Erőforrásaink felét sem használjuk ki!

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Agrárium-info, 2015/10/01

– Ki tud ma Magyarországon földet venni? És akik tudnak, azok száma mennyit lehet?
– Magyarországon a jelenleg hatályos földforgalmi törvény alapján az tud földet vásárolni, aki földműves, aki helyben vagy húsz kilométeres körzeten belül lakik vagy húsz kilométeren belül van a telephelye, aki fiatal, induló gazda, tehát aki élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet akar folytatni. A megszerezhető terület nagysága 300 hektár és ezt a 300 hektárt nem lehet túllépni

– Mégis hány potenciális földvásárló lehet, mert a hírek szerint mintegy százezres nagyságrendű az a tömeg, amely ezeknek a feltételeknek megfelel, amit most a törvény előír. Van erről egyáltalán nyilvántartás?
– A törvényi feltételek egyértelműek, igen sokan regisztráltak földművesként, természetesen ők minden feltételnek megfelelnek. Hogy mennyien vannak, és közülük hányan gazdálkodnak pillanatnyilag, erről nincs pontos nyilvántartás. A cél az, hogy olyan emberek jussanak földhöz, akik valóban gazdálkodni is akarnak, mert a befektetési célú földvásárlást, különösen a spekulációs célú földvásárlást meg kell akadályozni. Nyugat-európai minták alapján az a legfontosabb, hogy ha valaki gazdálkodik, ki tudja egészíteni a birtokát, tudjon esetleg újabb tevékenységeket indítani, helyben tudjon még nagyobb erőforrással rendelkezni ahhoz, hogy maga és a családja ebből a tevékenységből megéljen. A fiatal gazdákat kiemelten kell támogatni a földtulajdonszerzés, a földhasználat tekintetében, és a gazdálkodás során is emelt szintű támogatást kell biztosítani. Ebben segíti őket a növekedés hitelprogram, amely a földvásárláshoz és a forgóeszközökhöz is biztosít kedvezményes hiteleket.

– Nagyon sok kamarai tagot érint, hogy a társas vállalkozások tulajdonosai tudnak-e földet venni. A társas vállalakozást azonban kizárja a törvény a földszerzésből.
– Ez nagyon érdekes felvetés. A társas vállalakozás tulajdonosa, aki a társas vállalkozásban dolgozik mint földműves, természetesen tud földterületet vásárolni 300 hektárig. De álljunk meg egy pillanatra a gazdasági társaságok földszerzése korlátozásának a kérdésénél. Azt látni kell, hogy amennyiben 1994-ben nem történik meg a földforgalmi törvény módosítása, hogy csak a természetes személyek és csak magyar állampolgárok tudjanak vásárolni, vagyis a helyi gazdálkodót védő földmoratórium életbe léptetése, akkor ma nem beszélhetnénk arról, hogy magyar gazda vagy magyar társaság tulajdonosa földtulajdont tud-e szerezni. Mert azóta itt már rég elkelt volna minden, hiszen a magyar gazdálkodóknál lényegesen erősebb befektetők jelentek volna meg. Eleget láttam, hogy a moratórium ellenére is milyen kísérletek történtek befektetői oldalról. Nekünk az az álláspontunk, hogy azokat segítsük a tulajdonhoz jutásban, akik valóban hivatásszerűen gazdálkodni akarnak. Hogy miért nem támogatjuk a gazdasági társaságokat? Nos azért nem, mert ha ezt megtennénk, akkor a befektetői tőke megjelenne a magyar földpiacon, az árak azonnal erősen emelkedni kezdenének a nagyon jelentős kereslet hatására, és innentől kezdve már a társaságok adásvétele lenne napirenden. Majd offshore cégeken keresztül eltűnne a magyar termőföld. Ezt senki nem akarhatja.

– Előrejelzések szerint a mostani földértékesítési koncepcióban kb. 400 ezer hektár föld kerülhet új tulajdonba. Ettől a kormány 3–400 milliárd forintot vár. Az a kérdés, hogy van-e ennyi pénzük a gazdáknak. Tudom, hogy kaphatnak hitelt a vásárláshoz, de van-e egyáltalán ekkora kereslet, van-e ekkora tőkeerő ma Magyarországon?
– Egy kicsit nézzünk a dolgok mögé, miért is szükséges ez. Hosszú időn keresztül azon gondolkodtunk, hogy a meglévő állami földterületek ahhoz adjanak biztosítékot, hogy a birtokrendezésnél legyenek csereföldek. Ez ma már megoldhatatlan, mert a hosszú távú bérletek ezt nem teszik lehetővé. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nagyon jelentős, több mint 60 ezer hektár kisebb – három hektár alatti – parcellák helyezkednek el nagy táblák közé beékelődve, és akadályozzák a táblák megfelelő művelését.
A Nemzeti Földalap elnöke saját hatáskörben intézkedhet arról, hogy a három hektár vagy annál kisebb területek értékesítve legyenek. Jelentős azon parcellák száma, amelyek osztatlan közös tulajdonban vannak. Teljesen értelmetlen, hogy az állami földek osztatlan közös tulajdonban lévő földekkel övezve tartósan megmaradjanak. Ez így kezelhetetlen, átláthatatlan. Itt is rendet kell tenni, ezzel az értékesítéssel ezeken a problémákon is túl leszünk.
Vagyis, ha az állami földeket tudjuk a birtokrendezéshez fölhasználni, akkor kerüljön a magántulajdonoshoz akár földbérlettel terhelten is. Az értékesítés pedig csakis a jelenlegi hatályos földforgalmi törvény alapján történhet. Tehát nem kell módosítani a földtörvényt. Ebben az esetben csak és kizárólag az állami földek értékesítéséről van szó, a természetvédelmi területek, az erdők kivételével. Egészen extrém példát mondok. Ha van egy húszhektáros állami terület állami tulajdonban egy helyrajzi szám alatt, és ebből egy fél hektár erdő, akkor ezt a húsz hektár területet nem lehet addig értékesíteni, amíg ez az erdő nem kap külön helyrajzi számot, mert a törvény kimondja, állami erdőt nem lehet értékesíteni. Tehát nem lesz törvénymódosítás. Az erdő és a természetvédelmi terület kivételével a többi terület – legelő, szántó, gyümölcsös a halastóval bezárólag – kerül értékesítésre.
Ahhoz, hogy átlátható legyen, ahhoz, hogy mindenkinek legyen esélye földtulajdonszerzésre, az árverést tartottuk a legjobb megoldásnak, mert ebben az esetben van tisztességes verseny. Persze az árverésen csak azok vehetnek részt, akik helyben laknak vagy 20 kilométeres körzeten belül telephellyel rendelkeznek és a megfelelő dokumentumokkal igazolták, hogy földszerző képességgel rendelkeznek. Ha befizették a 10 százalék kauciót, akkor részt vehetnek az árverésen. Nagyon fontos, hogy ha valaki a licit során megtette az ajánlatát, és visszalép, akkor a bánatpénzt elveszítette.
A finanszírozást firtató kérdésére válaszolva pedig annyit mondhatok, a program csak akkor lesz sikeres, ha legalább 20 éves futamidővel, maximum 2,5 százalékos kamat mellett, 20%-os saját erő biztosításával juthatnak hitelhez a vásárlók. Ez természetesen 20 éves elidegenítési tilalmat jelent, és szükséges hozzá az állam visszavásárlási garanciája is. Ezek a feltételek egyben azt is jelentik, hogy a vásárlással a saját gazdaságából nem von ki tőkét az új tulajdonos. Sőt, gazdálkodási tevékenysége során megszabadul a földbérlet terheitől, és hosszú távon is stabilizálja a gazdaságát. Ez volt a cél. Lehet vitatkozni, hogy az árverés jó megoldás-e vagy sem, a történelmi tapasztalat azonban az, hogy ha egy földet tíz ember akar megvásárolni, akkor egy ember jár jól, a másik kilenc rosszul. Döntsék el ők egymás között, hogy ki lesz a győztes.

– Ez kizárja a spekulációt, én is azt gondolom. Csakhogy aki 2010. szeptember 1-je előtt kötött haszonbérleti szerződést, annak 2051-ben jár le a bérleti szerződése. Ez mégiscsak felveti a spekuláció gyanúját.
– Az, hogy valaki hosszú távú bérleti jogosultsággal rendelkezik, komoly jogokat jelent számára. Ezt a világon senki sem vitatja el. Viszont az államnak joga van a földet bérlettel terhelten is értékesíteni. Semmi más nem történik, mint az, hogy tulajdonosváltás következik, de ettől még a bérlő bérlő marad, a földhaszonbérleti jogszabályok őt ugyanúgy védik, mint bárki mást. Ugyanúgy használhatja tovább a földet, de innentől kezdve a földhaszonbérlet a tulajdonost illeti meg. Természetesen időközben lesz lehetőség arra, hogy a bérlő és a tulajdonos szóba álljanak egymással, és eközben bármi megtörténhet, akár egy jó együttműködés is kialakulhat. Azt sem tartom kizártnak, hogy esetleg egy részvénytársaságban az új tulajdonosok köre megjelenik részvényesként, és dolgozhatnak együtt egy korszerű gazdálkodási forma keretében.

– Mikorra várható a pályázatok kiírása? 2015 őszéről, szeptember-októberről lehet hallani.
– A kormány érdemben foglalkozott a kérdéssel. Nyílt titok, ezt egyértelműen ki is mondtuk, hogy a javaslat nagyobb részt hozzánk köthető. Tagságunk úgy ítélte meg, hogy számunkra ebben az igen kiélezett hazai és európai, nemzetközi versenyben a biztonság a fontos. Ezért arra kértük a Kormányt, hogy fontolja ezt meg. Még egyszer aláhúzom, nem kell hozzá törvényt módosítani. A hatályos törvény alapján egy kormányrendelet kiadásával ez az ügy rendezhető. Ami nagyon fontos, hogy a hitelkonstrukciót ki kell dolgozni. Én úgy tudom, hogy a munka folyamatban van, és hiszem, hogy még ebben az évben jelentős nagyságú területek kerülnek értékesítésre. Én személyesen abban bízom – ez nem egyeztetett álláspont –, hogy nyilván első körben megtörténik a kisebb parcellák értékesítése – ezt az NFA saját hatáskörben meg tudja oldani –, és eközben fel lehet készülni az árverés megszervezésére.
S még valami: A mi álláspontunk az, és reméljük, hogy a kormány is megfontolja, hogy az árverésen legyen kötelező a személyes részvétel. A gazdák részéről ez olyan szempont, amitől nem kívánunk eltekinteni. Aki tulajdonos akar lenni, menjen el az árverésre, és nézzen szembe azokkal az emberekkel, akikkel versenyez, akikkel licitál. Ezt nem lehet megspórolni.

– Most fogadta el Brüsszel a Vidékfejlesztési Programot, és jelentős támogatásra számíthat az ország. Az előrejelzések szerint 2020 után biztos, hogy megmarad a földlapú támogatás. A kérdés: milyen helyzetben van most a magyar mezőgazdaság, és milyen helyzet várható 2020-ban, hogy ezt a pénzt és a gazdáknál, társas vállalkozásoknál meglévő tőkét meg tudja-e mozdítani?
– Szakértő kollégáimmal nagyon sokat vitatkoztunk azon, végeztünk számításokat, becsléseket, hogy Magyarországon, ha az agrár-élelmiszergazdaság területén meglévő erőforrásokat 100 százaléknak tekintjük, akkor ennek hány százalékát használjuk ki. S bár többféle számot mondhatnék, tény, hogy a lehetőségeinkhez képest nagyon alulteljesítünk: ha mindent száz százalékban szeretnénk kihasználni, akkor most 50 százalék alatt vagyunk. Ebben mindannyian egyetértünk. Ha ez igaz, akkor ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásában a vidékfejlesztési források sokat segítenek majd.

– Konkréten mire gondol?
– Nézzük az öntözést, az öntözésfejlesztést. Elhanyagolható az a terület, amit öntözünk – 5 millió hektárból 80 ezer hektárt –, miközben a klímaváltozás durva negatív hatásait érzékeljük, a termelés biztonságáról nem beszélhetünk. Láttuk az idén: a kukoricatermésünk egy része az ország meghatározó kukoricatermő területein szinte megsemmisült. Közel 2 millió tonna kukorica veszett el. Ennyi „égett” el. Ez a helyzet tarthatatlan. Öntözés nélkül szabadföldi zöldségtermesztés ma már nem folytatható. A most induló fehérjeprogram szintén csak öntözéssel valósítható meg. Ezért nagyon fontos, és örülünk annak, hogy a vidékfejlesztési államtitkárság eredményesen egyeztette az EU-val az öntözés támogatásának lehetőségeit. Eredménynek tekintjük, hogy az Unió is belátta, Magyarország az adottságait akkor tudja kihasználni, ha az öntözés területén érdemi változások következnek be. De számtalan más kérdést is felvethetnék.

– Például?
– Például az ültetvénytelepítést. Ültetvénytelepítés esetében is a fajtaváltást, a korszerű ültetvények kialakítását, a biztonságot, az intenzív ültetvények védőhálóval való ellátását. A védőháló nemcsak a jég ellen véd, hanem a napégés ellen is. Fontos lenne a korszerű, szárazságtűrő fajták köztermesztésbe vonása. Most teljesen új helyzet van, amelyekhez alkalmazkodni kell. Ezt nem lehet az uniós vidékfejlesztési források nélkül megoldani. Ugyanakkor a feldolgozóipar területén is nagyon komoly változtatásokra van szükség. Az ágazat mélyponton van, évtizedeken keresztül nem történt fejlesztés. És mindaddig, amíg az alapanyag-termelést és a feldolgozóipart nem korszerűsítjük, addig nem várható érdemi javulás.
Ki kell emelni, hogy erős nemzeti marketing nélkül, melyhez a megfelelő források is biztosítva vannak, nem lehet jelentős eredményeket elérni.

– Köszönjük a beszélgetést!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai