európai Bizottság tájékoztatása alapján).

Azonban ha tagállamonként nézzük az embargó hatását az egyes szektorokra, akkor már árnyaltabb képet mutatnak az adatok. Sajnos az uniós export növekedése közben a folyamatnak vannak vesztesei is. Az EU tagországai számára ugyanis különböző mértékben fontos az orosz piac. A leginkább Litvánia (29%), Lettország (28%), Finnország (26%) és Észtország (19%) függ az orosz felvásárlóktól. Az EU teljes, tagországok közötti és harmadik országokkal folytatott kereskedelmének pedig 2,6%-a irányult Oroszországba, ugyanakkor a harmadik országokba irányuló export 10,1%-át vette fel az orosz piac az embargó előtt.

Az EU belső piacán megnövekvő termékkínálat értékesítésére az orosz embargó következtében új külső piacokat kellett találniuk a tagállamoknak, ellenkező esetben a felhalmozódó áru – a termelők kárára – jelentősen letörte volna az árakat. A harmadik országokkal való kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében és az új piacnyitásban természetesen az Európai Bizottságnak is jelentős szerepe volt. A nem vám jellegű akadályok, amelyek sok esetben gátat szabnak az áru szabad áramlásának, hosszas tárgyalások következtében lassan csökkentésre kerültek. Mindezek eredményeként elmondható, hogy az egyes termékek esetében sikerült új piacokat találni, ahol a felhalmozódott készletek értékesíthetőek. Ezek azonban csak ahhoz elegendőek, hogy a veszteséget csökkentsék, nem jelentenek teljes körű megoldást az embargóval érintett termékek értésesítésére. A sertéshús esetében Dél-Amerika, India és Thaiföld, a baromfihús esetében Dél-Afrika, Ukrajna, Moldávia, Kína, Japán és Tajvan, a marhahús számára Törökország, USA, Kína, India és Brazília, a tejtermékeknél az USA, Japán, Kína és Brazília, míg a zöldség- és gyümölcságazatban az USA, Kanada, Japán, Törökország, Egyiptom és Kína lett az új célország.

Tej- és tejtermék ágazat

A Bizottság a krízis enyhítése érdekében a vaj és sovány tejpor 2014-es intervenciós időszakát meghosszabbította 2015. szeptember 30-ig, valamint a 2015. év tekintetében az intervenciós időszak kezdetét előrehozta. Egyes sajtok esetében ideiglenesen magántárolási támogatást nyújtott, de ezt rövid idő után, 2014. szeptember 22-én felfüggesztette. A vaj és sovány tejpor esetében azonban továbbra is él a magántárolási támogatás. Az embargó által leginkább érintett néhány tagország számára (Észtország, Lettország, Litvánia és Finnország) továbbá ideiglenesen különleges támogatást nyújtott a Bizottság, összesen több mint 39 millió euró értékben.

Ezeket az uniós szintű válságkezelési eszközöket a magyar tejpiaci szereplők eddig nem használták ki, bár hozzá kell tenni, hogy egyes intézkedések (pl.: vaj- és soványtejpor-intervenció) az alacsony referenciaárak miatt a gyakorlatban nem is működtek.

Az alacsony árak mellett nincs meg a szükséges egyensúly a kereslet és a kínálat között. A válságot tovább nehezíti, hogy a tejtermelés a világ más részein is emelkedett, ráadásul az új piacként felfedezett Kínában még nem a kívánt mértékben vásárolnak a fogyasztók. Az uniós export 2015 elején jól alakult, főleg a feldolgozott termékek (sajt, tejpor) esetében, de a kialakult túlkínálatot a kvótarendszer megszűnésére való tekintettel is kezelni kell. A kvótakivezetés hatására ugyanis egyes tagállamokban akár 10 százalékkal is emelkedett a termelés. A tejszektorban bevezetett eddigi rendkívüli intézkedések szeptemberig hatályban vannak, azonban további sürgős intézkedéseket kell kezdeményezni.

Zöldség-, gyümölcs ágazat

A Bizottság 2014 augusztusában az őszibarack- és nektarintermelőknek rendkívüli támogatást nyújtott, összesen 33 millió euró összértékben. A későbbiekben ezt további 125 millió eurós összeggel egészítette ki, amely a zöldség- és gyümölcstermelők számára vált elérhetővé, és amelyet ingyenes osztásra, zöldszüretre, illetve be nem takarítás esetén használhattak fel. A továbbra is fennálló válsághelyzetet orvosolandó, 2014 szeptemberében a Bizottság az elmúlt évek Oroszországba irányuló kiviteli adatai alapján minden tagország számára kvótákat határozott meg.

A Bizottság az elmúlt hetek fórumain arról számolt be, hogy megítélése szerint a zöldség- és gyümölcspiaci helyzet kiegyensúlyozott, különösen a citrusfélék tekintetében. Sajnálatos módon a romlandó gyümölcsök, azok közül is elsősorban az őszibarack és a nektarin ára több ország esetében (Spanyolország, Olaszország, Görögország) jelentősen csökkent, valamint a zöldségfélék esetében is árcsökkenés jellemző. Az orosz embargó az uniós termelés 13%-át érinti negatívan, de a Bizottság elmondása szerint a piacok mára lassan stabilizálódtak, köszönhetően a promóciós kampányoknak és a növény-egészségügyi előírások terén tapasztalt akadályok lebontásának.

Sertéshús ágazat

A Bizottság 2015. március 9-étől nyitotta meg a magántárolási támogatást, amely 2015. május 2-án felfüggesztésre került, május 8-án pedig véglegesen lezárták. A magántárolási támogatás keretében összesen 63 969 tonna sertéshúsra igényeltek támogatást. A Bizottság elmondása alapján a sertéshúsárak az EU-ban jelentősen csökkentek, továbbra is az ötéves átlag alatt maradtak. Bár az export feltételei javultak az utóbbi időben, különösen az ázsiai piacot illetően, valamint a gyenge euró is további piaci előnyt jelent, azonban a nyáron megszokott szezonális áremelkedés az idén nem jelentkezett, ami sokakat aggodalommal tölt el és további intézkedések meghozatalát szükségelteti.

Cukor

A Bizottság elmondása alapján a cukorárak az EU piacán továbbra is az ötéves átlag alatt vannak. A cukorszektor helyzetére sajátosan hat az embargó, mert az uniós árak több mint 100 euróval magasabbak a világpiaci árnál, ami a harmadik országok piacán történő értékesítést veszteségessé teszi. További nehézséget jelent a szektorban az idei év rekordtermése is, ami teljesen kiszámíthatatlanná tette a cukor árát. A szektorban komoly reformintézkedésekre lenne szükség annak érdekében, hogy a hamarosan megszűnő cukorkvóta rendszer következtében megnövekvő újabb készleteteket, valamint azok árra gyakorolt hatását kezelni tudják.

Magyarország agrárgazdaságára gyakorolt hatás

A magyar agráriumot is érzékenyen érintette az embargó, pedig a korlátozást megelőzően a magyar agrárexport 3%-a irányult csupán Oroszországba, amelynek kevesebb, mint 30%-át érintette a bejelentett embargó. Elsősorban azoknak a vállalkozásoknak jelentett súlyos és azonnal jelentkező problémát, amelyek kizárólag vagy túlnyomó részt Oroszországba exportáltak. Az oroszországi exportra szánt, embargóval érintett magyar termékek részesedése a teljes kivitelből termékenként jelentősen különbözik. A legnagyobb arányt a tartósított húsok (59,2%), a sertéshús (12,8%) és a kajszibarack (11,8%) képviselte, ennélfogva a problémák is inkább ezekben az ágazatokban jelentkeztek. Az Oroszország elleni szankciók éves szinten mintegy 80 millió euró közvetlen veszteséget jelentenek a magyar mezőgazdasági exportnak. Leginkább a zöldség-gyümölcs, a tej és tejtermék, valamint a baromfi ágazatokban voltak tapasztalhatóak feszültségek.

Gyümölcs tekintetében a szilva és az alma piacán halmozódott fel nagyobb árumennyiség, ezáltal alacsonyabb árat eredményezve. Zöldség tekintetében a paradicsom, a paprika és az uborka piacán jelentkeztek problémák. A fagyasztott csemegekukorica exporttilalma jelentős problémát okoz mind a feldolgozóiparnak, mind pedig a beszállító termelőknek.

A magyar baromfipiac más ágazatokhoz hasonlóan először árcsökkenéssel reagált az embargóra. A baromfiágazat viszonylag gyors piaci alkalmazkodóképessége miatt azonban az árak az elmúlt hónapokban rendeződtek, lassú áremelkedés volt megfigyelhető. Az embargó bevezetése előtt, 2014 februárjától az afrikai sertéspestis miatt a kieső sertéshús mennyiséget Oroszország baromfihússal pótolta, amelyből magyar szállítók is kivették részüket, így a hazai baromfi exportpozíciónk erőteljes volt a tavaly tavaszi-nyári időszakban. Az embargó hatására ezt az előnyös pozíciót veszítettük el, ami a szektorban komoly, hirtelen jelentkező problémát eredményezett, különösen a szezonálisan érintett termékek esetében, mint például a lúd és a kacsa.

A sertéságazatban mind az EU-ban, mind pedig Magyarországon a szezonálisan bekövetkező árcsökkenésnél valamivel nagyobb mértékű árcsökkenés következett be. A sertéshús termékek tekintetében azonban az embargó nem jelentett újdonságot, mivel Oroszország az afrikai sertéspestisre hivatkozva már 2014 februárjában megtiltotta az Oroszországba történő uniós sertéshús exportot. Az átmeneti erősebb árcsökkenés mellett a főként távol-keleti piacok vették fel a kieső szállítások egy részét. Az elmúlt hónapokban Japánba és Koreába sikerült növelni az exportot. Az embargó hosszabb távon azonban az elmúlt 5 év átlagánál alacsonyabb árakat alakított ki az Unióban, amely a hazai termelők számára mind a mai napig nehézséget okoz. Az AKI legfrissebb adatai szerint a vágósertés termelői ára éves szinten 19,55%-os csökkenést mutatott. Az árak ugyan a szezonális trendeknek megfelelően alakulnak, ám jóval elmaradnak az elmúlt év nyarán tapasztalt rendkívül magas ártól.

Összességében elmondható, hogy az egy éve tartó importtilalom kezdeti krízishelyzetét sikerült ugyan az új piacnyitásokkal, valamint átmeneti intézkedésekkel orvosolni, azonban az embargó hatásai továbbra is jelen vannak az érintett ágazatokban. A tagállamok között egyetértés mutatkozik abban a kérdésben, hogy a kereskedelemkorlátozás hatásainak enyhítésére az Uniónak jelentősebb összegeket és hatásosabb intézkedéseket kellene eszközölnie.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai