Milyen kukoricát válasszunk?

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Lengyel Józsefné Mezőfalvai Zrt., vetőmagüzem-igazgató, 2014/02/10
Címkék: hibridkukorica, silókukorica, csemegekukorica, takarmánykukorica, posztregisztrációs fajtakísérlet, FAO-szám

hIBrIdkukorIcA „FAJtA”-kIválAsztás

Azok a termelők, akik a vegetációban, illetve az őszi betakarítási időszakban a fajtatulajdonosi bemutatókon részt vettek, valószínűleg ki tudták választani, ha újabb hibridkukoricát akarnak kipróbálni 2014- ben a már általuk ismert és bevált helyett vagy mellett. Már decemberben érdemes ezért a forgalmazóktól informálódni. December-január hónapban a hibridek tulajdonosai elkezdik a vetőmagválasztékuk ismertetését, érdemes ezekre a rendezvényekre elmenni, s a kínálatokat alaposan áttanulmányozni. Ebben az időszakban jelennek meg különböző fórumokon, a posztregisztrációs kísérletek eredményei is (pl. GOSZ, Magyar Kukorica Klub), melyeket az ország legkülönbözőbb helyein állítottak be, így a gazdálkodóknak pontosabb információt adnak a saját termőhelyükre leginkább alkalmas hibridekről. Ezek szakmai folyóiratokban, interneten fellelhetők, s nagyon sok információval segítik a gazdákat a vetőmag kiválasztásában.

Kevesebb reklámot kap a silókukorica. Független, silókukoricát kísérletbe beállító szervezetek jelenleg nincsenek, a fajtatulajdonosok ezért állítanak be egy-két tejtermeléssel foglalkozó, s ehhez megfelelő méretű földterülettel rendelkező gazdálkodónál fajtasort. Célszerű a területi képviselőt megkérdezni a termőképességről, szárazságtűrésről, beltartalmi értékekről (pl. energia-, keményítő-, a bendőben lebomló rost tartalom, az emészthető nyersfehérje stb.). A termésmennyiségnél nem csak a zöld hozam, de ennek a szárazanyagtartalma is fontos. Az utóbbi időben fokozottan előtérbe került a betegség-ellenállóság, hiszen a fuzárium toxinja köztudottan befolyásolja a vemhesülést, az Aspergillus aflatoxinja viszont kimutatható a tejben is, ami a tej megsemmisítésének követelménye miatt súlyos, közvetlen anyagi kárt okoz.

Általános érvényű, hogy a legújabb hibridek a legdrágábbak, legmagasabb a termésátlaguk, de általában intenzív termesztést igényelnek. Az újdonságoknál azonban figyelembe kell venni, hogy ezek tulajdonságai – tisztelet a kivételnek – még csak a NÉBIH kisparcellás kísérleteinek a megfigyelései, nem biztos, hogy nagyobb, heterogénebb területeken is ugyanezt tudják produkálni. A gazdálkodónak ebben az esetben azt kell eldöntenie, hogy a magas termés eléréséhez megfelelőek-e a termőhelyi adottságai (talajtípus, -szerkezet, valamint a talaj tápanyagés vízszolgáltató képessége). Amennyiben az előző feltételek teljesülnek, meg tudja-e adni ezeknek a hibrideknek azt az optimális tápanyagellátást, amely megfelel a hibrid igényeinek. Amennyiben ez nem lehetséges, például anyagi megfontolásból, választhat egy kevésbé intenzív, kevésbé érzékeny – s általában olcsóbb – hibridet, kisebb, de gazdaságosan elérhető terméshozammal.

Olcsóbb lehet a hibridkukorica-vetőmag, ha már decemberben el tudják dönteni a gazdák, hogy mit akarnak vetni és megvásárolják, hiszen a fajtatulajdonosok általában élnek a „decemberi olcsóbb, januártól drágább” árkialakítás lehetőségével.

A választásnál azt is mérlegelni kell, hogy mekkora a vetésre tervezett területen a gyomnyomás, és vannak-e nehezen irtható gyomok. Ennek megfelelően kell eldönteni, hogy hagyományos hibridet vagy annak valamelyik speciális, gyomirtó szerrel szemben is ellenálló változatát válasszák.

FAo-szám

A FAO-szám besorolás nemcsak a koraiságot, hanem a tenyészidő szerinti csoportosítást jelenti.

• igen korai: 2–300 közötti;
• korai: 3–400 közötti;
• középérésű: 4–500 közötti;
• késői érésű: 5–600 közötti FAO-szám.

Ezzel az információval a hibridkukorica-vetőmagok vásárlói már az árjegyzéken találkoznak, de a fajtatulajdonosok ismertetőinek is elmaradhatatlan információja. A gyakorló gazdák azzal már tisztában vannak, hogy az ország déli és északi területein célszerű eltérő FAO-számú hibrideket vetni. Az északi régióban nem lehet arra számítani, hogy normál időben a magas, 500-as FAO-szám feletti kukorica gazdaságosan szárítható nedvességtartalomra „beérik”, inkább csak a déli országrészeken. Ha a kukorica után kalászos vetést tervezünk, mindenképpen igen korai 200-as vagy korai 300-as FAO-számú hibridkukorica-vetőmagot tervezzünk.

Ahhoz, hogy a FAO-szám szerint kiválasztott kukoricánk betakarításkori nedvességtartalma az általunk elvárt értéket hozza, optimális időben kell elvetnünk. Az „optimális időt” nem egy konkrét dátum, hanem a talaj hőmérséklete határozza meg. Célszerű a következők figyelembevételével dönteni:

Vetésmélység: meg kell határozni, • hogy milyen mélységben akarunk vetni. • Vetés előtt tájékozódni kell, hogy milyen volt abban a mélységben a talajhőmérséklet. • Ha 10–12 °C, az már vetésre alkalmas, de ha a vetés alsó szintje nedves volt, és még várható erőteljes lehűlés vetés után, akkor az a „kukorica fiziológiájához” tartozik, hogy egy darabig nem hajlandó utána fejlődésnek indulni. Lehet, hogy ilyenkor az előrejelzéseket figyelembe véve célszerű módosítani a vetés időpontján.

(Még a ’90-es években is közölték a vetőmag-tulajdonosok kiszállításkor a vetőmagtételek cold-teszt eredményét. Ez a vizsgálat arra volt hivatott – mivel a szántóföldi körülményeket jól szimulálta például szokatlanul hideg tavaszon –, hogy támpontot adott a termelőknek a mostohább időjárási körülmények között az adott tétel korai vethetőségére. Általánosságban igaz, hogy ez az érték genetikailag meghatározott, nem véletlenül reklámoznak egyes hibrideket a hidegtűrő képességüket vagy korai vethetőségüket hangsúlyozva.

Ma már ez a vizsgálat nem kötelező, de a laboratóriumok igény szerint elvégzik a vizsgálatát, s a magára igényes fajtatulajdonos rendelkezik is ezzel az adattal. Ha ilyen tavasz van, a fémzárszám ismeretében célszerű érdeklődni náluk.)

Vetőmagmennyiség

A hibrid kiválasztását követően a vetendő mag mennyiségét kell meghatározni, hiszen a megrendelést zsák db-ra kell leadni. Legfontosabb szempont, hogy megrendeléskor információt szerezzünk a kiválasztott hibridkukorica-vetőmag kiszereléséről. A hibridtulajdonosok különböző zsákokban hozzák forgalomba a kukorica-vetőmagjaikat. Van 50 ezer, 70 ezer, 80 ezer db magot tartalmazó zsák, a tulajdonosoktól függően.

Segítség azonban, hogy a fajtatulajdonosok prospektusaiból, ismertetőiből vagy területi képviselőitől információt lehet szerezni a javasolt optimális tőszámról. Ha nagyon pontosan akarjuk meghatározni a vetendő magmennyiséget, akkor bizony meg kell várni a vetőmag kiszállítását, de ma Magyarországon 93% alatt csírázó vetőmagtételt egyetlen igényes fajtatulajdonos sem engedhet meg magának a saját érdekében, hiszen a hibridkukorica-vetőmag fajtakínálat óriási.

Csávázás

A kukoricavetőmag csávázásáról megoszlanak a vélemények, de ma Magyarországon nem lehet kapni hivatalosan csávázatlan kukorica vetőmagot. (Kivételt jelent ez alól a kifejezetten biogazdálkodók részére termelt és feldolgozott vetőmag, de itt a hibridfajták száma lényegesen kisebb a hagyományos gazdálkodásra ajánlottaknál.) A hibridkukorica- vetőmagot előállító és feldolgozó cégek a legritkább esetben vállalják el a csávázatlan vetőmag értékesítését. Az általuk alkalmazott csávázószerek minden esetben kielégítik a csírafertőző gombák elleni védelem követelményeit.

Más kérdés a rovarölő szeres csávázás. Ezt a lehetőséget akkor szoktuk mérlegelni, amikor az elővetemény alapján szükségesnek ítéljük (pl. ha a gabona sortávú termény után kapáskultúrát, vagyis széles sortávú vetést tervezünk). Általában ez a módszer a talajlakó kártevők elleni költségkímélő, de hatékony eljárás. Az ilyen vetőmag vetése a környezetre is sokkal kevésbé terhelő a pontos adagolás, valamint a területre kerülő minimális hatóanyag-mennyiség miatt. A vetőmagok forgalmazói meghatározott – a vetőmag-feldolgozók által közölt – időpontig tudják felvállalni a rovarölő szeres csávázással kezelt kukorica-vetőmag értékesítését. Ha a termelő később gondolja meg magát és ebből a határidőből már kicsúszik, még mindig lehet megoldást találni. Egyes jól felszerelt (szakaszos működésű, úgynevezett „adagrendszerű” csávázógéppel rendelkező) vetőmagüzemek, a rovarölőszer-tartalmú csávázószert forgalmazó cégek által kikötött szabályok betartása mellett meg tudják oldani az ellenőrzött „utócsávázást”.

2013. november 30-óta azonban van egy nagyon nagy jelentőségű változás a csávázószerek választékában. EU határozat ettől a naptól 2 évre felfüggesztette a neonikotinoid típusú csávázószerek használatát kukorica, napraforgó, borsó és repce esetében. Más szóval nem használható ezeknél a növényeknél a felszívódó hatással rendelkező tiametoxam, imidakloprid, klotianidin hatóanyagú jól bevált Cruiser, Gaucho és Poncho. Ezzel a tiltással védtelenek maradtak a kelő növények a barkók, levéltetvek, fritlégy kártételével szemben. Növényvédős szakember legyen a talpán, aki nagyobb területen olyan eredményesen tud védekezni, mint azt a csávázószer tette!

Elővetemény és az amerikai kukoricabogár

Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) elég sok gondot okoz nálunk évek óta. Talajfertőtlenítéssel – de kizárólag a megfelelő dózisban – lehet ellene védekezni, azonban ez nagyon megviseli a gazdák pénztárcáját.

Azért írtam, hogy csak a megfelelő dózisban, mivel a gyártók által javasolt kg/ha mennyiség alatt a termelő csak „szennyezi” a talajt, ám nem tudja elérni a bogár ellen a megfelelő hatást. Növényvédőszer-gyártó cégek néhány éve még reklámozták rovarölő hatású csávázószereiket is a kukoricabogár ellen, azonban a tiltás miatt ma már nem tehetik!

Szerintem a legjobb megoldás a vetésváltás. Nem hivatkoznak kukoricatermelők akkor kártételre, amikor búza, napraforgó stb., vagyis más faj után vetik a takarmányozásra szánt kukoricát. Ha megoldható, akkor ez a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás. Ellentétben más információs bázisokkal, szerintem Magyarországon még nem alakult ki az amerikai kukoricabogárnak az a változata, amely más tápnövényeken is képes szaporodni.

Ez is érdekelhetiPosztregisztrációs kukorica fajtakísérlet 2013Dekalb, a sikeres lépés