2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Miért termesszünk rozst és tritikálét?

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Kruppa József Ph.D. címzetes egyetemi tanár, 2015/08/15

Ma és a közeljövőben, amikor a világ a környezetszennyezésből eredő ártalmakkal és élelemhiánnyal szembesül, akkor arozs és a tritikále új lehetőségeket kínál a környezetkímélő takarmány- és étkezési gabonatermelés növelésére és az ezekből készült egészséges élelmiszerek előállítására.

A rozs Magyarország kenyérgabona-termesztésében a 20. század első felében nagy jelentőségű kalászos gabona volt. A 600–700 ezer ha-on megtermelt mintegy 700–720 ezer tonna rozs napjainkra 40 ezer ha-ra és 100–120 ezer tonnára csökkent. Ezen időszak alatt a termésátlagok – a világtendenciához hasonlóan – megduplázódtak és jelenleg 2,5–2,8 t/ha körüliek. Termesztése a növénytermesztés színvonalának intenzívebbé válásával folyamatosan visszaszorult a gyenge termékenységű homoktalajokra. A rozstermesztés színvonala Magyarországon a gabonafélék közül a legalacsonyabb. A fajták potenciális termőképessége lehetővé tenné a termések növelését. A homokhasznosításban igen fontos szerepet játszik. A megtermelt rozs több mint 80%-át állatok takarmányozására (abrak) használják. 2014-ben 9 db őszirozs-fajta (Secale cereale) szerepelt a Nemzeti fajtajegyzékben, amely kielégíti a különböző hasznosítási célú termesztői igényeket.

Rozsszenázs készítése

Újabban egyre nagyobb mértékben termesztik zöldtakarmánynak (rozsszenázs), amelynek nagy előnye, hogy korán ad jó minőségű tömegtakarmányt, ezzel biztosítva a tömegtakarmány-szükséglet egy részét. Tápanyag- és vízigénye kicsi (a téli csapadékkal és kevés műtrágyával kielégíthető), így a területet a zöldrozs betakarítása után (április 20-tól) még fővetésű növényekkel (szemes és/vagy silókukorica, szója, borsó, napraforgó stb.) hasznosítani lehet. A kiváló minőségű és emellett optimális (nagy) hozamú rozsszenázs előállításának alapvető feltételei: jó fajtaválasztás (a Ryefood fajta jelenleg a legjobb!), korai vetés, őszi és kora tavaszi N-trágyázás, valamint a korai (kalászolás előtti) precíz betakarítás (kaszálás) és a jó minőségű erjedést gyorsító adalék (Silage P) használata.

Várható a zöldtakarmányként (szenázs) történő termesztés és hasznosítás növekedése, mert ezzel a tejelő tehenészetek magas fehérjetartalmú (18–21%) és kiválóan emészthető (75–80%) rostot és szerves anyagot tartalmazó tömegtakarmányt tudnak előállítani.

Többet kellene fogyasztanunk

A rozs kenyérgabonakénti felhasználása kb. 20 ezer tonna, ami 20,0%-a a megtermelt rozsnak. Kívánatos lenne – az egészségesebb táplálkozás érdekében – növelni a hazai 2 kg/fő körüli fogyasztást reklámtevékenységgel, tudományos ismeretterjesztéssel és a rozslisztet is tartalmazó kenyerek és pékáruk kínálatának növelésével. A rozs felhasználása a táplálkozásban elsősorban kenyérgabonaként jöhet számításba. A rozskenyérben 10–12% fel nem szívódó, emészthetetlen szénhidrát található, amely a zsírsavak és cukrok felszívódását is gátolja. A rozs- és barnakenyerek nagy rosttartalmuknál fogva jelentős szerepet játszanak a diétás rosthiány okozta gyomor-bélrendszeri megbetegedések, valamint ugyancsak a rosthiánnyal összefüggő egyéb rendellenességek, illetve betegségek megelőzésében (pl. fogszuvasodás, elhízás, cukorbetegség, magas vérkoleszterinszint, érelmeszesedés, szívkoszorú-elváltozás). Az érelmeszesedés és a szívinfarktus kifejlődését gátló magnéziumból és káliumból kétszer annyi van a rozskenyérben, mint a fehérkenyérben. A rozskenyér B1- és B2-vitamintartalma nagyobb, mint a fehérkenyéré. A rozskenyér fehérjetartalma ugyan kisebb, de lizinben jóval gazdagabb, mint a búzakenyér. A rozs-, illetve a barnakenyerek iránt megnövekedett igényeket jelenleg a sütőipar csak korlátozottan tudja kielégíteni.

Hazai tritikáléfajták

A tritikále jelentősége – a rozshoz hasonlóan – egyre inkább növekszik, amelyet az idei évhez hasonló, rendkívül aszályos évek még tovább fokoznak. Felvásárlási ár tekintetében megegyezik a takarmánybúzával, az étkezési fajtáért (Hungaro durumrozs) ennél is magasabb árat fizetnek.

A tritikále egy mesterségesen előállított fajhibrid, amelyet azért hoztak létre, hogy egyesítsék a szülők – a búza és rozs – legjobb tulajdonságait. Az első tritikálé előállítása Wilson angol botanikus nevéhez fűződik 1875-ben. Az általa előállított hibrid azonban meddő volt. Az első termékeny hibrid előállítása Rimpau német növénynemesítő nevéhez kötődik, 1890-ben. Ezek után sok kutató és nemesítő foglalkozott a tritikáléval a világ számos táján. A magyarországi tritikálenemesítés úttörője Kiss Árpád, akinek nevéhez fűződik az első szekunder hexaploid tritikále előállítása 1960-ban. A tritikále nemesítésében áttörést jelentett a durum (turgidum) búza és rozs keresztezésével előállított hexaploid tritikále.

Magyarországon Martonvásáron, Szegeden, Karcagon és Kisvárdán folyik honosítás és nemesítés. Kisvárdán 1988-ban kezdődött nemesítése, amelynek elsődleges célja étkezési (kenyér, tészta) tritikálefajták előállítása. 2014-ben 15 db őszi és 1 tavaszi fajta (Triticosecale) szerepelt a Nemzeti Fajtajegyzékben, amely kielégíti a különböző hasznosítási célú termesztői igényeket.

A lengyel Presto fajta honosítása után a ’90-es években kezdett intenzíven növekedni a vetésterülete, és 1996-tól meghaladja a 100 ezer hektárt, jelenleg 120 ezer ha körül van. Termesztése elsősorban búza, kukorica számára már kevésbé alkalmas, gyengébb termékenységű talajokon folyik. Ezeken a talajokon versenyképes a fent említett növényfajokkal, továbbá az árpával és a rozzsal is.

A tritikále alkalmazkodóképessége kitűnő. Szárazság- és hidegtűrő képessége jobb, mint az őszi búzának. A ma termesztett fajták igénytelenebbek a búzánál, jók a rezisztencia tulajdonságaik, jól tűrik a szélsőséges ökológiai körülményeket is (sótűrés, túl alacsony és túl magas pH-tűrés, hideg-meleg klíma tűrése) és takarmányozási értékük is kiváló.

Magyarországon a tritikále – a rozshoz hasonlóan – a gyenge termékenységű talajok kalászos gabonanövénye, amelyet elsősorban takarmányozásra használnak. Az étkezési célú tritikálé termesztésének eddig akadálya volt a fajták alacsony vagy hiányzó sikértartalma, gyenge lisztminősége és kedvezőtlen sütőipari tulajdonságai, illetve az, hogy ismeretlen a malomipar és sütőipar számára. Eddig a tritikále elsősorban mint takarmány gabonanövény jött számításba, azonban ahogy egyre szélesebb körben kezdik vizsgálni és használni, úgy válik egyre inkább kenyérgabonaként is számításba vehető gabonafélévé. Magyarországon az első étkezési célra is elismert tritikále (durumrozs) fajta a Hungaro, amely rekombinációs hexaploid tritikále. Összetételét a búzával megegyező vagy annál magasabb fehérjetartalom jellemzi, és ezen fehérjetartalomban az esszenciális aminosavak mennyisége, különösen a lizin, a metionin és a cisztein magasabb. Ez a magasabb érték a tritikálelisztre is jellemző. Az ásványianyag-tartalom tekintetében jellemző a búzánál magasabb P-, K-, Ca-, Cu-, Mg- és Zn-tartalom, amelyek segíthetnek a szervezet mikroelem-bevitelének növelésében. A vitaminok közül az E-, B1-, B2- és B6-vitamin tekintetében a liszt kétszeres mennyiséget tartalmaz, mint a búzaliszt. Táplálkozás-élettani jelentőségét fokozza, hogy nyersrost- és élelmirost-tartalma több mint kétszerese a búzalisztének, összes szénhidrát-tartalma közel 10%-kal alacsonyabb, így energiatartalma is ezzel arányosan alacsonyabb.

Az étkezési tritikále (durumrozs) elterjedése a humán táplálkozásban új egészséges élelmiszer alternatívát jelenthet a hagyományos gabonafélék mellett.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiFejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás A káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza