Válságba kerülhet az európai tojásipar

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2015/08/26

A tojásimport ellen lobbiznak a nagy uniós érdekképviseletek

Jelentős versenyhátrányt okoz az Európai Uniós (EU) – így a magyar – tojástermelőknek, hogy az importált étkezési tojások termelőivel szemben nem követelhetők meg azok az állatjóléti előírások, amelyeket az EU-s gazdálkodóknak kötelező betartaniuk – hangzott el az Európai Tojástermelők, Tojásforgalmazók és Tojásfeldolgozók Szövetségének (EUWEP) éves közgyűlésén, amelyet június 5–6-án rendeztek Győrben. Az EUWEP a jövőben is azért lobbizik, hogy az uniós állatjóléti követelményeket az importált étkezési tojásokra is ki lehessen terjeszteni.

Mintegy 12 százalékkal drágítják az uniós tojástermelést, így jelentős versenyhátrányt okoznak azok a szigorú EU-s állatjóléti előírások, amelyeket a világ más országaiban nem követelnek meg – hangzott el az EUWEP, illetve két tagszövetségének (EEPTA, EEPA) győri éves közgyűlésén. A rendezvényen az Európai Unió 17 országából vettek részt a tojáságazat képviselői. Az esemény fő célja az volt, hogy a tagállami képviselők összehangolják érdekeiket és a következő év célkitűzéseit meghatározzák.

Az uniós tojásimportban a legnagyobb gondot ma az okozza, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) egyezményei alapján állatjóléti követelményeket a behozatalnál nem lehet előírni. Az EUWEP ugyanakkor a jövőben is azért kíván lobbizni, hogy az uniós állattartókra vonatkozó szigorú állatjóléti előírásokat a tojásimportra is ki lehessen terjeszteni, illetve egyes esetekben vámokat lehessen kiszabni a behozatallal szemben.

Az Unióban jelenleg két tagország, Görögország és Horvátország nem felel meg az EU-s állatjóléti előírásoknak, ezért Görögországgal szemben eljárás folyik, míg Horvátország az átállásra átmeneti időszakot kapott. Az Unióban még mindig a ketreces tartás a legelterjedtebb, hiszen a termelők 380,5 millió tyúkot tartanak ketrecekben, ami a teljes állomány mintegy 57,4%-át teszi ki. Az alternatív tartás 26,4%-ot, a szabadtartás 12,2%-ot, a biotartás 3,8%-ot képvisel.

„Kiemelten fontos minden uniós tagország számára, hogy megragadja a lehetséges eszközöket a tojáságazat versenyképességének megőrzése érdekében” – hangsúlyozta a győri eseményen tartott előadásában Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke. Egyúttal jelezte, hogy a NAK közösen lobbizik a Baromfi Termék Tanáccsal a tojás 27 százalékos áfájának csökkentése érdekében.

Kis Miklós Zsolt szerint tíz év alatt csaknem negyedével, 12 kilóra csökkent a közösségben az egy főre eső tojásfogyasztás, és „a magyar helyzet sem fényesebb”. A belső kereslet növelésének kiemelten fontos elemeként a promóciót és az agrármarketinget említette. Magyarországon a termelés 2,6 százalékos csökkenése prognosztizálható, miközben a héjas tojás importja 5, ezen belül az étkezésié közel 10 százalékkal emelkedett tavaly.

Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára arra mutatott rá, hogy a 2000 óta csökkenő magyarországi tyúkszám „mélyen a lehetőségek alatt van”. Az uniós csatlakozással megnyíló, addig védett hazai piac szereplőinek azt kellett tapasztalniuk, hogy ha a közösségben valahol túlkínálat mutatkozik, az azonnal megjelenik Magyarországon is. A hazai piac fejleményeit nagyban befolyásolja az is, hogy a lakosság jelentős része csak az ár alapján válogat, a nagyáruházak pedig előnyben részesítik a kis- és a vegyes méretű tojásokat.

Az Európai Parlament meghallgatta a tojáságazat kérését a méltányos kereskedelemre vonatkozóan

Az Európai Parlament nagyszámú képviselője június közepén meghallgatta Mark Williamset, az európai Tojáscsomagolói, Forgalmazói és Feldolgozói Kereskedelmi Szövetség (EUWEP) titkárát, aki felhívást intézett a tagállamok kormányai és az Európai Bizottság felé a méltányos árukereskedelem miatt. Emellett kérte, hogy az Unióban a tojótyúkokra bevezetett állatjóléti előírásokat ne veszélyeztesse az alacsonyabb állatjóléti követelmények között megtermelt tojás és tojástermékek importja.

Mark Williams szerint az EU tojáspiaca versenyhátrányba került az alacsonyabb szintű élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírások között megtermelt, importból származó tojással és tojástermékekkel szemben. Az EUWEP és egy holland mezőgazdasági kutatóintézet a közelmúltban tanulmányt készített az „Európai Unió árutojás-termelő ágazatának versenyképessége” címmel, amely szintén azt mutatja be, milyen teher hárul a jogszabályi előírások miatt az EU tojástermelőire.

Az Unióban bevezetett jogszabályi változások kiemelten érintik a tojótyúkok jólétének javítását, fokozását. Az EU fogyasztói üdvözölték a változásokat, ugyanakkor a nem uniós országokat e változások nem érintették, hiszen nincs kötelezettségük a jogszabályok alkalmazására, és továbbra is a hagyományos ketrecekben termelik meg a tojást és a tojástermékeket, majd exportálják azokat az Unióba. A tanulmány hangsúlyozza a jelenlegi helyzet veszélyeit, és rávilágít arra, hogy különösen a tojástermékeknél a problémát súlyosbítaná az import vámtarifák csökkentése vagy eltörlése, így ez az EU tojáságazatának képviselői szerint nem engedhető meg.

Mark Williams szerint „az EU-ban bekövetkezett változások kifejezetten pozitívak a tojótyúkok jóléte szempontjából, amelyet üdvözöltek mind az állatvédők, mind a fogyasztók. Ugyanakkor a munka, amelyet ennek érdekében az Unió tojáságazatának résztvevői végeztek, veszélybe került. Ennek tudatában kell az EU-nak az aktuális kereskedelmi tárgyalásokat folytatnia. A bilaterális tárgyalásokon maximálisan előtérben kell tartani a nálunk bevezetett, a tojótyúkokra vonatkozó állatjóléti, élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi előírásokat is – hangsúlyozta Mark Williams.

Jan Lähde, az EUWEP elnöke kiemelte: a szervezet fontosnak tartja az EU tojáságazatát érintő jogszabályokat, de úgy látja, hogy az Unión kívülről érkező tojások és tojástermékek előállítása nem felel meg e jogszabá­lyoknak. Ezért az EUWEP kéri az Unión kívüli országokkal folytatott bilaterális kereskedelmi tárgyalások résztvevőit, hogy követeljék meg ezeknek az országoknak a tojástermelőitől, hogy a tojótyúkok tartásánál olyan állatjóléti előírásokat vezessenek be, amelyek az uniós termelőkre érvényesek.

A számok tükrében

E közlemények, illetve érdekképviseleti anyagok alátámasztására az alábbiakban néhány adatot és megállapítást közlünk, amelyeket a jelenleg a tojásipar területén legjártasabb holland közgazdász, Peter Horne (Wageningeni Egyetem) fentebb már hivatkozott előadásából idézünk (1. ábra).

Az adatok nem túl hízelgőek az uniós országok számára, mert valamennyi nem tagországban alacsonyabb, versenyképesebb az önköltség. Ennek több más mellett az is egyik fő oka lehet, hogy az EU ketrectilalma, illetve korlátozó szabályozása növelte – elsősorban az istálló- – költségeket. A 2. ábra éppen erről szól.

Látható, hogy az EU szabályozása következtében a „berendezett” ketrecben a tojás önköltsége 7%-kal nőtt (a táblázatban a hagyományos 550 cm2/tojó állománysűrűségű ketrec költségét tekintjük 100-nak).

Az EU-s tartásrendszer-szabályozás és a kereskedelmi egyezmények – lényegében liberalizáció – jelenlegi helyzetéből levonható következtetések:

• a megnövelt tartási költség és a minimális vagy „0” importtarifa együttes hatása gyengíti vagy akár ellehetetleníti az EU versenyképességét;
• a fair (méltányos) versenytől távol áll, ha a harmadik országokban átlagosan 350–400 cm2 a tojók állománysűrűsége, valamint a környezet és az állatjólét szabályozása gyenge vagy semmi.

Mit tehetünk? – teszi fel a kérdést van Horne.

Az EU tojásiparának törvényi szabályozásával súlyos gondok vannak. Ugyanis az EU-polgárok elutasítják a ketreces tartást, mint valami rosszat, az EU mégis beengedi a harmadik országokban hagyományos ketrecekben megtermelt olcsó import tojást.

Keressük az érzékeny termékstátuszt, ezért az EU érdekvédelmi szervezetei saját felelősségükre a magasabb vámtarifa eszközének alkalmazását követelik. Igényeljük az EU-ban kialakított állatjóléti stan­dar­deket a kétoldalú, illetve többoldalú kereskedelmi tárgyalásokon. Minden import feleljen meg a magas EU-standardeknek az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem és az állatvédelem területén.

Számunkra ez jelentené a fair kereskedelmet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai