Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Barabás Tamás ügyvezető, tulajdonos, 2015/10/03
A 2014–2020-as fejlesztési, támogatási időszak az agrárfejlesztés és mezőgazdaság teljesen új időszaka. Nemcsak a támogatáspolitikai eszköztár újul meg, de maguk a stratégiák és a mezőgazdaság, agrárium projektfejlesztési szemlélete is.
Az elkövetkező időszakban a projektek szerepköre sokkal nagyobb lesz, így az innováció, az agrár környezetvédelem, az ökológiai és fenntartható gazdálkodás is egyre fontosabbá válik.
A támogatáspolitikai eszközök javarésze ezen az ősszel már „piacra” kerül, ugyanakkor, akik lekövették a támogatási piacot, azok láthatták, hogy az új operatív programok és intézkedések sora már elfogadás alatt áll és ténylegesen csak az utolsó simításokra vár. Számos fórum, sajtócikk, bejelentés és konferencia jelenik meg ennek kapcsán, melyek alapján próbáltunk olyan információs csokrot összeállítani, melyben mindenki kedvére válogathat.
Cégünk az ez évi OMÉK szakmai kiállításon is jelen lesz standjával, hogy segítsük mindazokat, akik az agrár-, mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatok kapcsán szeretnének szakszerű, megbízható és gyakorlatban hasznosítható információkat szerezni az új időszak lehetőségeiről, támogatásairól, az új hitellehetőségekről és az agrárberuházásokhoz kapcsolható Széchenyi Kártya konstrukciókról is.
A hírek szerint szeptember 15-től folyamatosan jelenhetnek meg a mintegy 1500 Mrd Ft-os agrár- és vidékfejlesztési program első kiírásai. Az elfogadás és a folyamat sok vitát tudhat maga mögött az Európai Bizottsággal, ugyanakkor számos új projekt és beruházás valósulhat meg a program részeként. A versenyképesség és az agrárgazdaság fejlesztése a legfontosabb célirány 2020-ig. Csakúgy, mint a többi operatív programban is, itt is a versenyképes gazdaságfejlesztésen lesz a hangsúly, az agrártársadalom és a vidékfejlesztés alapvető problémáin túlmutatva, melyekre megoldást javarészt a 2007–2013-as időszak kínált.
Egyértelmű cél volt, hogy az új támogatási rendszer fő kedvezményezettjei a kis és közepes méretű, ugyanakkor családi gazdaságok lehessenek. A támogatások 80%-át számukra szeretnénk elhozni. Ezen gazdaságok fenntartható, innovatív fejlesztése rendkívül fontos. A nagyvállalkozások a megmaradó 20%-ért versenyezhetnek majd, így számukra is lesznek elérhető lehetőségek.
Beruházásonként legfeljebb 500 millió Ft támogatást lehet majd elnyerni, a támogatási intenzitás pedig a Közép-Magyarországi régiót kivéve 50%-os lesz.
Előtérbe helyeződnek azok az ágazatok, amelyek úgynevezett munkaerőigényes területek. Így például az állattenyésztés, a kertészet és az élelmiszeripar. Cél, hogy az olyan alap ágazatokon, mint például az alapanyag-termelés, ezek a támogatások már lépjenek túl. Fontos információ, hogy például a nagy élelmiszer-ipari vállalatok nem pályázhatnak majd az Unióval kötött partnerségi megállapodás értelmében, ugyanakkor számukra nemzeti forrás áll majd rendelkezésre.
Számos helyen már sajtócikként is megjelent, hogy: „A kisméretű terménytárolók és -szárítók fejlesztésére láthatóan 20 milliárd, az erdőgazdálkodásra 100 milliárd forint lesz elkölthető. Több mint 17 milliárd forint segíti a kistermelők piacra jutási lehetőségeit segítő tematikus alprogramot, a rövid ellátási láncok szervezését. A védett, őshonos és veszélyeztetett állatfajták genetikájának megőrzésére 18 milliárd, a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásokra 27 milliárd forint juthat. Közel 800 Mrd Ft jut a mezőgazdasági termelésre és feldolgozásra. 200 Mrd Ft pedig a kis- és közepes élelmiszer-ipari vállalkozásokat segíti majd.”
Nagyon fontos információ, hogy a vidéki önkormányzatok számára is számos fejlesztési forrás nyílik. Így például a külterületi utak felújítására, helyi termelői piac kiépítésére, épületek energetikai korszerűsítésére is tudnak újra pályázni. A vidéki térségek – a 10 ezer fő alatti települések, illetve tanyás városok – fejlesztésére 214 milliárd forintot különítettek el, ebből 86 milliárd szolgálja a kistelepülések kisebb infrastruktúrafejlesztéseit, például a szennyvízkezelést, a közösségi terek kialakításával az alapszolgáltatások bővítését.
Az egyik kiemelt ágazati szereplő, az állattenyésztő telepek 75 Mrd Ft-ot használhatnak fel modernizációjukra, új telepek létesítésére, gépek beszerzésére. 72 milliárd forint segíti a kertészeti ágazatot, ültetvények, üvegházas kertészet létesítése kapcsán, ugyanakkor a meglévő kertészetek technológiai korszerűsítésére, például az öntözött területek növelését célzó új beruházások támogatására is felhasználható lesz ez a keret.
Azok, akik a vidékfejlesztési programból valamiért kimaradnak, remek kamatozású hitelkonstrukciókat találnak a piacon. 2,5–3%-os hiteldíjmutatók vannak jelen a régi 15–20%os hiteldíj mutatók helyett, amely nagyságrendek évekig uralták a piacot, így tehát számos államilag támogatott kölcsön és hitellehetőség áll rendelkezésre, melyek közül talán az egyik legrugalmasabb eszköz a Agrár Széchenyi kártya.
Végre olyan ágazatok és tevékenységi aktivitások is támogatást kaphatnak, melyek az európai és nemzetközi trendek irányába terelhetik az agráriumot és annak gazdaságfejlesztését. A környezet és természetvédelmi lehetőségek, a megújuló energiák, az agrár-környezetvédelem, az innovatív gazdálkodás és a biogazdálkodás is jelentős hangsúlyt kap. Csak például biogazdálkodásra háromszor több – 60 Mrd Ft – jut, mint az előző ciklusokban. Jól látható tendencia, hogy Közép-Kelet-Európában nőtt a biogazdálkodásba bevont földterület nagysága, ami ugyanakkor mint tendencia Magyarországon nem kifejezetten változott, viszont igény lenne rá. A támogatás emelésével az a cél, hogy minél nagyobb területen lehessen biogazdálkodást lefolytatni, valamint foglalkoztatást is növelni, így kevesebb vegyszert használva magasabb élő munkaerő bevonásával lehet fejlesztéseket eszközölni.
Ahogyan jeleztük is, hamarosan elindul a nagy hajrá az agrárpályázatok kapcsán. Tervezetten 5 felhívás jelenik meg a program előfutáraként.
Az első kiírás a vidéki közösségek fejlesztését, a vidéki stratégiák kialakítását fogja támogatni, így a helyi LEADER csoportok számíthatnak közel 1 Mrd Ft-os támogatási keretre koncepcióik kidolgozásához. Fontos, hogy az új időszakban különös hangsúly helyeződik a helyi közösségek érdekeihez, a vidék megtartóerejéhez, ugyanakkor a keretek 15%-a mehet működési költségeik finanszírozására.
November elejétől várhatóan 176 Mrd Ft-os kerettel nyílik meg az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) Program, számos újítással karöltve. Újdonság a program kapcsán, hogy azok a gazdálkodók, akik 1200 ha feletti területen gazdálkodnak, függetlenül attól, hogy mekkora területre kérnek AKG támogatást, hektáronként csak az elnyerhető összeg felét kaphatják meg. Másik új elem lesz, hogy az ökológiai gazdálkodók könnyített feltételek mentén, az AKG-től függetlenül kapnak támogatást.
Szintén még az ősszel jelenik meg a szaktanácsadást támogató program. Itt elsősorban a szaktanácsadói képzés ösztönzése a cél, majd pedig később a rendszer fejlesztésére is lehet pénzt nyerni.
Ahogyan érzékelhető tehát, a nagy dömping az év vége előtt, novemberben és decemberben fog teljes körűen kicsúcsosodni. Akkora már a beruházási célokat támogató pályázatok is megjelentetésre kerülnek. Fő célirány és területek a kertészet, az állattenyésztés és az öntözésfejlesztés lesz, ugyanakkor a szántóföldi növénytermesztésre például, mely egyre kevesebb embert foglalkoztat, kevesebb támogatás is jut majd.
A pályázóknak vállalniuk kell, hogy nem csökkentik a foglalkoztatotti létszámot, ugyanakkor pedig új munkahelyek teremtésével többletpontokat tudnak hozzáadni a pályázat várható eredményeihez.
Hogyan állunk a 2007–2013-as források lehetőségei kapcsán?
A jelenlegi állapot szerint az előző fejlesztési ciklus forrásainak 98%-át, több mint 8000 milliárd forintot hazánk kormánya már kifizetett a kedvezményezetteknek. Így szinte biztosan kimondható, hogy az előző ciklus pénzügyi keretei teljes körűen felhasználásra tudnak majd kerülni.
Ezúton is kívánunk eredményes és hatékony felkészülést a pályázati lehetőségekre, melyhez igyekszünk minden rendelkezésre álló információt megadni, igény esetén pedig tanácsadással és szakmai konzultációval is állunk rendelkezésre.
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza