2026. 06. 07., vasárnap
Róbert
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az őszi kalászosok globális piaci kilátásai

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Tikász Ildikó Edit Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2015/08/12

Az őszi kalászosok globális termelése az előző gazdasági évi rekordokhoz képest néhány százalékkal kisebbnek, ugyanakkor az ötéves átlagot felülmúlónak ígérkezik a 2015/2016. évi szezonban.

A kínálat előreláthatóan bőségesen fedezi a felhasználást és az átmenő készletek is alig mérséklődnek az egy évvel korábbihoz képest. Ennek hatására a múlt évben kialakult terménypiaci árak várhatóan csak kismértékben változnak, főleg az aktuális piaci eseményekre reagálva.

Mérséklődő búzakibocsátás

Az előrejelzések a világ búzatermelését 710–720 millió tonna körülire becsülik az új, 2015/2016. gazdasági évre. Bár ez a mennyiség 1–2%-kal elmaradhat az előző szezon rekordkibocsátásától, akár 4%-kal is felülmúlhatja az elmúlt öt gazdasági év átlagát. A múlt évinél kevesebb lehet a termés az EU-28-ban (–5%), a szovjet utódállamokban (–3–7%), Kanadában (–4–6%), Indiában (–6–7%) és Argentínában (–8–10%), míg az USA 6%-kal, Brazília 8%-kal, Kína 1–3%-kal és Ausztrália 8–10%-kal több búzát takaríthat be.

Az EU-28 búzatermését az elemzők 137–140 millió tonna között prognosztizálják a 2015/2016. gazdasági évre. Az elmúlt öt gazdasági év átlagát akár 5%-kal is felülmúló kibocsátás az előző szezon rekordnak számító eredményéhez képest 5–7%-kal maradhat el, jóllehet a termőterület alig változott, 26,6 millió hektár körül alakult. A forró és száraz időjárás miatt a tavalyinál kevesebb búza teremhet Németországban, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Romániában, Spanyolországban, Csehországban, Bulgáriában és Olaszországban. Nagyobb termést csupán Franciaországban és a balti államokban várnak.

Magyarországon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2015. július 20-i adatai szerint a termőterület 77%-án, azaz 803 ezer hektáron végeztek az aratással, a termésátlag egyelőre 5,01 tonna/hektár körül alakul. A hírek szerint a tárolókban lévő termény több mint 70%-a malmi minőségű, azaz a szokásosnak megfelelő (tavaly az átlagosnál csapadékosabb időjárás miatt csak a búza 35%-a kapott malmi minősítést). A hazai szakértők 4,7–4,8 millió tonna körüli búzatermésre számítanak az idén, a múlt évinél 9%-kal kevesebbre.

Oroszországban az előző szezonénál 2%-kal nagyobb területről, 24,3 millió hektárról takaríthatnak be búzát a 2015/2016. gazdasági évben. A hozam várhatóan 8%-kal elmarad a tavalyi rekordtól, így 55 millió tonna termény kerülhet az ország tárolóiba az idén. Ukrajnában a búza betakarított területe az elemzők szerint 13%-kal múlhatja felül az egy évvel korábbit, 6,8 millió hektárra jelzik a folyó gazdasági évre. Bár az időjárás kedvezett az őszi vetésű növények fejlődésének, a búzatermelés előreláthatóan 9%-kal 22 millió tonnára csökken, ami a nemzeti valuta jelentős mértékű gyengülésével, valamint a korlátozott hitelhez jutás miatt visszafogott inputráfordításokkal magyarázható.

A búza globális felhasználása 712 millió tonna körül várható a 2015/2016. gazdasági évben, 5 millió tonnával haladhatja meg az előző szezonét, döntően az étkezési búza Afrikában és Ázsiában bővülő kereslete miatt. A nagyobb felhasználást bőven fedezi a búza 912 millió tonnára (+3 millió tonna) becsült globális kínálata, így az elemzők az átmenő készletek nagyságát a 2014/2015. évi szezonéhoz hasonlóan 200 millió tonna körülire várják. A nemzetközi kereskedelembe a fontos importőrnek számító Törökország és Marokkó kedvező termelési kilátásai miatt előreláthatóan az előző gazdasági évinél 3%-kal kevesebb, 150 millió tonna búza kerülhet. A világ legnagyobb búzaexportőre továbbra is az EU-28 lehet, noha a 2014/2015. gazdasági évben kivitt 35 millió tonnával szemben a folyó szezonban várhatóan 30 millió tonna búza hagyhatja el a Közösség területét. A vezető exportőrök közül Oroszország kivitelét az előző gazdasági évihez hasonlóan 21,4 millió tonnára, Ukrajnáét 10,4 millió tonnára (–8%) és az USA-ét 24,9 millió tonnára (+9%) jelzik a szakértők.

A világ főbb termelő országainak kedvezőtlen időjárása miatti félelmek következtében erősödött a búza világpiaci ára július elején, majd az északi féltekén a betakarítással bővülő kínálat az árak csökkenését vonta maga után. A termény legközelebbi lejáratra szóló jegyzése a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) 200 USD/tonna (56 ezer HUF/tonna) fölé tört július elejére, majd 180 USD/tonna (51 ezer HUF/tonna) szint közelébe ereszkedett a hónap végére. A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) hasonlóan mozgott a búza fronthavi jegyzése: tonnánként 200 euróról (63 ezer HUF/tonna) 180 euróra (56 ezer HUF/tonna) süllyedt. Tekintettel a bőséges kínálatra és az átmenő készletek nagyságára az elemzők szerint nem lehet számítani az ár emelkedésére, inkább csökkenés várható az év hátralévő részében. Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában átmeneti mérséklődést követően 51 ezer forint/tonna szinten stabilizálódott a malmi búza fronthavi jegyzése július második felében, míg a takarmánybúzáé 49 ezer forintról 45 ezer forintra gyengült tonnánként.

Kimagasló ősziárpa-termelés Magyarországon

Az árpa globális termését 136–138 millió tonna között valószínűsítik a prognózisok a 2015/2016. gazdasági évre, 2–4%-kal lehet kevesebb az előző szezonéhoz képest, ugyanakkor 1–3%-kal meghaladhatja az elmúlt öt gazdasági év átlagát. Kisebb kibocsátásra számítanak az EU-ban és a szovjet utódállamokban, amit az USA, Argentína, Marokkó és Ausztrália tavalyit felülmúló termelése enyhén kompenzálhat. A globális kínálat és a kereslet a 2014/2015. gazdasági évihez hasonlóan kiegyensúlyozott lehet, az átmenő készletek várhatóan 24 millió tonnára (–8%) csökkennek.

A világ elsőszámú árpatermelője és -exportőre, az Európai Unió 2015/2016. gazdasági évi árpatermelését 57,8 millió tonnára (2014/2015: 60,5 millió tonna) jelzik, amely 3%-kal múlja felül az előző öt szezon átlageredményét. Az őszi árpa 29,7 millió tonnát (–3%) tehet ki, ezen belül az őszi sörárpa a tavalyihoz hasonlóan 4 millió tonna lehet. Az őszi vetésű kalászos betakarítása néhány tagországban már befejeződött vagy a végéhez közelített a cikk írásának az idején. A legnagyobb ősziárpa-termelő országok közül Franciaországban, Magyarországon, Spanyolországban és Olaszországban a tavalyinál több, míg Németországban, az Egyesült Királyságban és Romániában kevesebb termény kerülhet a tárolókba az idén.

Magyarországon a NAK adatai szerint a 218 ezer hektár előirányzott terület egészén befejezték az őszi árpa aratását 2014. július 20-ig. A tavalyinál 10%-kal jobb, 4,99 tonna/hektár termésátlag mellett 1,09 millió tonna (+15%) körül alakult az össztermés mennyisége.

Az EU-28 árpaimportja a kibocsátás mérséklődése és az Ukrajnából vámmentesen behozható gabonára engedélyezett vámkontingens (250 ezer tonna árpa) miatt a tavalyi kétszeresére, 195 ezer tonnára emelkedhet a folyó gazdasági évben. A szakértők szerint ugyanis az Ukrajnából származó árpa a gazdasági év korai szakaszában igen versenyképes a Közösség piacain. A takarmányárpát 180–190 EUR/tonna (215–227 USD/tonna) között lehetett beszerezni az EU piacain (FOB Rouen, Hamburg) 2015 júliusában, míg Ukrajnában (FOB) 185 USD/tonna körüli szinten. Az EU piacain a tagországok takarmánygabona-termelési kilátásait kedvezőtlenül befolyásoló száraz időjárás miatt nemcsak a búza és a kukorica, hanem a takarmányárpa ára is emelkedett júliusban. Ezért az Unión kívüli piacokon a fekete-tengeri (oroszországi, ukrajnai, romániai és bulgáriai) árpa egyelőre keresettebb a nyugat-európai terménynél. A közösség árpaexportja így akár 7,5 millió tonnára (–23%) csökkenhet a 2015/2016. évi szezonban, a zárókészletek pedig előreláthatóan 8%-kal 5,7 millió tonnára apadnak.

A világ vezető árutőzsdéin (Chicago, Euronext) nem jegyzik a takarmányárpát. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában megtalálható a határidős kereskedésre kínált termények között a kalászos. A termény legközelebbi lejáratra vonatkozó jegyzése a búzáéhoz hasonlóan július elején négyhavi csúcsra, 45 ezer forint/tonnára emelkedett, majd a hónap közepére 42 ezer forint/tonnára mérséklődött és ezen a szinten stabilizálódott.

Világszerte kisebb repcekínálat

A világ 2015/2016. gazdasági évi repcetermését a főbb termelő országok kibocsátásának csökkenése miatt 64–67 millió tonnára jelzik a mértékadó prognózisok. Ez 3–7 százalékkal lehet kevesebb az előző szezon termelésénél, ugyanakkor megegyezik az előző öt gazdasági év átlageredményével.

A szárazság rontotta a repce 2015/2016. gazdasági évi terméskilátásait is az Európai Unióban: a 21,5 millió tonnára becsült kibocsátás 11–12%-os csökkenést jelentene az egy évvel korábbi rekordhoz képest, ugyanakkor 2%-kal meghaladná az előző 5 év átlageredményét. Az EU vezető termelői közül Németországban 5,1 millió tonna (2014: 6,3 millió tonna), Franciaországban 5,1 millió tonna (5,5 millió tonna) termést vetítenek előre az elemzők. Magyarországon 203 ezer hektárról (a termőterület 98%-a) 2,5 tonna/hektár átlaghozam mellett 508 ezer tonna repcemagot takarítottak be 2015. július 20-ig.

Ukrajnában a kisebb vetésterület és a gyengébb hozamkilátások következtében 2 millió tonna körüli repcetermésre számítanak az elemzők a folyó szezonban, a 2014/2015. gazdasági évinél 14%-kal kevesebbre. Oroszországban a tavalyi 1,5 millió tonnával szemben idén 1,2 millió tonna repcemag kerülhet a magtárakba.

A főbb exportőrök kibocsátásának csökkenése miatt a nemzetközi kereskedelembe jutó repcemag mennyisége csaknem 2 millió tonnával 12 millió tonnára eshet a 2015/2016. évi szezonban. Ukrajna kivitelét 1,4 millió tonnára (–18%), Ausztráliáét 2,2 millió tonnára (–12%) és Kanadáét 7,6 millió tonnára (–11%) jelzik az elemzők. Ezzel párhuzamosan az EU-28 behozatala 30%-kal 2,9 millió tonnára növekedhet. A feldolgozóüzemekbe (crushing) 62,5 millió tonna (–7%) repcemag kerülhet a folyó gazdasági évben, a legnagyobb csökkenés az EU-ban várható: 25 millió tonnáról 23,4 millió tonnára. Az átmenő készletek várhatóan 25%-kal 4,6 millió tonnára szűkülnek.

A párizsi árutőzsdén (Euronext, Matif) a repcemag fronthavi jegyzése a betakarítással növekvő kínálat miatt a július eleji 399 EUR/tonnáról (126 ezer HUF/tonna) 370 EUR/tonna (114 ezer HUF/tonna) körüli szintre ereszkedett. A párizsi trendet követve a BÉT-en is süllyedt a repcemag kurzusa: tonnánként 118 ezer forintról 108 ezer forintra 2015 júliusában. A csökkenést ugyanakkor az elemzők csak átmenetinek vélik. A repcemag 2015/2016. gazdasági évi globális kínálatának és zárókészletének várható szűkülése ugyanis a termény világpiaci árának erősödését vetíti előre az év hátralévő részében.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza