2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Minden idők egyik legjobb dinnyetermése

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: V.B., 2015/08/20

Ledó Ferenctől, a FruitVeb elnökétől gyorsmérleget kértünk a zöld­ség-gyümölcs ágazat eddigi teljesítményéről, piaci helyzetéről.

Gyümölcsfélék

– Kezdjük a sort a szamócával, amelynek már véget ért szezonja, ami átlagosan sikerült. Az árak valamivel jobbak voltak, mint az elmúlt évben. Sajnos volt egy kritikus időszak főleg a szabadföldinél, amikor az esőzések komoly kárt tettek a kultúrában.

A meggyszezon szintén befejeződött. A termésbecslések alapján szűk 60 ezer tonna körüli termésmennyiség realizálódott. A kompótmeggyet a feldolgozók 60–65 Ft/kg átvételi áron akarták átvenni, a termelők ezért nem kívánták odaadni. Többszöri egyeztetés után 85–90 Ft/kg-on indult meg az átvétel, a termés végén pedig 150–160 Ft/kg-on vették meg a feldolgozók. A kézzel szedett meggynél nem volt baj, jó piaci lehetőségek adódtak főleg a román, lengyel, fehérorosz-orosz piacon

A kajszibarack betakarítása javában tart, ebből a gyümölcsfajtából lényegesen kevesebb lesz, mint tavaly volt. Az elmúlt évben 34 ezer tonna körüli volt az egyenleg, most várhatóan 22 ezer tonna lesz. A kajszi szezon augusztus 20. körül fejeződik be. Sajnos jelentős fagykárok voltak az alföldi barackosokban.

Az őszibarack betakarítása folyamatban van: tavaly 45 ezer tonna volt a termés, és az idén is ennyi várható. A tavalyi jó évet tehát meg tudjuk ismételni.

A szilva szedése is elkezdődött. Ebből a gyümölcsből az elmúlt évben rendkívül jó, 78 ezer tonna termés volt, most valamivel kevesebb, mintegy 75 ezer tonna várható.

A cseresznyéből tavaly 18 ezer tonna termett, most valamivel kevesebb, hozzávetőleg 14–15 ezer tonna lesz. A visszaesés hátterében az áll, hogy a gyümölcsöt az Alföldön kiadós fagy érte.

A gyümölcsök közül ki kell emelni az almát. A nagyon korai almák szedése elkezdődött, de az igazi almaszezon augusztus közepén indul, és zöme valamikor szeptember–október hónapban kerül a hűtőházakba. Tavaly rekord év, 900 ezer tonna körüli mennyiség volt almából, az idén 600–650 ezer tonna várható.

Zöldségfélék

A zöldborsó betakarítása megtörtént. Szűken vett 90 ezer tonna körüli mennyiségre számíthatunk. A pontos felmérések most készülnek.
Ipari paradicsomból 70 ezer tonna várható. A betakarítás augusztus 15–25 között kezdődik, amely szeptember végén fejeződik be. A hajtatott paradicsomból 120 ezer tonnát remélünk a tavalyi 112-vel szemben.

Kiemelendő még a csemegekukorica, amelyből összességében 580 ezer tonna volt tavaly, de az idén valamivel kevesebb várható.

Paprikafélékből tavaly összesen 220 ezer tonna termett, ez úgy állt össze, hogy 38 ezer volt szabad földön, 160 ezer hajtatásban, fűszerpaprika pedig 20 ezer tonna. Paprikából az előzetes becslések szerint a szabadföldi termőterület csökkent valamelyest, a hajtatott nem változott, a fűszerpaprika valamennyit nőtt, így összesen 210–220 ezer tonna körüli mennyiséget lehet prognosztizálni.

Tudatosan a végére hagytam a görögdinnyét, lévén, hogy zöldségként termesztjük, de gyümölcsként értékesítünk. Tavaly 230–240 ezer tonna volt a termés. Az idén az előzetes becslések szerint valamivel kevesebb lesz, mintegy 200–210 ezer tonnára számítunk. A magyar dinnye egyébként július első hetében indult. Az első nagy hullám a héten befejeződött. A közel 6 ezer hektár a 60 százalékán korán palántázott növényt ültettek, és az az első kötések leszedése megtörtént. Akadnak nagyobb mennyiséget piacra dobó termelők, akik szakaszosan ültettek, nekik folyamatosan lesz árujuk. Az ország északi részén tevékenykedő dinnyések folyamatosan kapcsolódnak be a szüretbe. Jelentős szedetlen dinnyeterületek főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak.

A múlt hét végén nagyobb mennyiségben elindult az export a német, lengyel, szlovák és cseh piacokra. A kivitel folyamatos. Az export elsősorban szállítójármű-hiány miatt akadozik. A dinnye esetében az árak az elmúlt két hétben nem úgy alakultak, ahogy termelők várták. Ahhoz ugyanis, hogy gazdaságosan lehessen termeszteni egy hagyományos dinnyét, a 35 forint körüli önköltséghez legalább 40 forintot kellene kapni a termelőnek. Ez akkor lehetséges, ha durván 100 forint körül van a fogyasztói ár. Több helyen azonban ez alá mentek, akadt olyan áruházlánc is, amelyik import görög és macedón dinnyét hozott be és 77 forintért értékesítette. Ez már csak 25–30 forint közötti termelői árat tud feltételezni. Tehát azok a termelők jártak az idén rosszul, akik sokat kockáztattak, oltott palántát ültettek, fóliatakarást végeztek. Mindazonáltal minden idők egyik legjobb minőségű dinnyéje termett az idén. A siker elsősorban annak köszönhető, hogy a termelők sokat áldoztak a korszerű technológiára. Olyan fajtákat választottak, ami édesebb a hagyományos fajtáknál, akkor esett az eső, amikor kellett, amikor meg nem, ezeknél a korszerű ültetvényeknél, telepítéseknél csepegtető öntözéssel tudták pótolni a hiányzó csapadékot. Bízunk benne, hogy az időjárás ilyen szempontból még kitart legalább augusztus 20-ig, és akkor összességében elfogadható évet zárnak majd a dinnyések. Kivéve a már említett, nagyon korai termesztést alkalmazó dinnyéseket, akik a szezon elején nem tudták megfelelő áron értékesíteni portékájukat.

– Szinte minden zöldség- és gyümölcsféléből kevesebb terem, mint egy évvel korábban. A kisebb kínálat ennek ellenére nem javította feltétlenül a termelők piacait.

– Az árakat minden növénynél más tényezők befolyásolták. Maradva a dinnyénél, az volt a gond, hogy egyszerre jelentkezett a nagy mennyiség, és annak ellenére, hogy belföldön 20–30 százalékkal nőtt a fogyasztás egyrészt a jóízű dinnyének, másrészt a kánikulának köszönhetően, az árak nem követték a nagyobb fogyasztást.

Az idei meggyárakat az befolyásolta, hogy tavaly nagy mennyiségű készlet maradt meg kompótmeggyből. Ráadásul a feldolgozók egy kicsit eltaktikázták magukat, mert olcsóbban akarták megvenni az árualapot. Arra viszont senki nem számított, hogy ilyen mennyiségű étkezési meggyet ki lehet szállítani Romániába és Lengyelországba. Más években 9–10 ezer tonnához voltunk szokva, most az étkezési meggy a becslések szerint 20 ezer tonna körül alakul. Végleges számok nincsenek, mert az összesítések most zajlanak, de az előzetes információk alapján a 20 ezer tonna biztosnak látszik. Kajsziból kevesebb van, ez az árakban is érződik. Szerencsére az Alföld déli részén nem voltak jelentőseb tavaszi fagykárok.

– Összességében hogy lehet értékelni a zöldség-gyümölcs ágazat eddigi teljesítményét?

– Változó, növényfajonként eltérő. Van, ahol jobban jártak a termelők, van, ahol rosszabbul. Szerencsére a legtöbb termelő több lábon áll. Igazi mérleget még nem lehet megvonni, de 2015 rekordév biztosan nem lesz. Kíváncsiak vagyunk az alma idei piaci pozícióra, mert nemcsak nálunk, de Európa-szerte kevesebb az alma, mint tavaly. Étkezési almakészletek egész Európában nincsenek, holott tavaly ilyenkor még tárolt alma is volt. Nem ismert az sem, hogy sűrítményként Európa mennyi almát dolgoz majd fel. Mindenesetre az árakat 2015-ben is két ország, Lengyelország és Kína határozza meg. Egyelőre a feldolgozók is csak tapogatóznak az árak ügyében, hiszen augusztus végén indul az almaszezon.


Az Európai Parlament elfogadta a Közös Agrárpolitika kulcselemének számító zöldség-gyümölcs ágazat helyzetéről szóló jelentést. A dokumentum az újonnan alakult zöldség-gyümölcs termelői szervezetek beruházásaira vonatkozó uniós támogatás jövő év eleji visszaállítására szólít fel, ami egyértelműen megfelel a magyar termelők érdekeinek. A jelentés a piaci válsághelyzetek hatékonyabb kezelésére szólítja fel a Bizottságot. Egyrészt a piacról történő kivonás mechanizmusán szükséges javítani, másrészt az intervenciós árakat a valós piaci árakhoz és a termelési költségekhez kell igazítani. A zöldség-gyümölcs piaci uniós rendtartás legkorábban 2016-ban módosulhat. Az orosz mezőgazdasági embargó miatt kialakult túltermelési válság tovább súlyosbodik, a termelői árak jelenleg már mélyen az előállítási költségek alatt vannak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza