A termőföldszerzés illetéke

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Czenki Péter, 2015/10/04

Általánosan ismert, hogy ingatlan szerzését követően – történjen az örökléssel, ajándékozással vagy ellenérték fejében – az adóhatóság levelet küld, melyben tájékoztat a megszerzett ingatlan után fizetendő közteher, az illeték mértékéről. Ennek mértéke attól függően, hogy ajándék, öröklés vagy visszteher ellenében történik, a tiszta érték vagy a forgalmi érték 4%-a. Szerencsére a jogszabályok több kedvezményt is biztosítanak, mellyel a fizetendő összeg csökkenthető, vagy teljesen nullára redukálható. Ilyen kedvezmény vagyis mentesség érvényesíthető termőföld szerzésekor is. Ennek a mentességnek azonban feltételei vannak, amelyekre ha nem figyelünk, súlyos összegekkel terheljük meg a pénztárcánkat, így érdemes ezekkel tisztában lenni.

Ellenérték fejében történő szerzés

Alapesetben ingatlan ellenérték, úgynevezett visszteher mellett történő szerzésekor az illeték összege az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. A forgalmi értéket a NAV állapítja meg, mely eltérhet a szerződésben szereplő vételártól, ezt az esetleges eltérést ugyanakkor bizonyítani kell tudnia a hivatalnak. A bizonyítási eljárás helyszíni szemlével a szerző fél bevonásával történik.
Termőföld vásárlásához kapcsolódó mentességhez több feltétel is kapcsolódik.

Az egyik elsődleges feltétel annak megállapítása, hogy mit vásároltunk, ugyanis kizárólag termőföld megszerzése esetén lehet a kedvezményt igénybe venni. Termőföldnek az a külterületi földrészlet minősül, amely a földhivatali nyilvántartás szerint szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként van feltüntetve. Az adásvételi szerződés szerkesztésekor az ingatlan aktuális minősítését az ügyvéd minden esetben belefoglalja a szerződésbe.

Másik fontos feltétel, hogy ki veheti igénybe a kedvezményt. Míg korábban a kedvezményt a regisztrációs számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó – olyan egyéni vállalkozó, akinek a mezőgazdasági tevékenység, mint bejelentett tevékenység szerepel –, vagy családi vállalkozó érvényesíthette, addig a jelenlegi szabályok szerint azt illeti meg, aki a földhivatali nyilvántartásban földművesként be van jelentve. Ezen feltételeknek már a vagyonszerzéskor, vagyis az adásvételi szerződés megkötésekor is meg kell felelni, így nem elegendő a szerződéskötést követően az ingatlan átminősítése vagy a mezőgazdasági tevékenység bejelentése.

Erdő területre speciális szabályként szól, hogy a kedvezmény akkor is jár, ha nem a vevő, hanem az ingatlan másik tulajdonostársa minősül erdőgazdálkodónak.

Ehhez hasonlóan nem jár a kedvezmény elvesztésével, illetve az a megvett terület teljes egészére biztosítható, ha a termőföldön a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges legfeljebb 5000 m2 nagyságú terménytárolót épít a vagyonszerző. Ennél nagyobb építményt már külön kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni, így erre kedvezmény nem vehető figyelembe.

A fenti feltételek fennállása esetén a kedvezményt az adóhatóságnál kell kérni, és egyben nyilatkozni is kell – mely további feltétele a kedvezmény megadásának –, hogy 5 éven belül nem értékesítjük tovább a termőföldet, és azon haszonélvezeti vagy használati jogot sem alapítunk, tovább azt mező- vagy erdőgazdálkodási tevékenység céljára hasznosítjuk. Arra is ügyelni kell, hogy az ingatlanon – akár a korábbi tulajdonos által bejegyzett – használati haszonélvezeti jogot legkésőbb a birtokbavétel napjáig töröltetni kell.

A fenti kérelmet és nyilatkozatot legegyszerűbben már az adásvételi szerződésben vagy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelemhez kötelezően csatolandó ’B400-as adatlapon, de legkésőbb a NAV által kiadott fizetési kötelezettséget megállapító határozat jogerőre emelkedéséig benyújtott beadványban lehet igényelni.

A használat átengedését a kedvezmény megtartása mellett egyetlen esetben engedi a szabály, mégpedig akkor, ha a használati jog alapítás, vagy a hasznosítás átengedése közeli hozzátartozó (házastárs, egyenes ági rokon, mostoha-, örökbefogadott és nevelt gyermek, mostoha-, nevelő- és örökbefogadó szülő, testvér) részére történik, de ezt is csak akkor, ha ő is földművesként mező-, illetve erdőgazdálkodási célra hasznosítja a terültet és nyilatkozatban vállalja a mentességi feltételeket. Tudni kell, hogy ha valamely fenti feltételt nem teljesíti 5 évig az a gazdálkodó, akinek átengedték a használat, hasznosítás jogát, az adóhatóság akkor is a tulajdonjogot vevő részére fogja előírni a fizetendő illeték összegét.

Az 5 éves határidőt a szerződésben megjelölt birtokbaadás napjától kell számítani. Ha a szerződéskötést követő 12 hónapon belül történik csak meg a birtokba adás, akkor azt a birtokba adást követően külön kell bejelenteni az adóhatósághoz. Amennyiben a 12. hónap utolsó napját követően kerül sor a birtokba adásra, úgy az 5 éves határidő a szerződéskötést követő 12. hónap utolsó napjától indul. Ha a szerződés nem tartalmaz információt a birtokbavételről, akkor a szerződés kelte minősül annak, és ettől a naptól kell az 5 évet számolni.

Tudni kell, hogy nem számít elidegenítésnek, így a mentességet sem befolyásolja, ha a termőföldet 5 éven belül kisajátítják, vagy azt közérdekből idegenítik el, és ugyanaz vonatkozik a birtok-összevonási célú földcserére is.
Komoly szankcióval sújtja a törvény, ha a fenti feltételek egyike az 5 év alatt megszűnik, tehát a termőföld eladásra kerül, vagy azt más hasznosítja, esetleg nem a megadott tevékenységre használják, hasznosítják, ugyanis ilyenkor az általános szabályok szerint az egyébként fizetendő illeték dupláját, vagyis a forgalmi érték 8%-át írja elő az adóhatóság.

Ha a feltételek megszűnésének tényét még a kedvezményt megállapító határozat jogerőre emelkedése előtt jelezzük az adóhatóság felé, azzal elkerüljük a szankciót, és csak az általános összegű illetéket kell majd megfizetni.
Ugyanakkor lényeges könnyítés, hogy azokban az ügyekben, amelyekben az 5 éves határidő 2013. január 1-jén vagy azt követően telik le, és a fenti használati, hasznosítási feltételek a termőföld csak egy maghatározott részén nem teljesültek, ott a dupla illetéket csak az ezen részre eső illeték tekintetében kell megfizetni.

Személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség

Itt érdemes megállni, és megjegyezni, hogy a termőföld értékesítése személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget vonhat maga után, ha az a szerzést követő 15 éven belül történt. Persze az SZJA tekintetében is lehet kedvezményt igénybe venni, ha az értékesítés olyan regisztrációs számmal rendelkező, állattenyésztést folytató magánszemély részére történik, aki azt 5 évig állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy olyan magánszemélynek, aki az őt alkalmazó mezőgazdasági táras vállalkozásnak legalább 10 évre takarmánybiztosításra bérbe adja.
Ezen lehetőség hiányában a jövedelemadó összegét több tényező is befolyásolja, pontosabban az alábbi számítás alapján lehet megállapítani a fizetendő adó összegét. Vagyis az értékesítés összegét csökkenteni kell a megszerzésére fordított összeggel (korábbi vételár), továbbá csökkenti lehet az ingatlan megszerzésére fordított összeggel, az értéknövelő beruházások összegével, valamint az értékesítés költségeinek összegével, ha ezekről számlával, okirattal rendelkezünk. Az így kapott értéket csökkenti kell az alábbi táblázatban szereplő, a szerzés évétől eltelt évekhez kapcsolódó százalékkal. Az így fennmaradó összeg lesz a 16%-os adó alapja.
Külön szabály vonatkozik a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítésére abban az esetben, ha annak eladása vagy átminősítése 5 éven belül történik. Ezekben az esetekben vizsgálni szükséges a vételár és az eladási ár különbözeteként elért hozamot, és ha az magasabb a szokásos hozamnál, akkor jóval magasabb összegű jövedelemadót kell fizetnünk.

Örökléssel történő szerzés

Ha a termőföld szerzésére örökléssel kerül sor, akkor értelemszerűen öröklési illetéket kell fizetni, amennyiben egyéb mentességben – egyenes ági rokonok közötti öröklés esete – nem részesülünk.

A termőföld utáni öröklési illeték megállapítására vonatkozó szabályok egyszerűbbek, ugyanis csak az általános illeték összegének a felét kell megfizetni, vagyis a tiszta érték 2%-át. Abban esetben, ha az örökös az öröklés napján már családi gazdálkodóként szerepel a vonatkozó nyilvántartásban, akkor a fenti összeg felét, vagy a tiszta érték után 1%-ot kell megfizetni.
Mentesség jár a mostoha- és nevelt gyermek öröklése esetén az örökölt rész 20 millió forintos értékhatáráig. Ezt a kedvezményt, ha a termőföldön kívül más vagyontárgy is szerepel az örökségben, akkor elsőként ezekre kell elszámolni, és csak ha az nem fedi le a teljes 20 milliós értékhatárt, akkor lehet a termőföldre is elszámolni belőle.

Ajándékozással történő szerzés

Az örökléssel történő szerzéshez hasonló az illeték mértéke az ajándékozással történt vagyonszerzés esetében. Természetesen itt is érvényesülnek az egyes személyes mentességek. Ha azonban ennek érvénesítésére nincs mód, akkor az illeték összege az egyébként fizetendő illeték 50%-a. Ajándékozással történő vagyonszerzéseknél plusz kedvezmény is érvényesíthető. Tudvalevő, hogy támogatás jár a gazdaságok átlagos méretének növelését célzó, a birtokszerkezet koncentrálódását elősegítő, és a gazdálkodók korösszetételét javító termőföld-átruházásokra. Ezzel összhangban Illetékmentességet élvez, ha a földműves ilyen gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében közeli hozzátartó részére szerződéssel ajándékozza a termőföld tulajdon- vagy használati jogát is. A mentességre való jogosultságot a szerző félnek kell igazolni legkésőbb az illeték összegét megállapító döntés jogerőre emelkedéséig a támogatás elnyerését igazoló okirat megküldésével.

Látható, hogy az egyes kedvezményeknél, de elsősorban az ellenérték fejében történő vagyonszerzéseknél a feltételek teljesítésére különböző határidők társulnak, így lényeg, hogy ezeket még időben tudjuk rendezni ahhoz, hogy az ingatlan megszerzésére fordított összegek után minimalizáljuk a további költségeinket.

Az EU-ban alkalmazható tagállami birtokpolitikát döntően két elem határozza meg. Egyfelől a Közös Agrárpolitika (KAP) intézményrendszere, másfelől a tagországok földjogi szabályozása és támogatáspolitikája. Az uniós alapelv az, hogy a közösségen belül minden szolgáltatás, munkaerő, tőke szabadon mozoghat. A tőkemozgás kitüntetett körébe tartozik a termőföld forgalma. De tőkemozgásnak minősül minden olyan természetes vagy jogi személy által végzett minden pénzügyi művelet is, mint például a befektetések, kifizetések, átutalások, értékpapírok korlátok nélküli mozgása a tagállamok között, valamint a tagállamok és harmadik országok között. A tőkemozgás korlátozása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az veszélyezteti a közbiztonságot és közérdeket. A tagállam törvényeinek betartása, az adózási szabályok végrehajtása, valamint az állam jogainak a pénzügyi intézetek és tőkepiacok terén biztosítottnak kell lennie. A termőföld forgalma viszont a KAP-ban kiemelt területnek számít.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai