Őszi talajmunkák, magágykészítés

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő – Gödöllő, 2015/08/17

Az őszi vetésű kalászos gabonák talajmunkáinak, valamint a vetés munkáinak elvégzésére a nagyon eltérő termelési körülményekhez, a változó éghajlati és csapadékviszonyokhoz, talajállapotokhoz igazodó és ezek igényeinek megfelelő korszerű gépek széles gyártmány- és típusválasztékban állnak rendelkezésre. A talajmunkák elvégzésénél az utóbbi időben nagyobb figyelmet kell fordítani a megfelelő talajszerkezet kialakítására, fenntartására, elsősorban a talaj vízháztartásának, nedvességtartalmának optimalizálására. Az elmúlt években a száraz és csapadékszegény, illetve az esős évek, valamint egy gazdasági éven belül is ezek az időszakok szeszélyesen váltakoztak. A talajmunkák, magágykészítés és vetés optimális agrotechnikai időszakban történő elvégzését – mindezeken túl – az őszi betakarítású növények elhúzódó betakarítási munkái is akadályozzák.

Az előzőeknek megfelelően a tömörödött talajszerkezet helyreállításában és a talaj vízgazdálkodásának optimalizálásában a talajlazítók használatának mind a forgatásos, mind a forgatás nélküli alapművelésben nagy jelentősége van.

A lazítók száraz talajokon a lazítás és rögképzés szempontjából kiváló munkát végeznek, de a vonóerőigény jelentős (1. ábra). A lazítási munkákra merevkéses, illetve rugózott művelőszerszámos munkagépek közül választhatunk. Nedvesebb, összetömörödött talajokra a ferdekéses, rugózott munkaszerszámú típusokat célszerű választani. Ezeknek a berendezéseknek a munkaszerszáma a talajszelvényt kissé megemeli, így az átlazítás hatékonyabb, a rugózott munkaeszközök használatával csökken a vonóerőigény. A lazítók munkáját a különböző konstrukciójú hengerek zárják le. A vonóerő-, illetve az energiafelhasználás a „V” gerendellyel, illetve ferdekéses munkaeszközökkel rendelkező talajlazítók használatával is jelentősen csökkenthető. A „V” gerendelyű mélylazítók 45–60–70 cm munkamélységben történő működtetéséhez minimum 180–200 kW motorteljesítményű traktorok szükségesek, amelyek 4–5 km/h munkasebességgel tudnak dolgozni 4,8–5,0 m munkaszélesség mellett, így az összes munkaidőre vonatkozó területteljesítmény kb. 1,3–1,6 ha/h lehet.

A lazítási munka viszonylag magas energia- és gázolaj-felhasználási költsége a talaj jobb levegő- és vízgazdálkodásában megtérül, különösen fontos ez száraz, tömörödött talajoknál a csapadéknak a lazított talajszelvénybe történő bevezetése szempontjából, illetve a belvizes és víznyomásos területeken csökkenti ezek keletkezésének esélyeit.

A klasszikus alapművelésnek, a szántásnak a gépei a vontatott és függesztett ágyekék, illetve függesztett váltvaforgató ekék. A szántás nagy energiafelhasználást és időráfordítást igényel. A gyártók éppen az energiaigény csökkentésére különböző konstrukciókat alakítottak ki, például változtatható fogásszélességű eke, műanyag kormánylemez stb. A réselt kormánylemez használata is csökkenti az energiafelhasználást. Használatuk különösen csapadékos időjárás esetén előnyös. A műveletek összevonására – egyes típusoknál – az eketest elé vagy mögé lazítóbetét szerelhető.

A mélyszántó ekék munkáját javító kiegészítő berendezések (tárcsás csoroszlyák, beforgató lemezek) a forgató hatást javítják.
A felszántott területek talajfelszínét a szántáselmunkálással, tárcsás boronával, szántóföldi kultivátorral vagy kombinátorral le kell zárni a csapadék megőrzése céljából (2–3. ábra).

Az őszi kalászosok talajelőkészítésére – száraz talajviszonyok mellett – a forgatás nélküli alapművelés alkalmazása célszerű. Az erre a célra kialakított kombinált eszközök tárcsákkal és középmélylazító kultivátor munkaszerszámokkal vannak felszerelve, és ki vannak egészítve a művelt felületet lezáró különböző konstrukciójú hengerekkel. A kombinált talajművelő eszközök az alapműtrágyák kellő mennyiségű és kellő mélységű bedolgozását is elvégzik.

Csapadékmentes időjárás és száraz talajállapot esetén, vagy a rövid, kedvező időjárású, csapadékmentes időszakok kihasználására, és ennek következtében a lekerülő őszi növények után már művelhető területek (kukorica-, napraforgótarlók) művelését kombinált munkaeszközökkel végezhetjük el. A különböző munkaműveletek összekapcsolásával a talajtaposás csökkenthető, és a művelési idő is lerövidíthető. A lazítós tárcsák alkalmazásával a talajszerkezet fellazul, alkalmas a tápanyagok, műtrágyák és csapadékvíz felvételére, a tárcsalevelek pedig a szármaradványokat felaprítják és bedolgozzák a talajba. A lazítós tárcsák számos konstrukciója kapható a piacon (4. ábra). A nagyobb munkaszélességű változatok vontatott kivitelen készülnek, a közepes munkaszélességű (5–6 késes) változatok félig függesztett változatban kerülnek kialakításra.

A nagy vonóerőt igénylő, nagy munkaszélességű lazítók, ekék, tárcsák, kombinált tárcsás lazítók, mulcskultivátorok üzemelése gumihevederes járószerkezettel szerelt nehéz, univerzális traktorokkal száraz talajállapotok mellett is számos előnnyel jár, de nedves talajviszonyok mellett ezeknek a gépeknek a vonóerő-kihasználása kedvező, kisebb slippel és fajlagos talajterheléssel dolgoznak. Ugyanez mondható el az ikerabroncsozású traktorokkal történő üzemeltetésről.

Az alapművelés után a szántás elmunkálását minden esetben el kell végezni a különböző kombinátorokkal, amelyek szántás után általában elkészítik a magágyat is. Csapadékos időjárás esetén azonban az őszi mélyszántásokat – különösen kötött talajokon – nem kell lezárni. Forgatás nélküli alapműveléskor pedig a mulcs- és szántóföldi kultivátorok végezhetnek kiváló munkát (5. ábra).

A magágykészítés eszközei

Az őszi vetésű növények számára (pl. őszi búza/árpa és rozs) a magágykészítés különböző nehéz magágykészítő gépekkel végezhető el. Optimális talajállapot esetén azonban lehetőség nyílik a könnyű kombinált magágykészítő gépek használatára is. Mulcsba vetés esetén pedig a mulcskultivátorok, magágykészítők használhatók. Ezek a gépek az egymás mögött elhelyezett lazító, porhanyító, gyomirtó, egyengető, tömörítő talajművelő szerszámokkal vannak felszerelve

A magágykészítés során törekedni kell a műveleti menetek számainak csökkentésére, a talaj legszükségesebb mértékű megművelésére. A magágykészítés célja továbbá az elvetett magvak csírázásához, szántóföldi keléséhez az optimális talajfizikai állapot megteremtése, a vetés egyenletes mélységben történő elvégzésének biztosítására.

A magágykészítés időpontjának megválasztása igen fontos – a legfelsőbb talajréteg nedvességi állapota mellett – az alsóbb, 10–15 cm-es talajréteg teherbíró képességét is számításba kell venni. Az őszi kalászosok vetőágykészítésének optimális időpontja természetesen területileg is változhat. A korai és a megkésett munka rontja a vetőágy minőségét. A jól beállított és optimális talajállapot mellett a kombinált magágykészítő gépekkel – 8–14 km/h haladási sebességek között – kedvező minőségű vetőágy készíthető.

A különböző konstrukciójú magágykészítők hasonló munkaeszközökből különböző munkaszélességgel épülnek fel. A gépeket függesztett, féligfüggesztett és vontatott kivitelekben gyártják. A lazítóelemek rugósszárú kultivátorkapák vagy fogas boronatagok. A különböző konstrukciójú rácsszerkezetű vázra a merev boronatagokat oldható kötés rögzíti. A rugós szárú kultivátorkapák különböző geometriájú és rezgésfrekvenciájú lazítóelemek. A lazítótestek tüske/lándzsa, míg a kultivátorkapák szárnyas- vagy lúdtalp alakúak. A lazítótestformák geometriai méretei a lazítóelemek kereszt- és hosszirányú osztástávolságával vannak összhangban. A simítók és egyengetők a talajfelszín mikrodomborzatának elmunkálására alkalmasak. A simító-egyengetők konstrukciói egyenes vagy fogazott élű simítólapok vagy állítható tüskékkel ellátott simítólapok. A magágyat lezáró hengerboronák közül – csapadékos időjárás esetén – a különböző acélszerkezeti idomú (huzalos, léces-pálcás és fűrészfogas) hengerborona tagok használata javasolható. A spirális és egyedi profilú hengerborona elemeknél a folyamatos talajérintkezés és a hatékony felszínképzés az elsődleges cél. A lezáróelemek terhelése mechanikusan tagonkénti nyomórugós terhelés, vagy hidraulikusan hidraulikus nyomáskiegyenlítés a teljes munkaszélességben. A magágykészítő gépek többsége precíziós szintezési rendszerrel rendelkezik. Ez a szintezési rendszer a traktor hátsó függesztő berendezésének és a magágykészítő gép lezáró elemeinek összehangolásával, vagy a mellső-hátsó tömörítő hengerekre, ill. a szintező elemekre építve valósítja meg a precíziós munkamélységtartást. A magágykészítők felszerelhetők még traktornyomlazítókkal, amelyek merev- vagy rugósszárú kapákból állnak.

A nagy munkaszélességű magágykészítő gépek üzemeltetése 170–200 kW motorteljesítményű nehéz, univerzális traktorokat igényel. A taposásból eredő káros talajtömörödés elkerülésére – különösen nedves talajviszonyok mellett – a traktorokat ikerabroncsozással kell ellátni, illetve ebben az esetben is érvényesül a gumihevederes járószerkezet már ismertetett előnye.

Az őszi növények vetési munkáinak elvégzésére az üzemnagyságnak vagy táblaméreteknek megfelelő, különböző munkaszélességű hagyományos sorvetőgépek, vagy kapcsolt gépcsoportként a magágykészítőkkel egybeépített, illetve nehéz talajviszonyok vagy kedvezőtlen időjárás, az őszi betakarítási időszak elhúzódása miatti időhiány kompenzálására direktvetőgépek, vagy a hagyományos gépek direktvető elemmel felszerelt változatai használhatók.

Az őszi növények, kalászos gabonafélék vetésére alkalmas vetőgépek függesztett, félig függesztett vagy vontatott változatban készülnek. A kisebb munkaszélességű (2,4–2,7–3,0 m) változatok általában függesztett vagy félig függesztett változatban készülnek (6. ábra), míg a nagyobb (4–6–8 m) munkaszélességű változatok vontatott kivitelűek. A vontatott gépek területteljesítésének növelése céljából az egyes gépek gépkapcsolatban is üzemeltethetők. Csapadékos időjárás esetén a vetésre alkalmas periódusok kihasználására a kombinált vetőelemekkel szerelt vetőgépek előnyösen használhatók. A központi magtartályos és pneumatikus magszállítású gépek általában egygépes változatban is nagyobb (2,4–8,0 m) munkaszélességű sávot ölelnek fel, a 3,0 m-nél szélesebb változatok szélső elemei fel- vagy behajthatóak.

A kisebb, tagoltabb táblákon, kisebb termőterületen gazdálkodók a kisebb munkaszélességű (2,4–3,0 m) sorvetőgépeket használhatják előnyösen. A lejtős területek esetében is a kisebb munkaszélességű vetőgépek, illetve a magágykészítéssel egymenetben történő, vagy a direktvetés helyezhető előtérbe. A 2,4–3,0 m munkaszélességű gabona sorvetőgépek üzemeltetésére a 6–8 km/h munkasebesség-tartományban – motorteljesítmény szempontjából – a 30–40 kW motorteljesítményű, könnyű univerzális traktorok is megfelelnek. A gépcsoport várható területteljesítménye az összes munkaidőre vonatkoztatva Wő = 1,08–1,80 ha/h körül alakulhat.

 nagy termőterülettel rendelkező kalászos gabona termesztésére szakosodott gazdaságok a nagyobb (4–6–8 m) munkaszélességű magágykészítővel kombinált, illetve a művelettakarékos mulcsba vető vagy direktvető gépeket tudják eredményesen alkalmazni csapadékos időjárás mellett is. A nagyobb (4–6–8 m) munkaszélességű sorvetőgépek alkalmazására a középnehéz (90–120 kW) motorteljesítményű traktorok alkalmasak a 8–10–12 km/h munkasebesség-tartományban. A magágykészítővel kombinált 80–96, illetve a mulcsba vagy direktvetésre alkalmas 48–50 soros gép üzemeltetése nagyobb motorteljesítményt igényel, ez lehet akár 150–170 kW is. Természetesen a nagyobb munkaszélesség, illetve vetési sebesség következtében az összes munkaidőre vonatkoztatott területteljesítmény is magasabb értékű, 3,6–7,2 ha/h lehet. A fogások csatlakoztatásánál nagyon fontos a nyomjelző csoroszlyák pontos beállítása. A nagy munkaszélességű és nagyteljesítményű sorvetőgépek használatakor a gépkezelő munkáját a GPS-es fogáskiosztás és nyomkövetés, illetve az automatakormányzás jelentősen megkönnyíti amellett, hogy a csatlakozó sorok is pontosabbak (7. ábra). A vetési munkák során célszerű az üzemeltető traktorok ikerabroncsozású felszereltségéhez ragaszkodni, illetve a gumihevederes járószerkezet előnyei ez esetben minden körülmények között fokozott mértékben jelentkeznek (8. ábra).

Az őszi talajmunkák, a magágykészítés és vetés munkáinak elvégzését az őszi betakarítású növények késői lekerülése miatti, valamint a csapadékmentes rövid időszakok jelentősen nehezítik. A szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodó, a talajszerkezetet és vízgazdálkodást javító talajművelési, vetési technológiához a megfelelő berendezések rendelkezésre állnak, azonban ezek használata is csak a gazdálkodó szakemberek gondoskodása, szakértelmének felhasználásával lehet eredményes.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai