Piacszabályozás intervenciós felvásárlással

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2015/10/05

Az EU intervenciós rendszerének lényege, hogy a fontosabb termékekre több évre előre érvényes intervenciós árat hirdetnek meg, mely védőárszerűen működik, és a termelői árakra vonatkozik. Egyszerűen fogalmazva, ha nagy a kínálat, és emiatt ezen intervenciós ár alá csökkennének az árak, akkor a termelő nem a kereskedőnek, hanem az EU Ügynökségének adja el a termékét, melyet intervenciós raktárakba helyeznek el, ezáltal kivonják a piacról. Következésképpen csökken a kínálat és emelkedik az ár, visszaáll a piaci egyensúly. Ez a rendszer valamennyi tagországra egységes szabályokat tartalmaz, és ezzel a piac stabilizálásának fontos eszköze.

A hazai szaktárcától kapott tájékoztatás szerint a búzán kívül minden más intervencióra jogosult gabona (kukorica, árpa, rizs, durumbúza, cirok) intervenciós felvásárlása évente 0 tonnában van rögzítve azzal, hogy a felvásárolható mennyiséget az aktuális piaci helyzet figyelembevételével a Bizottság bármikor megemelheti.

Ezeknél a gabonáknál (kukorica, árpa, rizs, durum­búza, cirok) az intervenciós felvásárlás – amennyiben erre sor kerül – az eddigi fix áras (101,31 EUR/t) felvásárlással ellentétben pályázatos rendszerben működik. Ennek értelmében a beérkező felajánlások közül csak a legkedvezőbbeket fogadja el a Bizottság, a felvásárlási ár nem lehet magasabb a 101,31 EUR/t intervenciós árnál.

A búza intervenciója EU-s szinten évente 3 millió tonnás felvásárlásig a 101,31 EUR/t fix intervenciós áron működik, e mennyiség felett is kötelezően nyitva marad az intervenció, de a fix felvásárlási ár helyett a többi intervencióra jogosult gabonánál használatos pályázatos eljárást kell alkalmaznia a Bizottságnak. A búzaintervenció minden évben november 1-jétől a következő év május 31-ig van nyitva.

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet értelmében az állati termékeknél intervenció a marhahús, vaj és sovány tejpor esetében működik. A vaj és sovány tejpornál az intervenció március 1-jén automatikusan megnyílik, míg a marhahús esetében a piaci helyzet függvényében a Bizottság dönt annak megnyitásáról. A vaj és a sovány tejpor esetében 50 000, illetve 109 000 tonnáig fix áras felvásárlás működik, ezt követően a Bizottság dönthet a pályázatos úton történő további intervencióról. Intervenciós árak (fix áras felvásárlás esetén): vaj – 221,75 EUR/100 kg, sovány tejpor – 169,8 EUR/100 kg.

Magántárolási támogatás ugyanezen rendelet alapján hirdethető meg a következő állati termékek esetében: legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa, vaj, sovány tejpor, oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajtok, sertéshús, juh- és kecskehús. A magántárolási intézkedés megnyitására a piaci helyzet függvényében a Bizottság tesz javaslatot. A magántárolási támogatás mértéke jellemzően előre meghatározott.

Összességében elmondható, hogy mindkét intézkedés célja adott termék ideiglenes kivonása a piacról, a kínálati nyomás enyhítése érdekében. Míg az intervenció esetében a termék az Európai Unió tulajdonába kerül, addig a magántárolás esetében nem kerül sor a tulajdonjog átruházására.

Jelenleg a tej és tejtermékek esetében a sajt magántárolás kivételével minden eszköz aktív. Emellett idén március és május között sor került sertéshús magántárolási intézkedésre.

Az Európai Bizottság intézkedései

Intézkedések a tej- és tejtermék ágazatban:

• A vaj és sovány tejpor 2014-es intervenciós időszakának meghosszabbítása 2015. szeptember 30-ig, valamint az intervenciós időszak kezdetének előrehozása 2015. év tekintetében (Magyarország nem vett részt).
• Az egyes sajtok esetében időleges magántárolási támogatás, amelyet az Európai Bizottság rövid idő után, 2014. szeptember 22-én felfüggesztett (Magyarország nem vett részt).
• Vaj és sovány tejpor magántárolási támogatás (Magyarország nem vett részt).
• Ideiglenes különleges támogatás Finnország, Észtország, Litvánia, Lettország részére, 39 millió EUR összértékben

Az uniós szintű válságkezelés keretében meghirdetett eszközöket (sovány tejpor, vaj és sajt magántárolás) a magyar tejpiaci szereplők eddig nem használták.

Intézkedések a sertéshús ágazatban

A Bizottság 2015/360 végrehajtási rendelete a sertéshús magántárolási támogatásáról 2015. március 9-étől nyitotta meg a magántárolási támogatást, amely 2015. május 2-án került felfüggesztésre, május 8-án pedig lezárásra. Az Európai Bizottság által közzétett adatok szerint uniós szinten 63 507 tonna sertéshús magántárolásához nyújtottak be támogatási kérelmet. Magyarországon 300 tonna sertéshús került betárolásra. Tíz tagállam egyáltalán nem vette igénybe a támogatást.

A támogatás igénybevétele minden esetben a piaci szereplők önálló, egyedi döntése. Az alacsonyabb hazai részvétel okai között szerepet játszott az, hogy a korábbi alkalmakhoz viszonyítva a támogatási összegek jelentősen csökkentek. Emellett az egyes tagállamok aktivitása attól is függ, hogy az orosz piac kiesését követően mennyire volt sikeres az alternatív piacok felkutatása. Az intézkedés uniós szinten sikeresnek mondható, a közösségi átlagár stabilizálódott. A hazai sertésárak ugyan nem mutattak látványos javulást, de az uniós piaci helyzet javulása a közeljövőben várhatóan a hazai piacra is kedvező hatást gyakorol, tekintettel arra, hogy a belpiaci árak jellemzően az uniós, azon belül is a német piaci árakhoz igazodnak.

A sertés ágazatban is támogatjuk az olyan intézkedések bevezetését, amelyek segítik a piaci szereplőket, mivel a hazai vágósertés termelői ára az Oroszország által 2014. augusztus 7-én bevezetett importtilalom óta közel 15%-kal esett vissza.

Intézkedések a zöldség-gyümölcs ágazatban

A tilalom fenntartásának következményeként továbbra is fennáll a piaci zavarok komoly veszélye a zöldség-gyümölcs ágazatban, ami – tekintve, hogy egy fontos exportpiac továbbra is elérhetetlen – jelentős árcsökkenést vonhat maga után. Ilyen piaci helyzetben az 1308/2013/EU rendelet keretében rendelkezésre álló szokásos válságmegelőzési és -kezelési intézkedések elégtelennek tűnnek. Ezért a Bizottság bizonyos termékmennyiségekre nyújtott támogatáson alapuló átmeneti rendkívüli válságkezelési intézkedést meghosszabbította.

A meghosszabbított intézkedés keretében 2015. augusztus 8-tól 2016. június 30-ig lehet végrehajtani termékkivonást, be nem takarítást vagy zöldszüretet (a támogatott válságkezelési intézkedések köre nem változott a tavalyihoz képest).

Az egyes tagállamok számára előirányzandó mennyiségeket az érintett termékek Oroszországba irányuló exportjának a tilalom bejelentését megelőző három évre vonatkozóan megállapított szintje alapján határozta meg a Bizottság. Magyarország ennek megfelelően 300 tonna szilva és csemegeszőlő kivonása, be nem takarítása vagy zöldszüretje után vehet igénybe rendkívüli támogatást.

Az érintett, eredetileg oroszországi exportra szánt termékeket várhatóan más tagállamok piacaira irányítják át. Ennek következtében előfordulhat, hogy a szóban forgó tagállamok azon termelői, akik ugyanezeket a termékeket termelik, de hagyományosan nem Oroszországba exportálják őket, kénytelenek lesznek komoly piaci zavarokkal és áreséssel szembesülni. Ezért a piac további stabilizálása érdekében a Bizottság ismét elérhetővé tette az uniós pénzügyi támogatást valamennyi tagállam termelői számára tagállamonként további legfeljebb 3000 tonnányi mennyiség erejéig, amelyet így természetesen Magyarország is igénybe vehet a rendelet hatálya alá tartozó bármely termékre.

Az MVH jelentése szerint Magyarországon 2015. augusztus 8. és 31. között nem hajtottak végre rendkívüli válságkezelési intézkedést.

Gabonaintervenció a Közös Agrárpolitikában

Az EU-s gabonaintervencióról Petőházi Tamástól, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettesétől kértünk rövid áttekintést.

– Az Európai Unió megalakulásakor – akkor még Közös Piacként – legfontosabb feladatainak egyike volt, hogy az induló és a legelső körökben csatlakozó tagállamok mezőgazdaságát stabilizálják. Az iparral ellentétben a hektikus mezőgazdasági termelés okozta piaci árhullámzásokra kellett orvosságot találni, ami végül sikerült is, a Közös Agrárpolitika (KAP) alapjainak lerakásával. Az uniós belső piac védelmére kialakított KAP megszilárdulása 1962-re tehető, és két fő eleme volt: az intervenciós intézkedések, intervenciós felvásárlások, illetve a védővámok bevezetése. Ezek az intézkedések az 1970-es évekre viszonylag szilárd agráriumot hoztak létre, az egyre növekvő terméshozamok következtében viszont hatalmas intervenciós készletek kezdtek kialakulni.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) súlya erősödésének folyományaként és a WTO-tárgyalások eredményeként ezeket a rendszereket át kellett alakítani. Az EU, alkalmazkodva a WTO követelményeihez és a gazdasági racionalitáshoz, folyamatosan (középtávon) csökkenti az intervenciós árakat. A ’90-es évekre számos termékben kellett leépíteni az intervenciós vásárlások és védővámok rendszerét.

Uniós csatlakozásunk idején 2004–2005-ben rekordtermés volt kukoricából és búzából is. Az piaci árak 95 euró körül mozogtak. Így magától értetődő volt, hogy igen nagyszámú termelő igénybe vette az EU intervenciós gabonafelvásárlását mind búza, mind kukorica esetében. Az intervenciós ár ugyanis 101 euró volt – jelenleg is ennyi –, és a két-három év alatt 7–8 millió tonna intervenciós készlet halmozódott föl a raktárakban Magyarországon, amit az Uniónak 2007–2008-ban elég jó áron sikerült is értékesíteni. A történethez tartozik még, hogy 2004–2005-ben egy raktárépítési boom, beruházási fellendülés is beindult Magyarországon az EU-s pályázatoknak köszönhetően: 5–6 millió tonna jó minőségű raktárkapacitás jött létre.

Az EU hétéves pénzügyi ciklusának félidős felülvizsgálatánál (Health Check) 2007-ben a kukoricaintervenciót megszüntették. A kukorica intervenciós felvásárlása ugyan érdeke lenne Magyarországnak, de a mostani 160–170 eurós világpiaci árak mellett erre nincs reális igény.

Az, hogy 101 euró alá menjenek az árak, nincs sok esélye. Termelők 180–190 eurós telephelyi árakkal lennénk elégedettek.

– Hosszú évek óta ugyanazok a búza intervenciós árai. Miért?

– A rendszer egyértelműen leépítésre vár. Hogy létezik, annak az az oka, hogy a tagállamok egy része nem ment abba bele, hogy teljesen megszüntessék. Így mint elvi lehetőség létezik arra az esetre, ha súlyos piaci zavar keletkezne, ne kelljen újra kidolgozni ennek a szabályrendszerét, hanem egy meglévőt lehessen elővenni és módosításokkal a gyakorlatban alkalmazni. A gabonaintervenció tehát a gyakorlatban nem működik, és persze intervenciós készletek sincsenek. Nincs olyan ország, amelyik ezt igénybe venné.

– Pedig a termelés ingadozása a mi kontinentális éghajlatunk alatt szinte borítékolva van…

– Az lenne a szerencsés, ha a malomipar és az állattenyésztők vissza tudnának állni arra az ideális állapotra, hogy az aratási időben vagy betakarítási idényben minimum a féléves, jobb esetben a háromnegyed éves takarmányszükségletüket meg tudnák vásárolni. Ezt alacsony, 2,5 százalékos banki kamatok mellett, hitelek segítségével megoldhatnák. Ez a piaci zavarokat megfelelően tudná kezelni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai