2026. 10. 19., hétfő
Nándor
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Változás a termelői csoportok körül

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2015/10/07

A földművelésügyi miniszter közelmúltban megjelent 42/2015. (VII. 22.) FM rendelete a termelői csoportok elismeréséről a korábbi, a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendeletet váltja.

Az új rendelet – a korábbi rendelethez alapvetően hasonló elvek és forma alapján – a termelők piaci pozícióinak megerősítése érdekében az azonos termékcsoport szerint szerveződő termelők önkéntes társulását, megalakulását hivatott elősegíteni. A rendeletben meghatározott szabályok betartásának vállalásával a 2014. január 1-je után bejegyzett, legkevesebb 1,5 millió forint alaptőkével bíró szövetkezet ismerhető el termelői csoportként, amelynek termelői más egyéb jogcímek igénybevételekor is előnyt élvezhetnek. A zöldség-gyümölcs ágazattal kibővült elismerhető termékek és termékcsoportok felsorolását és a hozzájuk kapcsolódó, alapvetően 100, illetve 300 millió forintos árbevétel küszöböket – a sertés termékcsoporthoz tartozó 2 milliárd forintos árbevételi alsó határra történt felemelése mellett – a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A létrehozáshoz és működéshez nyújtandó támogatás részletes feltételeiről a Miniszterelnökség ad ki pályázati felhívást a későbbiekben, az igénybe vehető támogatás azonban a korábbi, degresszíven változó határok helyett öt éven át minden évben elérheti a 100 000 eurót.

A szaktárcától kapott tájékoztatásból kiderül, hogy a termelői csoport elismerésének eljárási rendje alapjaiban nem változott. A megalakult szövetkezetek a rendeletben foglalt formai követelményeknek megfelelő elismerési kérelmeiket papír alapon és elektronikusan is eljuttatják a földművelésügyi minisztériumba. Az új rendszerben csak az a csoport kaphat elismerést, amely a rendeletben foglalt versenyképességi és egyéb szempontoknak megfelelően kialakított kiválasztási eljárás során támogatásra jogosult.

Az elismert termelői csoportok évente beszámoló jelentést készítenek tevékenységükről. E jelentések adminisztratív ellenőrzése alkalmat ad a jogszerűtlenül működő szervezetek kiszűrésére, illetve a csoportoknál az eddigieknél gyakrabban – minden második évben – helyszíni szemle is lebonyolításra kerül, amely a beadott anyagok hitelességét hivatott igazolni. Mostantól az EU nagyobb hangsúlyt fektet az üzleti tervek végrehajtására, így a tagállamoknak is szigorúbb ellenőrzési rendszert kell kiépíteni, hogy kiszűrhetővé váljanak a vállalásokat nem teljesítő termelői csoportok. A termelői csoportoknak nyújtott ötéves támogatás nem vehető többször igénybe. A korlátozás elsősorban a már támogatott csoportokra vonatkozik.

A rendelet minden bizonnyal csökkenteni fogja a termelők és szervezeteikre nehezedő bürokratikus nyomást. Újdonságnak számít a nyitás az erdészeti ágazat felé. A most beépített finomítások vélhetően felkeltik az erdőbirtokosok figyelmét az értékesítési lehetőségek iránt.
Fontos változás, hogy a 15 fős minimális taglétszám mellett egyes ágazatokban – faiskolai termék és szaporítóanyag, virág és dísznövény, fűszer- és gyógynövény, ökológiai termék – lehetőség nyílt 10 fő részvételével a megalakulásra.

A sertéságazatban az árbevételi határ 2 milliárd forint, a minimális létszám pedig 40 fő. Itt az a cél, hogy kevesebb, de nagyobb piaci súlyú szervezet képviselje a termelőket. Azok a sertéstartók, akik képesek elérni az említett nagyságrendet, új csoportot is létrehozhatnak, ha nem, akkor csatlakozhatnak a már működő valamelyik termelői csoporthoz.

A rendeletnek az a kitétele, hogy termelői csoporton keresztül a tag csak saját előállítású terméket értékesíthet a termelési érdekek fontosabb voltát fejezi ki a kereskedelmiekkel szemben. A közösségi jogszabályokhoz alkalmazkodva az értékesített termék többsége a tagság tevékenységéből kell származzon. Könnyítés viszont, hogy eddig a termelői csoport tagjának minden termékét a csoporton keresztül kellett értékesíteni, mostantól 75 százalék a minimális tagi értékesítés szintje.

Az új rendelet hatályba lépett, a kérelmek folyamatosan adhatók be. A csoportok működéséhez támogatást nyújtó felhívásra a Vidékfejlesztési Program brüsszeli elfogadása után nyílik lehetőség.

pályázati kiírásokra várnak a gazdák

Szeremley Béla a HANGYA Szövetkezetek Együttműködés társelnöke a termelői csoportok elismeréséről szóló rendlettel kapcsolatban lapunknak elmondta:

– Megszületett a rendelet, de hogy ebből pénzt kapjanak a termelők, ahhoz ebben az évben, lehetőleg október közepéig ki kell írni a pályázati felhívást, máskülönben egy év kiesik, amikor elvész az a duplájára emelt összeg, amit az új EU-források adhatnak. Tehát 100 ezer euró, vagyis egy év kieshet, ha áthúzódik pályázat kiírása 2016-ra, mert a beadáshoz és a megpályázáshoz idő kell. Mindazonáltal most jár le sok termelői csoportnál az ötéves ciklus, amire az előző EU-ciklusban pályáztak, így pénz nélkül maradnak a már jól működő szervezetek, ezért törés állhat be a működésben. Ez a pályázati jogcím termékpályánként ad lehetőséget a gazdák társulásaiban marketingre és feldolgozásra. Ez azt is jelenti, hogy a kormányzati célkitűzésekben szereplő élelmiszer-feldolgozókat tudnák létrehozni, megvalósítani, bekapcsolni közösen a gazdák, annak érdekében, hogy minél nagyobb haszon maradjon a termelőknél, és piacosabb, feldolgozottabb és magasabb hozzáadott értéket tartalmazó legyen a termék. Ne csak nyersanyag-előállítás legyen, hanem élelmiszert is tudjanak előállítani a gazdák. Ennek érdekében az szükséges, hogy feltétlenül időben kiírásra kerüljön a pályázat. Ezen vidékfejlesztési program sikere most már csak azon múlik, hogy realizálódik-e a pénz a gazdáknál. Ennek érvényre juttatása során persze vizsgázik a Kamara és azt létrehozó MAGOSZ, és természetesen a stratégiai partnerek, így a HANGYA is – jelezte Szeremley Béla.

Az EU-előírások alapján megalkotott nemzeti szabályozás egyben egy új irányt is meghatározott a termelői csoportok kiírásánál. Közelítette a zöldségágazat korábban eltérő szabályozását a termelői csoportokéhoz. A zöldség-gyümölcsösök korábban TÉSZ néven társultak, de ma már az új zöldség-gyümölcs társulások is csak termelői csoportként alakulhatnak meg, így ez a szabályozás rájuk is vonatkozik. Függetlenül attól, milyen zöldség-gyümölcs fajtákról van szó. Aki újat alakít, az is csak termelői csoportként tud létrejönni, kaphat támogatást. Az a támogatás, amit az EU ad, az a működési költséget és a szervezési lehetőséget segíti azzal a bizonyos 100 ezer eurós nagyságrenddel. Reméljük, hogy a pályázati kiírás időben megjelenik, segítve a gazdákat és társulásaikat – hangsúlyozta Szeremley Béla.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Húsmarhatartás: pozitív trendet mutat a jövedelmezőség
A 2026-os tartós aszály miatt romokban van a mezőgazdaság. A növénytermelésben több száz milliárd forint a kár, összeomlás szélén áll a sertéstenyésztés, zuhanó felvásárlási árak jellemzik a tejtermelést. Ritka és szerencsés kivételnek számít a húsmarhatartás, amelynek jövedelmezősége pozitív trendet mutat, az ágazat helyzete javult az előző évekhez képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a fiatal bikák termelői ára 40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés nagyobb profithoz juttatja a gazdákat. Az USDA előrejelzése szerint Amerikában és Európában is csökken a marhahústermelés, ez a globális hiány magasan tarthatja a felvásárlási árakat.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?
A fogyasztók egészségéért, biztonságáért dolgoznak
A Quality-Mentor Consulting Kft.-t Erdély Viktória élelmiszer-minőségbiztosító agrármérnök arra a tudásra, tapasztalatra építve alapította, amelyet az elmúlt két évtizedben szerzett a hazai élelmiszeriparban. A 2022-ben alapított cég tevékenysége teljes mértékben az élelmiszerbiztonságra és a minőségirányításra épül. A cég fő profilja, hogy segítséget nyújt az élelmiszereket és élelmiszer-csomagolóanyagokat gyártó vállalkozásoknak a HACCP rendszer vagy tanúsított élelmiszerbiztonsági rendszerek (IFS, BRC, FSSC) kialakításában, bevezetésében és hosszú távú fenntartásában.
Harminc éve a biztonságos és minőségi élelmiszertermelés szolgálatában - DABIC Dél-alföldi Bio-Innovációs Centrum Nonprofit Kft.
A DABIC Dél-alföldi Bio-Innovációs Centrum Nonprofit Kft. alapításának története 1996-ig nyúlik vissza, amikor 15 lelkes az innováció, a mezőgazdasági termelés modernizálása iránt elkötelezett alapító tulajdonos (önkormányzatok, gazdasági társaságok, kutatóintézetek és magánszemélyek) létrehozta a ma is működő társaság jogelődjét.
A térség motorja a Formula GP Kft.
Harmincöt éve, hogy a FORMULA GP Kft.-t négy alapító tag létrehozta. Az alapítók részben műszaki érdekeltségű szakemberek, akik az autóversenyzés világát kedvelik, jól ismerik. Sántha Imre, a Kft. ügyvezető igazgatója agrárvégzettségű. Az elnevezéshez híven az agrárágazatban „száguld” a FORMULA GP Kft., hiszen az elmúlt három és fél évtizedben egy kis növénytermesztő gazdaságból komplex, vertikálisan integrált, a hajdúsági térség meghatározó agrárvállalkozásává, cégcsoporttá fejlődött. Sántha Imrével beszélgettünk.
DélKerTÉSZ: Stabil lábakon a gazdálkodás
A DélKerTÉSZ (Délalföldi Kertészek Szövetkezete) állandó, aktuális feladatai közé tartozik a 450 termelő összefogása, a hazai hajtatott zöldségek (főként paprika és paradicsom) piaci pozíciójának erősítése, valamint a 2026 áprilisában elindított szentesi mentorprogram és az új értékesítési csatornák működtetése. Ennek fényében mindig fontos feladatokat kell megoldani a szövetkezet vezetésének. Nagypéter Sándorral, a TÉSZ elnökével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza