Indul a Vidékfejlesztési Program

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Agrárium-info, 2015/10/02

– A magyar Vidékfejlesztési Programot Brüsszel csak most, 2015 augusztusában fogadta el. Ez annak a következménye, hogy a magyar kormány olyan erőteljesen képviselte a magyar érdekeket, hogy másfél év kellett Brüsszelnek, míg meghozza a döntést?
– Volt olyan politikai kérdés, amiben muszáj volt a tagállam, illetve a gazdálkodók érdekeiért kiállni. Úgy voltunk vele, lehet, hogy talán hónapokkal csúsztatjuk a programot, de a következő ciklusban olyan területekre is több forrást tudunk találni és szerezni, amelyeket – így például az öntözés – Brüsszel korábban nem ekkora mértékben támogatott, és amelyre viszont a mai klimatikus viszonyok között Magyarország mindenképpen indokoltnak és szükségesnek tartotta, hogy minél több forrást fordítsunk. De említhetném az AKG-t is, ahol a degresszió bevezetését szorgalmaztuk, hogy minél több résztvevő részt tudjon venni a programban, és amit eredetileg nem támogatott az EU. Elsősorban ilyen döntések vezettek ahhoz, hogy a vidékfejlesztési programunk később lett elfogadva, továbbá mivel a mostani ciklusban teljesen más struktúrában és ügyfélbarát pályázati rendszerben fogjuk ezeket a támogatásokat nyújtani, az ehhez szükséges jogszabályoknak is meg kellett születnie a program tervezésével párhuzamosan.

– Mennyi pénzt kapunk összesen vidékfejlesztésre?
– Pontosan 1300 milliárd forint lesz, amit fejlesztésre tudunk fordítani. Ez az összeg kevesebb, mint az elmúlt hét évben volt, és amelynek az egyik oka, hogy sor került egy átcsoportosításra a KAP egyes és a kettes pillér között, hogy az egyes pillérben a közvetlen támogatások értékét meg tudjuk őrizni. A magyar gazdák, a magyar vidék támogatása jelentősen, közel egyötödével bővült az előző időszakhoz képest. A KAP keretösszege a 2007–2013 közötti ciklushoz képest 11 százalékkal csökkent. A KAP teljes költségvetéséből Magyarország részesedése mindezek ellenére 2,4 százalékról 3,2 százalékra növekedett, aminek köszönhetően több forrás jut a gazdáknak a 2014–2020 közötti fejlesztési időszakban.

– Kik az elsőrendű kedvezményezettek? Igaz-e a hír, hogy megerősödhetnek a kisbirtokok?
– A hír igaz. Elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogatjuk, és azon belül is kiemelt figyelmet fordítunk a munkahelyteremtésre. Prioritást fognak élvezni a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés, a kertészeti és a gyümölcstermesztési ágazat, és ezen belül is elsősorban a kis családi gazdaságok, amelyek nagyobb foglalkoztatottsággal bírnak. A források 80 százalékát deklaráltan a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak fogjuk adni. Ezekre a forrásokra nem is fognak tudni a mezőgazdasági nagyvállalatok pályázni.

– Végzett-e az államtitkárság olyan számításokat, hogy ennek kapcsán a munkaerőhelyzet hogyan változik, mennyi munkahelyet teremt a vidékfejlesztési program?
– Nehéz erre a kérdésre választ adni. A Vidékfejlesztési Program intézkedései véleményem szerint mindenképpen növelni fogják a foglalkoztatottságot a mezőgazdaságban, de pontos számot mondani nem tudnék, már csak azért sem, mert a mezőgazdaság termelékenysége nem csak az ágazatnak jutott támogatásoktól függ. Továbbá a kormányzat próbálta egymással is összehangolni az operatív programokat, amelyek közül több is kapcsolódik a Vidékfejlesztési Programhoz, és így kihatással lehet a vidéken élők, a mezőgazdaságból élők foglalkoztatottságára.

– A programban olvastam, hogy kiemelt terület lesz a termelői piacok támogatása. Ez eddig rendben van, csakhogy online formában is. Itt tartana már a piac?
– Igen, erre már most is vannak kezdeményezések és jól működő on-line piacterek Magyarországon. Létezik a Vidékfejlesztési Programban egy külön tematikus alprogram, a rövid ellátási lánc alprogram, amelynek alapvető célja, hogy az élelmiszerlánc rövidüljön. Szeretnénk, ha a jó minőségű magyar élelmiszerek helyben lennének értékesítve, és hogy a magyar vásárlók ne a külföldi, sokszor meghatározhatatlan eredetű és rosszabb minőségű import élelmiszereket fogyasszák, hanem a magyar munkaerő által helyben megtermeltet. Az eladó személyének ismerete sokszor garancia lehet a vásárló számára az áru minőségére, ezért is szeretnénk többek között, ha minél kevesebb szereplő beiktatásával jutna el az élelmiszer a termelőtől a fogyasztóig. Vannak olyan honlapok is, ahol közvetlenül a termelőktől lehet vásárolni, és ahol a termelőt fényképpel, áruleírással, róla írt véleményekkel lehet közelebb hozni a vásárlóhoz.

– Ami a gazdákat legjobban érdekli: mikor lesznek kiírva az első pályázatok?
– Az első pályázatok, az AKG és az ökogazdálkodási pályázatok szeptember-októberben fognak megjelenni és novembertől lesznek pályázhatók, illetve a trágyatárolók létesítésére is lehet már október során pályázni. Az idei évben az állattenyésztéssel és kertészettel kapcsolatos összes beruházási pályázatot meg kívánjuk nyitni, 2016. év végéig pedig a Vidékfejlesztési Program 1300 milliárd forintjának valamennyi pályázati felhívását meg fogjuk jelentetni.

– Van-e arra koncepciója a kormánynak, hogy miként néz majd ki 2019 őszén a magyar mezőgazdaság? Milyen erőforrássokkal, milyen felkészültséggel lép be a 2020 utáni támogatások nélküli rendszerbe?
– Elsősorban arról van szó az eddigi információk szerint, hogy a területalapú támogatások, illetve kifizetések fognak várhatóan csökkenni. Nem tudjuk, hogy milyen formában, nem tudjuk, hogy milyen mértékben, ez az elkövetkező két-három évben fog kikristályosodni az Európai Unió döntéshozó szerveinél. Amit tudunk, hogy a mostani programunkon keresztül próbáljuk versenyképessé tenni az ágazatot, hogy kevésbé legyen kiszolgáltatott a gazdasági környezetnek.

– Köszönjük az információkat!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai