Állattenyésztési többlettámogatások

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2015/08/22

Májusban a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) jubileumi közgyűlésén Fekete Balázs a szervezet elnöke úgy fogalmazott „Vannak már pozitív jelek, amelyek arra utalnak, hogy talpra állt a magyar állattenyésztés, de sok még a teendő annak érdekében, hogy az ágazat erős lábakon álljon.”

A MÁSZ küldöttközgyűlésén tartott előadásában Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár is részt vett. Előadásában részletesen beszámolt az ágazatok eredményeiről:

„2014-ben a teljes vágóállat-előállítás 6,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a baromfi 7, a sertés 7,5, a vágómarha 2, a juh és kecske 3–3, a tejtermelés 6 százalékkal, míg a tojástermelés az előző évi szinten maradt.” A szakpolitikus felidézte: a mezőgazdaság kibocsátása 2014-ben 2410 milliárd forint volt, ami 4,2 százalékos növekedést jelent 2013-hoz viszonyítva. Hozzátette: a növénytermesztés és kertészet 3,2 százalékos emelkedése mellett az élő állatoké 4, az állati termékeké 9,5 százalék volt. Az állattenyésztés adatait ismertetve az államtitkár elmondta: a szarvasmarha ágazat 244 milliárd forinttal a teljes kibocsátás 10 százalékát adta (ezen belül a tejtermelés 8, a vágómarha-termelés 2 százalék volt). A sertéságazat termelési értéke az előzetes adatok szerint 2014-ben 224 milliárd forint volt, és a mezőgazdaság kibocsátásának valamivel több mint 9 százalékát jelentette.

A baromfiágazat kibocsátása tavaly 307 milliárd forintot tett ki, ami a teljes mezőgazdasági kibocsátás 12,7 százaléka, míg a juh és kecske ágazat kibocsátása 2014-ben 17 milliárd forint volt, a teljes mezőgazdasági kibocsátás 0,7 százaléka. Czerván György az egyes ágazatok támogatási kereteit ismertetve kifejtette, a húsmarha esetében 43, a tej esetében 71, a juh esetében 168, a sertés esetében 201, baromfinál 138 százalékkal emelkedett a kifizethető összeg 2014-hez képest. Hozzátette még, hogy a nemzeti agrártámogatások ebben az évben 95 milliárd forintot, 2016-ban a tervek szerint 92 milliárd forintot tesznek ki, az uniósak mindkét évben mintegy 400–400 milliárd forint keretet jelentenek. Az államtitkár kitért az állatállományok alakulására is és rámutatott: hosszú visszaesést követően 2011-től növekedés tapasztalható. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdasági beruházások értéke 2013-hoz viszonyítva 20,5 százalékkal emelkedett, és 320 milliárd forintot tett ki. Az államtitkár szólt a növekedési hitel program (NHP) agrárvonatkozású tapasztalatairól is, és jelzésértékűnek tartotta, hogy az NHP második szakaszában már a hitelek 30 százalékát (151 milliárd forintot) igényelték a mezőgazdasági vállalkozások.

Az állattenyésztők számára kiemelten fontos az uniós és a hazai támogatási lehetőségek kiaknázása. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója Dr. Wagenhoffer Zsombor válaszolt néhány kérdésünkre a támogatásokkal kapcsolatban.

– Az elmúlt évekhez képest mennyiben és milyen irányban változott az állattenyésztőket segítő támogatások aránya és felhasználhatósága?
– Tényként rögzíthetjük, hogy az állattenyésztőknek és állattartóknak juttatott (uniós és nemzeti) támogatások mennyisége az utóbbi években jelentősen emelkedett. Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a sertéstartóknak közel háromszor, a juhtartóknak több mint két és félszer, a tejtermelőknek közel kétszer akkora támogatási keret áll rendelkezésükre 2015-ben, mint néhány évvel ezelőtt. A húsmarhaágazat támogatási lehetősége több mint 40 százalékkal emelkedik 2014-hez képest. Ez óriási eredmény, amit nem szabad természetesnek venni, lebecsülni vagy figyelmen kívül hagyni, de azt sem szabad gondolni, hogy ez fogja fellendíteni az állattenyésztést. Azt is el kell mondani, hogy ez a keretbővülés nem egyformán csapódik le a termelőknél. Igen nagy szórások lehetnek attól függően, hogy kinek mennyi a bázisjogosultsága (ahol bázisalapon fizetik a támogatást), hány jogcímet tud igénybe venni és milyen mértékben változott az állománya az elmúlt években. Ennek az eredménye az, hogy lesznek, akik jobban járnak (ők lesznek többen) és lesznek, akik rosszabbul, de ez mindig így van. A hangsúly az arányokon kell legyen. Az állattenyésztő gazdaságok (számukat illetően) szűkebb, ám jelentős állatállománnyal rendelkező rétegét jelentik azok az üzemek, amelyeket az 1200 ha feletti területekre fizethető mintegy 44 ezer forintos alaptámogatás-megvonás érint. Számításunk szerint az állatok után kifizetett többlettámogatás legfeljebb 2000 ha területig tudja kompenzálni az alaptámogatás kiesését, e felett már nem. Sokan éppen ezért az üzemméretüket ehhez a támogatáspolitikához állították be az elmúlt évben.

– Milyen többlettámogatásokra számíthatnak az állattenyésztők az elkövetkező időszakban?
– A sertéságazat 2015-től immár két jogcímen kaphat állatjóléti támogatást. A hízók után összesen 8,5; a kocákra pedig 8,6 milliárd forint fizethető ki idén. Az ágazat fehéredése és a tényleges sertéslétszám-bővülés miatt mindkét jogcímnél az utolsó negyedéves kifizetéseknél visszaosztás várható, azaz ezt a keretet is túl fogják igényelni. A magyar kormánynak annyi mozgástere még maradt, hogy az EU által elfogadott keretet saját hatáskörben 20 százalékkal emelheti, ami a hízók esetén 9,1; a kocáknál pedig 10,3 milliárd forintos kifizetési plafont tesz lehetővé. Nagyon bízom abban, hogy a magyar kormány élni fog ezzel a lehetőségével. Ez és a tőkehús áfájának 5 százalékra csökkentése újabb lökést adhatna a magyar sertéstenyésztőknek és -hizlalóknak.

A tejtermelők összesen 3 (állatjóléti, termeléshez kötött és nemzeti kiegészítő) jogcímen juthatnak támogatáshoz. Ennek szépséghibája, hogy az állatjóléti támogatást alig 500 üzem tudja igénybe venni (elsősorban a nagy telepek), a termeléshez kötött támogatást pedig nem a tejtermelés alapján, hanem tehénre vetítve fizetik, így a nagy termelésű (9–12 ezer liter) egyedekre fajlagosan kevesebb pénz jut, mint a kevesebb tejet (5–6 ezer liter) termelőkre. A nemzeti kiegészítő támogatást (mintegy 7 Ft/kg) bázis alapon, azaz adott üzem 2007-es tejtermelése alapján fizetik, így az is kaphatja, akinek ma már egyetlen tejelő marhája sincs. Jelenleg a legrosszabb jövedelmi helyzetben a tejtermelők vannak (tejliterenként 20 forintot buknak hónapok óta, és messze még az alagút vége), ezért a nekik juttatott támogatás az életben maradást is jelentheti.

A húsmarhatartóknak nem nagyon lehet okuk panaszra, hiszen jó a piaci helyzet és a támogatások kerete is emelkedett. A török export miatt a választott borjú felvásárlási árai újra rekord magasságban vannak, és a tenyészállatok iránt is tartós kereslet van. A kéknyelv betegség miatt ugyan az ország nagy része megfigyelési és védőkörzetbe tartozik, de az állat-egészségügyi hatóság a helyzetet gazdabarát módon igyekszik kezelni. A támogatásoknál jelentős visszaosztások lesznek, mivel ebben az ágazatban volt a legjelentősebb a létszámbővülés.

A juhágazat helyzete továbbra is kritikus, annak ellenére, hogy támogatásokban a sertéstartók után náluk van a legnagyobb előrelépés. A sok és nehéz fizikai munkát, valamint személyes felügyeletet igénylő juhtartással sokan felhagynak vagy áttérnek a jobban jövedelmező és kevesebb kézimunkaerőt igénylő húsmarhatartásra. A jól és a kevésbé jól gazdálkodó juhászok közötti szakadék eközben egyre növekszik. Aki jól csinálja és elegendő legelőterülettel rendelkezik (ami az állatok takarmányozása és a területalapú támogatások megszerzése miatt duplán életbevágó jelentőségű), az a fenti nehézségek ellenére tisztességes mértékű jövedelemre tehet szert.

– Milyen egyéb támogatások segíthetnék az állattenyésztőket?
– Az uniós és nemzeti támogatási lehetőségeinket úgy gondolom, jól kihasználjuk, ebben a rendszerben nincsen már túl sok pénzügyi értelemben vett tartalék. Az EU-tagállamok között nincs még egy olyan ország, ahol az állattartók ennyiféle jogcímen és ilyen részarányban kapnak támogatást. Természetesen a maximumra kell törekedni (mint pl. az állatjóléti támogatási keretek 20 százalékos növelése), de fontos, hogy két lábbal a földön maradjunk. A továbblépést az áfa és az adó-, illetve járulékterhek csökkentésében látom. Itt jelentős „tartalékok” vannak. Kérdés, hogy a kormányzat mennyire gondolja komolyan az ágazat fejlesztését, és milyen teljesítményt ér el a nemzetgazdaság a következő években. Fontos lenne a genetikai alapok fejlesztését célzó, a tenyésztési szuverenitást erősítő tenyésztési támogatások keretének legalább 20 százalékos növelése és a tenyésztésszervezési rendszer hatékonyabbá tétele. Szükség van célzott marketingprogramokra, amelyekhez elegendő forrást kell rendelni annak érdekében, hogy megtartsuk piacainkat és újakat szerezzünk bel-, és külföldön egyaránt.

A növekedést támogató új Közös Agrárpolitika a korábbiakhoz képest jelentősen módosult az olyan ágazatok támogatása estén is, mint például az állattenyésztés. A termeléshez kötött támogatások szintje a közvetlen uniós támogatási keret korábbi 3,5%-a helyett 13%-ra nőtt 2015 elejétől. Ennek keretében a rizs, a juh, a tejhasznú szarvasmarha, anyatehén, hízott bika, cukorrépa, valamint a zöldség és a gyümölcs szektorok jutnak a termelés mértékétől függő forráshoz. Ezen felül 2015 januárja után a fehérjenövények esetében is lehetővé vált a tagállami keretünk további 2%-át termeléshez kötött támogatás formájában a termelőkhöz juttatni. Ez a 2% a szemes és szálas fehérjenövények között oszlik meg. Magyarország célja a keret teljes felhasználása, elsősorban a munkaintenzív ágazatok támogatása.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai