2026. 09. 20., vasárnap
Friderika
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

2500 forint a legszebb aszúszemek kilójáért

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, 2015/08/18

Idén többet fizet a szőlőért a termelőknek a kizárólag állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt.

A Tokaj Kereskedőház már a nyár elején meghirdette felvásárlási árait, amelyek a minőségtől függően differenciáltak és magasabbak, mint tavaly. A cég 2500 forintot ad a legszebb aszúszemek kilójáért. A társaságnál nemrég tartott sajtórendezvényen, Tolcsván Gaálné Király Enikő, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója elmondta: a cég 2013-ban átfogó minőségi megújulást hirdetett meg, ennek megvalósításához elengedhetetlen a kiváló minőségű alapanyag, vagyis a szőlő.

A felvásárlási árakat már a nyár elején meghirdették, azok minőségtől függően differenciáltak, és magasabbak az elmúlt évinél. Ezek alapján a termelők időben eldönthetik, hogy a száraz vagy a késői szüretelésű borok alapanyagának előállítása éri meg jobban nekik, a „magasabb minőségű szőlőt magasabb felvásárlási árral díjazzuk” – tette hozzá.

Részletekről szólva közölte: a 17–19,9 mustfok közötti Furmint, Hárslevelű, Zéta, Kövérszőlő és Kabar kilójáért 140, de a 23–24,9 mustfok közöttiért már 250 forintot, az afelettiért pedig 350 forintot fizetnek. Az ugyanilyen mustfokú Sárgamuskotályos szőlő esetében a felvásárlási ár 150, 280, 350 forint. Idén a magas minőségű, késői szüretelésű szőlő kilójáért a vállalat prémium termelői programjához csatlakozó termelők akár 400 forintot is kaphatnak. Az első osztályú aszúszem kilójáért 2500, a másodosztályúért pedig 2000 forintot fizetnek.

A kereskedőház 2015-ben mintegy 1100 hektár területről, több mint másfél ezer termelőtől százezer mázsa szőlő felvásárlását tervezi, erre a célra 2 milliárd forintot fordítanak.

A vezérigazgató szólt arról, hogy a megújulási folyamat a kereskedőház borainak minőségi javulását tűzte ki célul, ennek elengedhetetlen feltétele egy 21. századi igényeket kielégítő ipari komplexum megépítése.

Ennek első állomásaként az elmúlt évben 2,5 milliárd forintból elkészült egy 66 ezer hektoliter kapacitású tartálycsarnok, most egy palackozó üzem épül 1,8 milliárd forintból, amely várhatóan októbertől már működhet. A tervek között szerepel egy 47 ezer hektoliter kapacitású tartálycsarnok és egy új feldolgozó építése, míg a muzeális borokat rejtő 4 és fél kilométer hosszú alagútrendszerrel rendelkező szegi pincének egy részét látogatóközponttá alakítanák át.

– Az új beruházások hírére megnőtt a külföldi kereslet a kereskedőház borai iránt, már egy külön exportosztály foglalkozik a vállalaton belül ezen megrendelések szervezésével – tette hozzá Gaálné Király Enikő, aki szólt arról is, hogy a minőségi szőlőtermesztéshez szervesen kapcsolódik az az elektronikai rendszer is, amelyben láthatók az ültetvény állapot- és termelőhelypotenciál-felmérés, azaz a terroir-felmérés eredményei.

– A rendszerből könnyen megállapítható, hogy a borvidék egyes parcelláin mely szőlőfajták termesztését érdemes megcélozni, és milyen technológiával célszerű az adott ültetvényt művelni – mondta, hozzátéve: a történelmi borvidék termelési színvonalának növelését, valamint a szektor jövedelmezőségének és eltartóképességének javítását szolgáló felmérés két fő pillérre épült, egyrészt a termőhelyi adottságok meghatározására, másrészt az ültetvények állapotának számbavételére. Az előbbi kiterjed a területek talajtani, domborzati és klimatikus tényezőire, míg az utóbbi az ültetvények szerkezetét, állapotát és kezeltségét érinti.

A nyilvános cégadatok szerint a Tokaj Kereskedőház Zrt. nettó értékesítési árbevétele tavaly mintegy 2 milliárd forint volt, a 2013-as 3,8 milliárd forint után. A cég saját tőkéje 5,5 milliárd forintról 6,7 milliárd forintra nőtt, miközben mérleg szerinti vesztesége 551 millió forintról 1,786 milliárd forintra emelkedett. A társaság kötelezettségeinek összege 2014-ben 567 millió forintra mérséklődött a 2013-as csaknem 2,2 milliárd forintról.

Itthon még újdonság a borbefektetés

Bár lassan a csapból is bor folyik, egymást érik a borvacsorák, fesztiválok és kóstolók, kevesen tudják, hogy a minőségi bor befektetésnek sem utolsó. A tőlünk nyugatra már elterjedt befektetési forma hazánkban még ritkaságnak számít.
Az elmúlt években 226%-kal emelkedett a minőségi borok értéke, a borok vásárlása pedig nagyobb értéknövekedést biztosított, mint az általános kötvényeké, részvényeké vagy akár az aranyé – mondja Eteley Gábor, a Bordinasztia Sales Kft. tulajdonosa. – A borbefektetés ennek ellenére hazánkban még ismeretlen fogalom, pedig ez egy igen egyszerű és biztonságos lehetőség.
A főként bordeaux-i borokból összeállított borindexek az elmúlt 5 év során 20% feletti emelkedést mutattak, a Liv-ex – a londoni bortőzsde – legjobban teljesítő Liv-ex Fine Wine 50 Indexének elmúlt 5 éves hozama pedig 27,8% volt, ami még a legsikeresebb befektetési termék, az arany éves hozamát is felülmúlta. Jelentős keresetnövelő hatást eredményezett, hogy az európai és észak-amerikai fogyasztók mellett 2008 óta megjelentek az ázsiai vásárlók is. Mára egyértelmű a tendencia, miszerint a távol-keleti régióban is egyre többen választják a befektetési borok piacát.
A Bordinasztia Sales Kft. a tokaji borokra specializálódott, nem véletlenül – mondja Eteley Gábor. – Ez a terület a világörökség része, az itteni bor pedig igazi Hungari­kum, külföldön is ismert és elismert márka. Az Angyal Pincészetből származó tokaji aszú esszencia jelenleg a hazánkban elérhető egyik legjobb és legkisebb kockázatú befektetés, amivel akár évi 15–25% értéknövekedést érhet el a befektető.

ProfitLine.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?
DélKerTÉSZ: Stabil lábakon a gazdálkodás
A DélKerTÉSZ (Délalföldi Kertészek Szövetkezete) állandó, aktuális feladatai közé tartozik a 450 termelő összefogása, a hazai hajtatott zöldségek (főként paprika és paradicsom) piaci pozíciójának erősítése, valamint a 2026 áprilisában elindított szentesi mentorprogram és az új értékesítési csatornák működtetése. Ennek fényében mindig fontos feladatokat kell megoldani a szövetkezet vezetésének. Nagypéter Sándorral, a TÉSZ elnökével beszélgettünk.
A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza