A napraforgó tápanyag-ellátásáról

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Nagy Margit, fejlesztési vezető Fertilia Kft., 2014/02/10
Címkék: tápanyagellátás, termesztéstechnológia, nitrogén, kálium, foszfor, startertrágyázás

A napraforgó a melegigényes, közepes vízigényű növények közé sorolható. A vegetációs időszakban elfogyasztott vízmennyiség jó részét kiterjedt, nagy szívóerejű gyökérzetével az őszi-téli csapadékkészletből képes fedezni, jó a szárazságtűrő képessége.

A talajhoz való alkalmazkodóképessége kiváló. Mélyen lehatoló gyökérrendszere és a gyökerek agresszív tápanyagfeltáró képessége lehetővé teszi a tápanyagok mélyebb rétegekből való felvételét is.

Továbbiakban a tápanyagellátás kiemelkedő szerepével foglalkozunk. A napraforgó nagy tápanyagigényű, de mérsékelt műtrágya dózisokat igényel.

A stabil termés kockázati tényezői:

• mennyiségi:
– talajvizsgálatok hiánya
– nem megfelelő trágyaadag;
– egyoldalú, túlzott nitrogéndózis;
– talaj és technológiai problémák (belvíz, savanyú talaj, rossz vetésidő stb.) kompenzálása műtrágyázással;

• minőségi:
– harmonikus NPK-arányok és adagok;
– mezo- és mikroelemek
– és a fajtaspecifikus trágyázás hiánya;
– nitrogén megosztása rossz.

A napraforgó kifejezetten igényli a harmonikus NPK mezoelem-visszapótlás melletti mezo- és mikroelem-kiegészítést.

1. ábra. Nedves gyökértömeg virágzáskor. Felvételezés: 2013. 8. 7.

A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási idejük

A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, így a vegetatív részek növekedésében és a termésképzésben is alapvető a szerepe.

A napraforgó növekedése teljes időszakában veszi fel a nitrogént, amely fehérje-alkotóelemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, valamint a hajtásnövekedés intenzitása és a termés kialakítása terén. A generatív időszakban a megfelelő mennyiségben képződött vegetatív részek teszik lehetővé a nagy kaszattermés biztosítását.

A nitrogén műtrágyát tavasszal, magágy készítéskor kell kijuttatni, kerülve a túladagolást. A N-túladagolás kedvezőtlenül hat az olajtartalomra, nagymértékben növeli a betegségekkel szembeni fogékonyságot. Savanyú talajon a túlzott nitrogénellátás vízfelvételi zavarokat idézhet elő, rontja a kalcium- és káliumfelvétel hatékonyságát.

A foszfor a generatív fejlődés és a növény energiaellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere-folyamatokban és az energia-háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés, a virág- és magképzésben is alapvető jelentőségű. A foszfor fontos szerepet tölt be a zsírsavak szintézisében és szállításában, a lipidek anyagcseréjében. Hiányában a gyökérzet fejletlen lesz, a kaszatok telítettsége gyenge, a léha kaszatok aránya megnövekedik.

A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, ezért a kijutatott foszfor gyakorlatilag ott marad, ahová kijuttattuk. A számított foszfor 80%-át őszi műtrágyázással, beforgatva célszerű a gyökérzónába juttatni, a fennmaradó részt pedig startertrágyaként kiadni a napraforgó kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére. A teljes mennyiség tavaszi kijuttatása csak akkor indokolt, ha az ősz folyamán nem volt lehetőség alapműtrágyázásra.

A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal – gombás betegségek, baktériumos fertőzés – szembeni ellenálló képességet. A kálium növeli még a növény hideggel szembeni ellenállóságát, javítja a szárszilárdságot, növeli a magvak ezerszemtömegét és kedvezően hat az olajtartalomra.

A káliumot a foszfornál leírt módon kell kijuttatni. Megosztott őszi és tavaszi kijuttatás indokolt laza talajokon és abban az esetben, ha kötött talajunk agyagásvány összetétele fokozott káliumfixálásra képes. A tavaszi kijuttatás elfogadott még akkor is, ha valamilyen okból az őszi káliumtrágyázás elmaradt.

A kalcium a sejtmembránok működésében, az áteresztőképesség szabályozásában játszik szerepet és a sejtfal stabilizálásáért felelős. Nélkülözhetetlen az egészséges gyökérfejlődéshez, a megfelelő minőség biztosításához és az ellenálló képesség növeléséhez.

A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bioszintézisében, továbbá az enzimreakciók katalizátora. Magnézium hiányt észlelhetünk akkor is, ha túlzott a talaj kálium-, ammónium-, kalcium- és mangánszintje, a kialakuló ionantagonizmus következményeként.

A kén legismertebb szerepe a zsírsavak szintézisében van, így az olajos növények (repce, napraforgó) termesztése esetén feltétlen oda kell figyelni a jelenlétére, elégséges mennyiségére. A megfelelő kénellátás növeli a zöldtömeget, serkenti a növények vegetatív növekedését, növeli a klorofilltartalmat. A kén fokozza az egyes tápelemek, kiemelten a nitrogénfelvétel hatékonyságát.

Ezeket a tápelemeket az alapműtrágya részeként célszerű kijuttatni. Abban az esetben, ha a talajvizsgálati eredmények erős hiányukat jelzik, szükséges szilárd mész- és magnéziumpótló szerekkel vagy a technológiát levéltrágyázással kiegészítve pótolni.

2. ábra. Száraz gyökértömeg virágzáskor. Felvételezés: 2013. 8. 7.

A mikroelemek szerepe és pótlása

A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén- és foszforanyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben.

A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén- és foszforanyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben.

A réz specifikus élettani hatását a szakirodalom kis ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképző hajlamával magyarázza. Enzimek alkotórészeként részt vesz az elektrontranszportban és a légzési anyagcserében, fontos szerepet játszik a fehérjeszintézis és a szénhidrát-anyagcsere folyamataiban.

A cink az élő szervezetek számára szintén nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (pl. enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz) működését szabályozza. Részt vesz a növény fehérje- és auxin-anyagcseréjében is.

A mikroelemek pótlása történhet talaj- és levéltrágyázási technológiával, speciális szerekkel és mikroelem kiegészítésű alapműtrágyával.

3. ábra. Napraforgó termésátlag (t/ha)

Javasolt tápanyag-utánpótlási technológia

Fentiek figyelembevételével az alábbi tápanyag-utánpótlási technológia kialakítása javasolható:

Őszi alapműtrágyázás: Talajvizsgálati és termőhelyi átlagadatok alapján célszerű mindenkor egyedi összetételű, termőhelyspecifikus NPK műtrágyákat kijuttatni, olyanokat, amelyek tartalmazzák a napraforgó igényéhez igazodó mezo- és mikroelemeket is.

Talajvizsgálati adatok hiányában csak foszfort és káliumot tartalmazó PK, nagy mennyiségű gyökér- és szármaradvány bedolgozása esetén pedig nitrogént (max 10 kg N/ ha ) is tartalmazó, kálium túlsúlyos összetételű NPK műtrágyákat javaslunk 200–400 kg/ha dózisban.

A tavaszi tápanyag utánpótlás lépései: A növény nitrogénigényének 1. biztosítása alapműtrágyázással, ha a P és K őszi kijuttatása elmaradt, annak pótlása NPK műtrágyával. 2. Starter műtrágyázás. 3. Fejtrágyázás, lombtrágyázás.

A napraforgó alá vetése előtt, a magágy-készítéskor 50–100 kg N/ha hatóanyag kijuttatása szükséges. Fejtrágyaként a napraforgó 4–5 leveles állapotában, kultivátorozással egy menetben történhet, 20–30 kg N/ha hatóanyag kijuttatása.

Mindkét esetben egyaránt dolgozhatunk folyékony és szilárd műtrágyákkal 100–300 kg/ha dózisban.

A startertrágyázás napjaink új technológiai eleme, célja, hogy gyors kelést és erőteljes gyökérnövekedést biztosítsunk a növény fejlődésének kezdeti szakaszában, ami az alapja a virágzás, termésérés szakaszában a jó szárazságtűrésnek és a stabil terméseredménynek.

Kétféle startertrágyázási technológiáról beszélhetünk:
• A vetéssel egy menetben, a mag mellé vagy alá juttatja ki a granulált műtrágyát, általában 150 kg/ha mennyiségben.
• Kis dózisú, tökéletesen vízoldható, mikrogranulátum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag mellé, 15–20 kg/ha adagban.

Sorkezelésre mikroelemekkel kiegészített NP és kálium túlsúlyos NPK műtrágyák használhatók. Mikrogranulátummal történő starterezéshez ajánlunk olyan termékeket, amelyek magas koncentrációban tartalmazzák a napraforgó fejlődéséhez fontos Mg és S mezo- és a B mikroelemet.

Végezetül a Fertilia Kft. kísérleti eredményei tükrében bemutatom a fentiekben javasolt startertrágyázás hatékonyságát, helytállóságát a napraforgó tápanyag-visszapótlási technológiájában. Gyökértömeg-növekedés mértékét vizsgálták (Plasmoprotect Kft., SZIE, József major) 3 fenológiai fázisban, amikor is mikrogranulált starterműtrágyával – 20 kg/ha dózissal – kezelt parcella növényeit hasonlították a kontroll növényekhez. Az 1. és 2. ábrák a virágzáskori állapotot mutatják. Ez a kezelés 15%-os hozamnövekedést jelentett a betakarításkor. A Károly Róbert Főiskola kompolti kísérleti telepén a kétféle starterezési technológia, valamint a kettő kombinációjának eredményét mutatja a 3. ábra.

Ajánlott kiadványokDr. Nagy Jenő:
Ökológiai gazdálkodás - MestergazdaDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.

Ez is érdekelhetiHogyan termeljünk 7 tonna repcét?