2026. 06. 27., szombat
László
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Változás a termelői csoportok körül

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2015/10/07

A földművelésügyi miniszter közelmúltban megjelent 42/2015. (VII. 22.) FM rendelete a termelői csoportok elismeréséről a korábbi, a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendeletet váltja.

Az új rendelet – a korábbi rendelethez alapvetően hasonló elvek és forma alapján – a termelők piaci pozícióinak megerősítése érdekében az azonos termékcsoport szerint szerveződő termelők önkéntes társulását, megalakulását hivatott elősegíteni. A rendeletben meghatározott szabályok betartásának vállalásával a 2014. január 1-je után bejegyzett, legkevesebb 1,5 millió forint alaptőkével bíró szövetkezet ismerhető el termelői csoportként, amelynek termelői más egyéb jogcímek igénybevételekor is előnyt élvezhetnek. A zöldség-gyümölcs ágazattal kibővült elismerhető termékek és termékcsoportok felsorolását és a hozzájuk kapcsolódó, alapvetően 100, illetve 300 millió forintos árbevétel küszöböket – a sertés termékcsoporthoz tartozó 2 milliárd forintos árbevételi alsó határra történt felemelése mellett – a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A létrehozáshoz és működéshez nyújtandó támogatás részletes feltételeiről a Miniszterelnökség ad ki pályázati felhívást a későbbiekben, az igénybe vehető támogatás azonban a korábbi, degresszíven változó határok helyett öt éven át minden évben elérheti a 100 000 eurót.

A szaktárcától kapott tájékoztatásból kiderül, hogy a termelői csoport elismerésének eljárási rendje alapjaiban nem változott. A megalakult szövetkezetek a rendeletben foglalt formai követelményeknek megfelelő elismerési kérelmeiket papír alapon és elektronikusan is eljuttatják a földművelésügyi minisztériumba. Az új rendszerben csak az a csoport kaphat elismerést, amely a rendeletben foglalt versenyképességi és egyéb szempontoknak megfelelően kialakított kiválasztási eljárás során támogatásra jogosult.

Az elismert termelői csoportok évente beszámoló jelentést készítenek tevékenységükről. E jelentések adminisztratív ellenőrzése alkalmat ad a jogszerűtlenül működő szervezetek kiszűrésére, illetve a csoportoknál az eddigieknél gyakrabban – minden második évben – helyszíni szemle is lebonyolításra kerül, amely a beadott anyagok hitelességét hivatott igazolni. Mostantól az EU nagyobb hangsúlyt fektet az üzleti tervek végrehajtására, így a tagállamoknak is szigorúbb ellenőrzési rendszert kell kiépíteni, hogy kiszűrhetővé váljanak a vállalásokat nem teljesítő termelői csoportok. A termelői csoportoknak nyújtott ötéves támogatás nem vehető többször igénybe. A korlátozás elsősorban a már támogatott csoportokra vonatkozik.

A rendelet minden bizonnyal csökkenteni fogja a termelők és szervezeteikre nehezedő bürokratikus nyomást. Újdonságnak számít a nyitás az erdészeti ágazat felé. A most beépített finomítások vélhetően felkeltik az erdőbirtokosok figyelmét az értékesítési lehetőségek iránt.
Fontos változás, hogy a 15 fős minimális taglétszám mellett egyes ágazatokban – faiskolai termék és szaporítóanyag, virág és dísznövény, fűszer- és gyógynövény, ökológiai termék – lehetőség nyílt 10 fő részvételével a megalakulásra.

A sertéságazatban az árbevételi határ 2 milliárd forint, a minimális létszám pedig 40 fő. Itt az a cél, hogy kevesebb, de nagyobb piaci súlyú szervezet képviselje a termelőket. Azok a sertéstartók, akik képesek elérni az említett nagyságrendet, új csoportot is létrehozhatnak, ha nem, akkor csatlakozhatnak a már működő valamelyik termelői csoporthoz.

A rendeletnek az a kitétele, hogy termelői csoporton keresztül a tag csak saját előállítású terméket értékesíthet a termelési érdekek fontosabb voltát fejezi ki a kereskedelmiekkel szemben. A közösségi jogszabályokhoz alkalmazkodva az értékesített termék többsége a tagság tevékenységéből kell származzon. Könnyítés viszont, hogy eddig a termelői csoport tagjának minden termékét a csoporton keresztül kellett értékesíteni, mostantól 75 százalék a minimális tagi értékesítés szintje.

Az új rendelet hatályba lépett, a kérelmek folyamatosan adhatók be. A csoportok működéséhez támogatást nyújtó felhívásra a Vidékfejlesztési Program brüsszeli elfogadása után nyílik lehetőség.

pályázati kiírásokra várnak a gazdák

Szeremley Béla a HANGYA Szövetkezetek Együttműködés társelnöke a termelői csoportok elismeréséről szóló rendlettel kapcsolatban lapunknak elmondta:

– Megszületett a rendelet, de hogy ebből pénzt kapjanak a termelők, ahhoz ebben az évben, lehetőleg október közepéig ki kell írni a pályázati felhívást, máskülönben egy év kiesik, amikor elvész az a duplájára emelt összeg, amit az új EU-források adhatnak. Tehát 100 ezer euró, vagyis egy év kieshet, ha áthúzódik pályázat kiírása 2016-ra, mert a beadáshoz és a megpályázáshoz idő kell. Mindazonáltal most jár le sok termelői csoportnál az ötéves ciklus, amire az előző EU-ciklusban pályáztak, így pénz nélkül maradnak a már jól működő szervezetek, ezért törés állhat be a működésben. Ez a pályázati jogcím termékpályánként ad lehetőséget a gazdák társulásaiban marketingre és feldolgozásra. Ez azt is jelenti, hogy a kormányzati célkitűzésekben szereplő élelmiszer-feldolgozókat tudnák létrehozni, megvalósítani, bekapcsolni közösen a gazdák, annak érdekében, hogy minél nagyobb haszon maradjon a termelőknél, és piacosabb, feldolgozottabb és magasabb hozzáadott értéket tartalmazó legyen a termék. Ne csak nyersanyag-előállítás legyen, hanem élelmiszert is tudjanak előállítani a gazdák. Ennek érdekében az szükséges, hogy feltétlenül időben kiírásra kerüljön a pályázat. Ezen vidékfejlesztési program sikere most már csak azon múlik, hogy realizálódik-e a pénz a gazdáknál. Ennek érvényre juttatása során persze vizsgázik a Kamara és azt létrehozó MAGOSZ, és természetesen a stratégiai partnerek, így a HANGYA is – jelezte Szeremley Béla.

Az EU-előírások alapján megalkotott nemzeti szabályozás egyben egy új irányt is meghatározott a termelői csoportok kiírásánál. Közelítette a zöldségágazat korábban eltérő szabályozását a termelői csoportokéhoz. A zöldség-gyümölcsösök korábban TÉSZ néven társultak, de ma már az új zöldség-gyümölcs társulások is csak termelői csoportként alakulhatnak meg, így ez a szabályozás rájuk is vonatkozik. Függetlenül attól, milyen zöldség-gyümölcs fajtákról van szó. Aki újat alakít, az is csak termelői csoportként tud létrejönni, kaphat támogatást. Az a támogatás, amit az EU ad, az a működési költséget és a szervezési lehetőséget segíti azzal a bizonyos 100 ezer eurós nagyságrenddel. Reméljük, hogy a pályázati kiírás időben megjelenik, segítve a gazdákat és társulásaikat – hangsúlyozta Szeremley Béla.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza