2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az őszi kalászosok globális piaci kilátásai

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Tikász Ildikó Edit Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2015/08/12

Az őszi kalászosok globális termelése az előző gazdasági évi rekordokhoz képest néhány százalékkal kisebbnek, ugyanakkor az ötéves átlagot felülmúlónak ígérkezik a 2015/2016. évi szezonban.

A kínálat előreláthatóan bőségesen fedezi a felhasználást és az átmenő készletek is alig mérséklődnek az egy évvel korábbihoz képest. Ennek hatására a múlt évben kialakult terménypiaci árak várhatóan csak kismértékben változnak, főleg az aktuális piaci eseményekre reagálva.

Mérséklődő búzakibocsátás

Az előrejelzések a világ búzatermelését 710–720 millió tonna körülire becsülik az új, 2015/2016. gazdasági évre. Bár ez a mennyiség 1–2%-kal elmaradhat az előző szezon rekordkibocsátásától, akár 4%-kal is felülmúlhatja az elmúlt öt gazdasági év átlagát. A múlt évinél kevesebb lehet a termés az EU-28-ban (–5%), a szovjet utódállamokban (–3–7%), Kanadában (–4–6%), Indiában (–6–7%) és Argentínában (–8–10%), míg az USA 6%-kal, Brazília 8%-kal, Kína 1–3%-kal és Ausztrália 8–10%-kal több búzát takaríthat be.

Az EU-28 búzatermését az elemzők 137–140 millió tonna között prognosztizálják a 2015/2016. gazdasági évre. Az elmúlt öt gazdasági év átlagát akár 5%-kal is felülmúló kibocsátás az előző szezon rekordnak számító eredményéhez képest 5–7%-kal maradhat el, jóllehet a termőterület alig változott, 26,6 millió hektár körül alakult. A forró és száraz időjárás miatt a tavalyinál kevesebb búza teremhet Németországban, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Romániában, Spanyolországban, Csehországban, Bulgáriában és Olaszországban. Nagyobb termést csupán Franciaországban és a balti államokban várnak.

Magyarországon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2015. július 20-i adatai szerint a termőterület 77%-án, azaz 803 ezer hektáron végeztek az aratással, a termésátlag egyelőre 5,01 tonna/hektár körül alakul. A hírek szerint a tárolókban lévő termény több mint 70%-a malmi minőségű, azaz a szokásosnak megfelelő (tavaly az átlagosnál csapadékosabb időjárás miatt csak a búza 35%-a kapott malmi minősítést). A hazai szakértők 4,7–4,8 millió tonna körüli búzatermésre számítanak az idén, a múlt évinél 9%-kal kevesebbre.

Oroszországban az előző szezonénál 2%-kal nagyobb területről, 24,3 millió hektárról takaríthatnak be búzát a 2015/2016. gazdasági évben. A hozam várhatóan 8%-kal elmarad a tavalyi rekordtól, így 55 millió tonna termény kerülhet az ország tárolóiba az idén. Ukrajnában a búza betakarított területe az elemzők szerint 13%-kal múlhatja felül az egy évvel korábbit, 6,8 millió hektárra jelzik a folyó gazdasági évre. Bár az időjárás kedvezett az őszi vetésű növények fejlődésének, a búzatermelés előreláthatóan 9%-kal 22 millió tonnára csökken, ami a nemzeti valuta jelentős mértékű gyengülésével, valamint a korlátozott hitelhez jutás miatt visszafogott inputráfordításokkal magyarázható.

A búza globális felhasználása 712 millió tonna körül várható a 2015/2016. gazdasági évben, 5 millió tonnával haladhatja meg az előző szezonét, döntően az étkezési búza Afrikában és Ázsiában bővülő kereslete miatt. A nagyobb felhasználást bőven fedezi a búza 912 millió tonnára (+3 millió tonna) becsült globális kínálata, így az elemzők az átmenő készletek nagyságát a 2014/2015. évi szezonéhoz hasonlóan 200 millió tonna körülire várják. A nemzetközi kereskedelembe a fontos importőrnek számító Törökország és Marokkó kedvező termelési kilátásai miatt előreláthatóan az előző gazdasági évinél 3%-kal kevesebb, 150 millió tonna búza kerülhet. A világ legnagyobb búzaexportőre továbbra is az EU-28 lehet, noha a 2014/2015. gazdasági évben kivitt 35 millió tonnával szemben a folyó szezonban várhatóan 30 millió tonna búza hagyhatja el a Közösség területét. A vezető exportőrök közül Oroszország kivitelét az előző gazdasági évihez hasonlóan 21,4 millió tonnára, Ukrajnáét 10,4 millió tonnára (–8%) és az USA-ét 24,9 millió tonnára (+9%) jelzik a szakértők.

A világ főbb termelő országainak kedvezőtlen időjárása miatti félelmek következtében erősödött a búza világpiaci ára július elején, majd az északi féltekén a betakarítással bővülő kínálat az árak csökkenését vonta maga után. A termény legközelebbi lejáratra szóló jegyzése a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) 200 USD/tonna (56 ezer HUF/tonna) fölé tört július elejére, majd 180 USD/tonna (51 ezer HUF/tonna) szint közelébe ereszkedett a hónap végére. A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) hasonlóan mozgott a búza fronthavi jegyzése: tonnánként 200 euróról (63 ezer HUF/tonna) 180 euróra (56 ezer HUF/tonna) süllyedt. Tekintettel a bőséges kínálatra és az átmenő készletek nagyságára az elemzők szerint nem lehet számítani az ár emelkedésére, inkább csökkenés várható az év hátralévő részében. Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában átmeneti mérséklődést követően 51 ezer forint/tonna szinten stabilizálódott a malmi búza fronthavi jegyzése július második felében, míg a takarmánybúzáé 49 ezer forintról 45 ezer forintra gyengült tonnánként.

Kimagasló ősziárpa-termelés Magyarországon

Az árpa globális termését 136–138 millió tonna között valószínűsítik a prognózisok a 2015/2016. gazdasági évre, 2–4%-kal lehet kevesebb az előző szezonéhoz képest, ugyanakkor 1–3%-kal meghaladhatja az elmúlt öt gazdasági év átlagát. Kisebb kibocsátásra számítanak az EU-ban és a szovjet utódállamokban, amit az USA, Argentína, Marokkó és Ausztrália tavalyit felülmúló termelése enyhén kompenzálhat. A globális kínálat és a kereslet a 2014/2015. gazdasági évihez hasonlóan kiegyensúlyozott lehet, az átmenő készletek várhatóan 24 millió tonnára (–8%) csökkennek.

A világ elsőszámú árpatermelője és -exportőre, az Európai Unió 2015/2016. gazdasági évi árpatermelését 57,8 millió tonnára (2014/2015: 60,5 millió tonna) jelzik, amely 3%-kal múlja felül az előző öt szezon átlageredményét. Az őszi árpa 29,7 millió tonnát (–3%) tehet ki, ezen belül az őszi sörárpa a tavalyihoz hasonlóan 4 millió tonna lehet. Az őszi vetésű kalászos betakarítása néhány tagországban már befejeződött vagy a végéhez közelített a cikk írásának az idején. A legnagyobb ősziárpa-termelő országok közül Franciaországban, Magyarországon, Spanyolországban és Olaszországban a tavalyinál több, míg Németországban, az Egyesült Királyságban és Romániában kevesebb termény kerülhet a tárolókba az idén.

Magyarországon a NAK adatai szerint a 218 ezer hektár előirányzott terület egészén befejezték az őszi árpa aratását 2014. július 20-ig. A tavalyinál 10%-kal jobb, 4,99 tonna/hektár termésátlag mellett 1,09 millió tonna (+15%) körül alakult az össztermés mennyisége.

Az EU-28 árpaimportja a kibocsátás mérséklődése és az Ukrajnából vámmentesen behozható gabonára engedélyezett vámkontingens (250 ezer tonna árpa) miatt a tavalyi kétszeresére, 195 ezer tonnára emelkedhet a folyó gazdasági évben. A szakértők szerint ugyanis az Ukrajnából származó árpa a gazdasági év korai szakaszában igen versenyképes a Közösség piacain. A takarmányárpát 180–190 EUR/tonna (215–227 USD/tonna) között lehetett beszerezni az EU piacain (FOB Rouen, Hamburg) 2015 júliusában, míg Ukrajnában (FOB) 185 USD/tonna körüli szinten. Az EU piacain a tagországok takarmánygabona-termelési kilátásait kedvezőtlenül befolyásoló száraz időjárás miatt nemcsak a búza és a kukorica, hanem a takarmányárpa ára is emelkedett júliusban. Ezért az Unión kívüli piacokon a fekete-tengeri (oroszországi, ukrajnai, romániai és bulgáriai) árpa egyelőre keresettebb a nyugat-európai terménynél. A közösség árpaexportja így akár 7,5 millió tonnára (–23%) csökkenhet a 2015/2016. évi szezonban, a zárókészletek pedig előreláthatóan 8%-kal 5,7 millió tonnára apadnak.

A világ vezető árutőzsdéin (Chicago, Euronext) nem jegyzik a takarmányárpát. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában megtalálható a határidős kereskedésre kínált termények között a kalászos. A termény legközelebbi lejáratra vonatkozó jegyzése a búzáéhoz hasonlóan július elején négyhavi csúcsra, 45 ezer forint/tonnára emelkedett, majd a hónap közepére 42 ezer forint/tonnára mérséklődött és ezen a szinten stabilizálódott.

Világszerte kisebb repcekínálat

A világ 2015/2016. gazdasági évi repcetermését a főbb termelő országok kibocsátásának csökkenése miatt 64–67 millió tonnára jelzik a mértékadó prognózisok. Ez 3–7 százalékkal lehet kevesebb az előző szezon termelésénél, ugyanakkor megegyezik az előző öt gazdasági év átlageredményével.

A szárazság rontotta a repce 2015/2016. gazdasági évi terméskilátásait is az Európai Unióban: a 21,5 millió tonnára becsült kibocsátás 11–12%-os csökkenést jelentene az egy évvel korábbi rekordhoz képest, ugyanakkor 2%-kal meghaladná az előző 5 év átlageredményét. Az EU vezető termelői közül Németországban 5,1 millió tonna (2014: 6,3 millió tonna), Franciaországban 5,1 millió tonna (5,5 millió tonna) termést vetítenek előre az elemzők. Magyarországon 203 ezer hektárról (a termőterület 98%-a) 2,5 tonna/hektár átlaghozam mellett 508 ezer tonna repcemagot takarítottak be 2015. július 20-ig.

Ukrajnában a kisebb vetésterület és a gyengébb hozamkilátások következtében 2 millió tonna körüli repcetermésre számítanak az elemzők a folyó szezonban, a 2014/2015. gazdasági évinél 14%-kal kevesebbre. Oroszországban a tavalyi 1,5 millió tonnával szemben idén 1,2 millió tonna repcemag kerülhet a magtárakba.

A főbb exportőrök kibocsátásának csökkenése miatt a nemzetközi kereskedelembe jutó repcemag mennyisége csaknem 2 millió tonnával 12 millió tonnára eshet a 2015/2016. évi szezonban. Ukrajna kivitelét 1,4 millió tonnára (–18%), Ausztráliáét 2,2 millió tonnára (–12%) és Kanadáét 7,6 millió tonnára (–11%) jelzik az elemzők. Ezzel párhuzamosan az EU-28 behozatala 30%-kal 2,9 millió tonnára növekedhet. A feldolgozóüzemekbe (crushing) 62,5 millió tonna (–7%) repcemag kerülhet a folyó gazdasági évben, a legnagyobb csökkenés az EU-ban várható: 25 millió tonnáról 23,4 millió tonnára. Az átmenő készletek várhatóan 25%-kal 4,6 millió tonnára szűkülnek.

A párizsi árutőzsdén (Euronext, Matif) a repcemag fronthavi jegyzése a betakarítással növekvő kínálat miatt a július eleji 399 EUR/tonnáról (126 ezer HUF/tonna) 370 EUR/tonna (114 ezer HUF/tonna) körüli szintre ereszkedett. A párizsi trendet követve a BÉT-en is süllyedt a repcemag kurzusa: tonnánként 118 ezer forintról 108 ezer forintra 2015 júliusában. A csökkenést ugyanakkor az elemzők csak átmenetinek vélik. A repcemag 2015/2016. gazdasági évi globális kínálatának és zárókészletének várható szűkülése ugyanis a termény világpiaci árának erősödését vetíti előre az év hátralévő részében.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza