2026. 04. 29., szerda
Péter
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Változás a termelői csoportok körül

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2015/10/07

A földművelésügyi miniszter közelmúltban megjelent 42/2015. (VII. 22.) FM rendelete a termelői csoportok elismeréséről a korábbi, a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendeletet váltja.

Az új rendelet – a korábbi rendelethez alapvetően hasonló elvek és forma alapján – a termelők piaci pozícióinak megerősítése érdekében az azonos termékcsoport szerint szerveződő termelők önkéntes társulását, megalakulását hivatott elősegíteni. A rendeletben meghatározott szabályok betartásának vállalásával a 2014. január 1-je után bejegyzett, legkevesebb 1,5 millió forint alaptőkével bíró szövetkezet ismerhető el termelői csoportként, amelynek termelői más egyéb jogcímek igénybevételekor is előnyt élvezhetnek. A zöldség-gyümölcs ágazattal kibővült elismerhető termékek és termékcsoportok felsorolását és a hozzájuk kapcsolódó, alapvetően 100, illetve 300 millió forintos árbevétel küszöböket – a sertés termékcsoporthoz tartozó 2 milliárd forintos árbevételi alsó határra történt felemelése mellett – a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A létrehozáshoz és működéshez nyújtandó támogatás részletes feltételeiről a Miniszterelnökség ad ki pályázati felhívást a későbbiekben, az igénybe vehető támogatás azonban a korábbi, degresszíven változó határok helyett öt éven át minden évben elérheti a 100 000 eurót.

A szaktárcától kapott tájékoztatásból kiderül, hogy a termelői csoport elismerésének eljárási rendje alapjaiban nem változott. A megalakult szövetkezetek a rendeletben foglalt formai követelményeknek megfelelő elismerési kérelmeiket papír alapon és elektronikusan is eljuttatják a földművelésügyi minisztériumba. Az új rendszerben csak az a csoport kaphat elismerést, amely a rendeletben foglalt versenyképességi és egyéb szempontoknak megfelelően kialakított kiválasztási eljárás során támogatásra jogosult.

Az elismert termelői csoportok évente beszámoló jelentést készítenek tevékenységükről. E jelentések adminisztratív ellenőrzése alkalmat ad a jogszerűtlenül működő szervezetek kiszűrésére, illetve a csoportoknál az eddigieknél gyakrabban – minden második évben – helyszíni szemle is lebonyolításra kerül, amely a beadott anyagok hitelességét hivatott igazolni. Mostantól az EU nagyobb hangsúlyt fektet az üzleti tervek végrehajtására, így a tagállamoknak is szigorúbb ellenőrzési rendszert kell kiépíteni, hogy kiszűrhetővé váljanak a vállalásokat nem teljesítő termelői csoportok. A termelői csoportoknak nyújtott ötéves támogatás nem vehető többször igénybe. A korlátozás elsősorban a már támogatott csoportokra vonatkozik.

A rendelet minden bizonnyal csökkenteni fogja a termelők és szervezeteikre nehezedő bürokratikus nyomást. Újdonságnak számít a nyitás az erdészeti ágazat felé. A most beépített finomítások vélhetően felkeltik az erdőbirtokosok figyelmét az értékesítési lehetőségek iránt.
Fontos változás, hogy a 15 fős minimális taglétszám mellett egyes ágazatokban – faiskolai termék és szaporítóanyag, virág és dísznövény, fűszer- és gyógynövény, ökológiai termék – lehetőség nyílt 10 fő részvételével a megalakulásra.

A sertéságazatban az árbevételi határ 2 milliárd forint, a minimális létszám pedig 40 fő. Itt az a cél, hogy kevesebb, de nagyobb piaci súlyú szervezet képviselje a termelőket. Azok a sertéstartók, akik képesek elérni az említett nagyságrendet, új csoportot is létrehozhatnak, ha nem, akkor csatlakozhatnak a már működő valamelyik termelői csoporthoz.

A rendeletnek az a kitétele, hogy termelői csoporton keresztül a tag csak saját előállítású terméket értékesíthet a termelési érdekek fontosabb voltát fejezi ki a kereskedelmiekkel szemben. A közösségi jogszabályokhoz alkalmazkodva az értékesített termék többsége a tagság tevékenységéből kell származzon. Könnyítés viszont, hogy eddig a termelői csoport tagjának minden termékét a csoporton keresztül kellett értékesíteni, mostantól 75 százalék a minimális tagi értékesítés szintje.

Az új rendelet hatályba lépett, a kérelmek folyamatosan adhatók be. A csoportok működéséhez támogatást nyújtó felhívásra a Vidékfejlesztési Program brüsszeli elfogadása után nyílik lehetőség.

pályázati kiírásokra várnak a gazdák

Szeremley Béla a HANGYA Szövetkezetek Együttműködés társelnöke a termelői csoportok elismeréséről szóló rendlettel kapcsolatban lapunknak elmondta:

– Megszületett a rendelet, de hogy ebből pénzt kapjanak a termelők, ahhoz ebben az évben, lehetőleg október közepéig ki kell írni a pályázati felhívást, máskülönben egy év kiesik, amikor elvész az a duplájára emelt összeg, amit az új EU-források adhatnak. Tehát 100 ezer euró, vagyis egy év kieshet, ha áthúzódik pályázat kiírása 2016-ra, mert a beadáshoz és a megpályázáshoz idő kell. Mindazonáltal most jár le sok termelői csoportnál az ötéves ciklus, amire az előző EU-ciklusban pályáztak, így pénz nélkül maradnak a már jól működő szervezetek, ezért törés állhat be a működésben. Ez a pályázati jogcím termékpályánként ad lehetőséget a gazdák társulásaiban marketingre és feldolgozásra. Ez azt is jelenti, hogy a kormányzati célkitűzésekben szereplő élelmiszer-feldolgozókat tudnák létrehozni, megvalósítani, bekapcsolni közösen a gazdák, annak érdekében, hogy minél nagyobb haszon maradjon a termelőknél, és piacosabb, feldolgozottabb és magasabb hozzáadott értéket tartalmazó legyen a termék. Ne csak nyersanyag-előállítás legyen, hanem élelmiszert is tudjanak előállítani a gazdák. Ennek érdekében az szükséges, hogy feltétlenül időben kiírásra kerüljön a pályázat. Ezen vidékfejlesztési program sikere most már csak azon múlik, hogy realizálódik-e a pénz a gazdáknál. Ennek érvényre juttatása során persze vizsgázik a Kamara és azt létrehozó MAGOSZ, és természetesen a stratégiai partnerek, így a HANGYA is – jelezte Szeremley Béla.

Az EU-előírások alapján megalkotott nemzeti szabályozás egyben egy új irányt is meghatározott a termelői csoportok kiírásánál. Közelítette a zöldségágazat korábban eltérő szabályozását a termelői csoportokéhoz. A zöldség-gyümölcsösök korábban TÉSZ néven társultak, de ma már az új zöldség-gyümölcs társulások is csak termelői csoportként alakulhatnak meg, így ez a szabályozás rájuk is vonatkozik. Függetlenül attól, milyen zöldség-gyümölcs fajtákról van szó. Aki újat alakít, az is csak termelői csoportként tud létrejönni, kaphat támogatást. Az a támogatás, amit az EU ad, az a működési költséget és a szervezési lehetőséget segíti azzal a bizonyos 100 ezer eurós nagyságrenddel. Reméljük, hogy a pályázati kiírás időben megjelenik, segítve a gazdákat és társulásaikat – hangsúlyozta Szeremley Béla.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza