2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

2500 forint a legszebb aszúszemek kilójáért

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, 2015/08/18

Idén többet fizet a szőlőért a termelőknek a kizárólag állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt.

A Tokaj Kereskedőház már a nyár elején meghirdette felvásárlási árait, amelyek a minőségtől függően differenciáltak és magasabbak, mint tavaly. A cég 2500 forintot ad a legszebb aszúszemek kilójáért. A társaságnál nemrég tartott sajtórendezvényen, Tolcsván Gaálné Király Enikő, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója elmondta: a cég 2013-ban átfogó minőségi megújulást hirdetett meg, ennek megvalósításához elengedhetetlen a kiváló minőségű alapanyag, vagyis a szőlő.

A felvásárlási árakat már a nyár elején meghirdették, azok minőségtől függően differenciáltak, és magasabbak az elmúlt évinél. Ezek alapján a termelők időben eldönthetik, hogy a száraz vagy a késői szüretelésű borok alapanyagának előállítása éri meg jobban nekik, a „magasabb minőségű szőlőt magasabb felvásárlási árral díjazzuk” – tette hozzá.

Részletekről szólva közölte: a 17–19,9 mustfok közötti Furmint, Hárslevelű, Zéta, Kövérszőlő és Kabar kilójáért 140, de a 23–24,9 mustfok közöttiért már 250 forintot, az afelettiért pedig 350 forintot fizetnek. Az ugyanilyen mustfokú Sárgamuskotályos szőlő esetében a felvásárlási ár 150, 280, 350 forint. Idén a magas minőségű, késői szüretelésű szőlő kilójáért a vállalat prémium termelői programjához csatlakozó termelők akár 400 forintot is kaphatnak. Az első osztályú aszúszem kilójáért 2500, a másodosztályúért pedig 2000 forintot fizetnek.

A kereskedőház 2015-ben mintegy 1100 hektár területről, több mint másfél ezer termelőtől százezer mázsa szőlő felvásárlását tervezi, erre a célra 2 milliárd forintot fordítanak.

A vezérigazgató szólt arról, hogy a megújulási folyamat a kereskedőház borainak minőségi javulását tűzte ki célul, ennek elengedhetetlen feltétele egy 21. századi igényeket kielégítő ipari komplexum megépítése.

Ennek első állomásaként az elmúlt évben 2,5 milliárd forintból elkészült egy 66 ezer hektoliter kapacitású tartálycsarnok, most egy palackozó üzem épül 1,8 milliárd forintból, amely várhatóan októbertől már működhet. A tervek között szerepel egy 47 ezer hektoliter kapacitású tartálycsarnok és egy új feldolgozó építése, míg a muzeális borokat rejtő 4 és fél kilométer hosszú alagútrendszerrel rendelkező szegi pincének egy részét látogatóközponttá alakítanák át.

– Az új beruházások hírére megnőtt a külföldi kereslet a kereskedőház borai iránt, már egy külön exportosztály foglalkozik a vállalaton belül ezen megrendelések szervezésével – tette hozzá Gaálné Király Enikő, aki szólt arról is, hogy a minőségi szőlőtermesztéshez szervesen kapcsolódik az az elektronikai rendszer is, amelyben láthatók az ültetvény állapot- és termelőhelypotenciál-felmérés, azaz a terroir-felmérés eredményei.

– A rendszerből könnyen megállapítható, hogy a borvidék egyes parcelláin mely szőlőfajták termesztését érdemes megcélozni, és milyen technológiával célszerű az adott ültetvényt művelni – mondta, hozzátéve: a történelmi borvidék termelési színvonalának növelését, valamint a szektor jövedelmezőségének és eltartóképességének javítását szolgáló felmérés két fő pillérre épült, egyrészt a termőhelyi adottságok meghatározására, másrészt az ültetvények állapotának számbavételére. Az előbbi kiterjed a területek talajtani, domborzati és klimatikus tényezőire, míg az utóbbi az ültetvények szerkezetét, állapotát és kezeltségét érinti.

A nyilvános cégadatok szerint a Tokaj Kereskedőház Zrt. nettó értékesítési árbevétele tavaly mintegy 2 milliárd forint volt, a 2013-as 3,8 milliárd forint után. A cég saját tőkéje 5,5 milliárd forintról 6,7 milliárd forintra nőtt, miközben mérleg szerinti vesztesége 551 millió forintról 1,786 milliárd forintra emelkedett. A társaság kötelezettségeinek összege 2014-ben 567 millió forintra mérséklődött a 2013-as csaknem 2,2 milliárd forintról.

Itthon még újdonság a borbefektetés

Bár lassan a csapból is bor folyik, egymást érik a borvacsorák, fesztiválok és kóstolók, kevesen tudják, hogy a minőségi bor befektetésnek sem utolsó. A tőlünk nyugatra már elterjedt befektetési forma hazánkban még ritkaságnak számít.
Az elmúlt években 226%-kal emelkedett a minőségi borok értéke, a borok vásárlása pedig nagyobb értéknövekedést biztosított, mint az általános kötvényeké, részvényeké vagy akár az aranyé – mondja Eteley Gábor, a Bordinasztia Sales Kft. tulajdonosa. – A borbefektetés ennek ellenére hazánkban még ismeretlen fogalom, pedig ez egy igen egyszerű és biztonságos lehetőség.
A főként bordeaux-i borokból összeállított borindexek az elmúlt 5 év során 20% feletti emelkedést mutattak, a Liv-ex – a londoni bortőzsde – legjobban teljesítő Liv-ex Fine Wine 50 Indexének elmúlt 5 éves hozama pedig 27,8% volt, ami még a legsikeresebb befektetési termék, az arany éves hozamát is felülmúlta. Jelentős keresetnövelő hatást eredményezett, hogy az európai és észak-amerikai fogyasztók mellett 2008 óta megjelentek az ázsiai vásárlók is. Mára egyértelmű a tendencia, miszerint a távol-keleti régióban is egyre többen választják a befektetési borok piacát.
A Bordinasztia Sales Kft. a tokaji borokra specializálódott, nem véletlenül – mondja Eteley Gábor. – Ez a terület a világörökség része, az itteni bor pedig igazi Hungari­kum, külföldön is ismert és elismert márka. Az Angyal Pincészetből származó tokaji aszú esszencia jelenleg a hazánkban elérhető egyik legjobb és legkisebb kockázatú befektetés, amivel akár évi 15–25% értéknövekedést érhet el a befektető.

ProfitLine.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza