Egyszerűbb és hatékonyabb pályáztatás

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Palakovics Szilvia szakértő, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 2015/10/08

Egyre nehezebb helyzetben a tejágazat

Míg 2014-ben a tej és a tejtermékek ára még rekord magasságokban szárnyalt az erős kereslet és a kedvező időjárási viszonyok miatt, addig most szinte sosem látott mélységbe süllyedt. Az orosz embargó és annak meghosszabbítása következtében jelentős készletek halmozódtak fel az Európai Unió belső piacán, amit tovább rontott a világpiaci kereslet visszaesése. A korábban jelentős felvásárlónak számító Kína kereslete ugyanis nehéz gazdasági helyzete következtében csökkent. A kereslet hiánya mellett ugyanakkor nőtt az előállítás a belső piacon, mivel az utóbbi hónapokban azok a tagállamok, amelyek a kvótarendszer idején az illetékfizetés elkerülése érdekében visszafogták a termelésüket, a kvótakivezetést követően ismét dinamikus előállításba kezdtek (Írország, Lengyelország, Hollandia). A termelés nem csupán az uniós belső piacon, de a jelentős tejtermelő régiókban is tovább emelkedett (USA, Ausztrália, Új-Zéland). Úgy tűnik tehát, hogy a csökkenő árak még nem érték el azt a mélységet, amelyre a kínálat reagálna, ezért a termelés a korábbi intenzív ütemben folytatódik jelenleg is. Ezzel párhuzamosan Oroszország 2016. augusztus 5-ig meghosszabbította a 2014. augusztus 7-én bevezetett importtilalmat, amely a tejre és tejtermékekre is kiterjedt. További problémát okoz, hogy Kína nemzetközi vásárlásai az év első négy hónapjában jelentősen visszaestek (egyes termékek esetében 40–50%-kal). A nemzetközi kereskedelmi folyamatokat, így a tejtermékek árát meghatározó, legjelentősebb importőrök pedig továbbra is kivárnak vásárlásaikkal, mert az árak további esésére számítanak. Úgy tűnik, a közeljövőben sem várható javulás a tejárak tekintetében, hiszen az árak előrejelzésében irányadónak tekintett GDT (Global Dairy Trade) legutóbbi aukcióján (2015. július 1.) a tejtermékek árindexe – 5,9%-os csökkenéssel – a 2009 júliusa óta mért legalacsonyabb szintre esett (www.agrotrend.hu).
Az Európai Unió természetesen számos eszközzel próbált segíteni a nehéz helyzetben lévő ágazaton, de azok közül egyik sem hozta meg a várt hatást. Hiába került meghosszabbításra a 2014-es intervenciós időszak, valamint hiába hozták korábbra a 2015-ös intervenciós időszak kezdetét, intervenciós felvásárlásra az alacsony referenciaárak miatt eddig nem került sor. A 2015. szeptember 30-ig meghosszabbított vaj és sovány tejpor magántárolási támogatás keretében továbbra is folyamatos a felvásárlás, valamint a lejáró készletek kitárolása. A vaj esetében a készleten lévő termékek mennyisége még mindig emelkedik, a sovány tejporé stagnál. Ezen felül egyes országok, amelyeket az orosz embargó különösen érzékenyen érintett (Észtország, Lettország, Litvánia és Finnország) további különleges támogatásban részesültek. A magyar termelők a hazai ágazat sajátos helyzete miatt az orosz embargó kapcsán meghozott intézkedéseket eddig nem tudták igénybe venni.

A tej világpiaci ára júliusban 7%-kal csökkent az előző hónaphoz képest, amelyet főként a kínai, a közel-keleti és észak-afrikai import visszaesése okozott (AgraFacts No.59-15). A legfrissebb adatok szerint mintegy 43 394 t sovány tejport vontak magántárolásba a tagállamok. Az év eleje óta hetente átlagosan 4000 t vaj kerül magántárolásba, így ez idáig több mint 130 000 tonna. A magántárolási támogatás azokat a tejtermelőket segíti, akik a túlkínálat és az exporttilalom következtében nehéz helyzetbe kerültek. A jelenlegi magántárolási intézkedés jövő év február végéig tart. Erről, valamint az állami intervenciós intézkedés kiterjesztéséről a tagállamok augusztus 27-én döntöttek. Ez utóbbi az állami szereplők számára teszi lehetővé, hogy magánszereplőktől egy bizonyos intervenciós áron felvásárolják és raktározzák a tejet és tejtermékeket. A jelenlegi intervenciós időszakot a döntés értelmében jövő év szeptember 30-ig terjesztették ki. Az alacsony referenciaárak miatt azonban mindeddig csupán alig 6000 tonna sovány tejpor állami felvásárlására került sor az EU-ban (AgraFacts No.60-15 és 61-15).

A kialakult helyzetben több országcsoport és szervezet is javaslatokkal állt elő. A Copa-Cogeca javasolta, hogy a kvótát túlteljesítő országok által befizetett többletilletéket osszák vissza a tejágazat számára, ezzel elkerülhető lenne, hogy a Krízis Alap forrásához kelljen nyúlni. A Visegrádi országok, valamint Bulgária, Románia és Szlovénia közös dokumentumban kérték a Bizottságot, hogy készítsen elemzést, valamint jogszabályi javaslatot a referenciaárak módosításával kapcsolatban, azok ugyanis olyan alacsonyak, hogy az hátráltatja az intervenciós felvásárlás alkalmazását (vaj 221 euro/100 kg, sovány tejpor 169 euro/100 kg). Emellett kérték a Bizottságot, hogy vezessen be ideiglenesen export-visszatérítést, és a 1308/2013/EU rendelet 219. cikk alapján (piaci zavarok) nyújtson támogatást a jövedelem-kiesést elszenvedett tejtermelőknek.

Úgy tűnik azonban, hogy mindhiába az országok összefogása és együttes kérése, mert az EU mezőgazdasági Biztosa, Phil Hogan elutasítja a magasabb intervenciós árakra vonatkozó kéréseket, mondván ez a lépés nemkívánatos hatást váltana ki. A biztos a francia „La Tribune” lapnak nyilatkozva fejtette ki véleményét, amely során elmondta, e téren megingathatatlan véleményében, mivel az intervenció erősítése nem szolgálja a tejtermelők érdekeit. Úgy véli, hogy az intervenciós árak emelkedése ahhoz vezetne, hogy az EU-nak hamarosan „tejtavakkal és vajhegyekkel” kellene szembenéznie, ugyanakkor a tej ára képtelen lenne a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni. Mindez ráadásként versenyképtelenné tenné az uniós tejet és tejtermékeket a világpiacon, ezért ellehetetlenítené az exportot. Ráadásul az intervenciós ár növelése rendes jogalkotási eljárás alá tartozik, ami a Tanács és a Parlament jóváhagyásához kötött, rendkívül hosszadalmas eljárás, ezért a helyzet gyors megoldására semmiképpen sem alkalmas. A biztos a megoldást a kialakult helyzetre az élelmiszer-ellátási lánc fejlesztésében látja, amelynek érdekében szorosan együttműködik az EU belső piacért felelős biztosával. Hogan továbbá kiemelte, e téren a brit és spanyol kormány már sikeres intézkedéseket foganatosított, amelyeket érdemes lenne tanulmányozni. Úgy véli, strukturális reformra lenne szükség az ágazatban. Rámutatott továbbá a már meglévő intézkedésekre is, mint a magántárolás, az állami tárolás, a termékek külföldi promóciójának megháromszorozott költségvetése, valamint a tejtermelők közvetlen területalapú és termeléshez kötött támogatása, amelyek sikerrel támogatják az arra rászorultakat. A Bizottság fontolóra vette annak lehetőségét is, hogy engedélyezze a tagállamok számára a közvetlen támogatások október 16-ától történő kifizetését a december 1-jei időpont helyett. (AgraFacts No.60-15) A közvetlen támogatások legfeljebb 50%-ának október közepétől előlegként történő kifizetése jelenleg is lehetséges a tagállamokban, ezzel Magyarország a korábbiakban is élt és várhatóan idén is élni fog. Az MTI tájékoztatása szerint a Földművelésügyi Minisztérium ekkor tervezi a SAPS, valamint a tejelő tehenek után kifizethető uniós forrásból biztosított termeléshez kötött támogatás előlegének kifizetését, továbbá a nehéz tejpiaci helyzet miatt az átmeneti nemzeti tejtámogatás egy részét is folyósítanák az utolsó negyedévben.

Az orosz embargóban közvetlenül érintett balti országok, valamint a kisebb termelési potenciállal rendelkező kelet-európai országok – köztünk hazánk – tejtermelői hónapok óta nagyon nehéz helyzetben vannak, így sokszor jelentősen önköltség alatt kényszerülnek eladni a tejet a feldolgozóknak. A tejtermelők a nemzetközi politika áldozatává váltak, amit az Európai Unió idézett elő, ezért annak nagy a felelőssége a helyzet kezelésében is. Mivel a tejpiaci krízis uniós mértékű, ezért a megoldást is uniós szinten kellene megtalálni. Annyi bizonyos, hogy a tagországok eltérő helyzete nem teszi lehetővé egy uniform megoldás létrehozását. A különféle megoldási javaslatok megvitatására a mezőgazdasági miniszterek szeptember 7-én rendkívüli tanácsülés keretében gyűlnek össze Brüsszelben. A Copa-Cogeca ezzel egy időben termelői demonstrációt szervezett, hogy felhívja a figyelmet a megoldás sürgős voltára.

Hogan biztos azonban optimista a helyzetet illetően, úgy véli, a jelenlegi állapot csak a kvótakivezetést kísérő, rövidtávú áringadozás jelensége, azonban az ágazat közép- és hosszú távú kilátásai jók. Hogan augusztus 24-én megbeszélést folytatott a litván és a lett mezőgazdasági miniszterekkel, ahol úgy nyilatkozott, hogy fontolóra vette egy különleges segély kiosztását azoknak a tagországoknak – jellemzően a balti államok és néhány újabb tagország – amelyek a legnagyobb problémákat voltak kénytelenek elszenvedni. Ugyanakkor szükséges lenne a kollektív termelői alku javítása és a felvásárlókkal kötött hosszú távú szerződések javítása, fejlesztése.

Újabb vidékfejlesztési programok

Mostanra a vidékfejlesztési tervek több mint felét jóváhagyta a Bizottság, ami azt jelenti, hogy ezekben a régiókban és országokban megkezdődhetnek a pályázati kiírások. Az elmúlt hónapban Olaszország, Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság egyes régióinak programjai mellett a Bizottság augusztus 10-én elfogadta a magyar Vidékfejlesztési Programot is. Ezzel mostanra a 118 benyújtott tervezetből már 79 program elfogadására került sor, ami nagyjából az uniós vidékfejlesztési pénzek ¾-ét teszi ki (AgraFacts No.62-15). Magyarország számára a hétéves ciklus során 1300 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre vidékfejlesztési célokra. Az új Vidékfejlesztési Programban (VP) a korábbi ÚMVP-hez képest sokkal egyszerűbbek és hatékonyabbak lesznek a pályáztatási eljárások, amelyek egyszerre szolgálják a munkahelyteremtést és a versenyképesség javítását az ágazatban.

Ha a támogatások megoszlását nézzük, elmondható, hogy a támogatások több mint 40 százalékát beruházásokra fordíthatják a gazdák. Az egyes ágazatokban nem csupán a támogatható üzemméret minimumát, hanem a maximumát is meghatározták. Az állattenyésztési ágazatot megkülönböztetett figyelemmel kezeli a program, ugyanis a VP-ben erre a célra 75 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre.
A kertészeti ágazatban 72 milliárd, a kisméretű terménytárolók és szárítók fejlesztésére 20 milliárd forint, a fiatal gazdák induló támogatására 38 milliárd forint, célzott beruházásaik támogatására további 39 milliárd forint pályázati forrást különítettek el. A mezőgazdasági vízgazdálkodás- és öntözésfejlesztés támogatására 54 milliárd forint áll rendelkezésre.

A mezőgazdasági termékeket elsődlegesen feldolgozó élelmiszer-ipari vállalkozások üzemmérettől függetlenül kaphatnak támogatást a vidékfejlesztési program 200 milliárd forintos keretéből, amiből 20 milliárd forintot elkülönülten a borászat kap majd.

Fontos változások is lesznek azonban a vidékfejlesztési jogcímek és a pályázati eljárás terén. A támogatások megszerzésének és felhasználásának feltételeit nem „jogcímrendeletek”, hanem a www.szechenyi2020.hu honlapon meghirdetett pályázati felhívások határozzák meg. Ez azért is jelent fontos változást, mert ezáltal a támogatások odaítélésére nem közigazgatási eljárási szabályokon keresztül kerül sor, hanem polgári jogi alapon támogatói okirat kibocsátásával vagy támogatási szerződés kötésével.

A jövőben a támogatási kérelmet kizárólag a felhívásban meghatározott elektronikus alkalmazással lehet elkészíteni és benyújtani (ügyfélkapun vagy a www.szechenyi2020.hu honlapon keresztül). A VP keretében utófinanszírozással, azaz a felmerült költségek alapján utólagos forrás igénylésével vehetőek igénybe támogatások.

Az első pályázati kiírások szeptember első felében jelennek meg a vidékfejlesztési program keretében.

A Vidékfejlesztési Program keretén belül legelsőként meghirdetett intézkedések között lesznek várhatóan 2015 őszén az AKG-támogatások. Magyarország számára 2020-ig a VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések intézkedésére összesen 568 514 491 eurónak megfelelő forintösszeg áll rendelkezésre. Az AKG pályázatok meghirdetésére előreláthatóan 2015 őszén kerül sor, és a pályázatokat 5 éves időtartamra lehet benyújtani. Sikeres pályázás esetén a kötelezettségvállalás időszaka: 2016. január 1-jétől 2020. december 31-ig tart. Fontos változás lesz a korábbi AKG programokhoz képest, hogy míg a megelőző ciklusban a kötelezettségvállalási időszak számításának alapja a gazdálkodási év volt, addig a gazdálkodók adminisztrációs terheinek egyszerűsítése miatt az egyes támogatások időszakai az egységes területalapú támogatás (SAPS) rendszeréhez igazodva egységesítésre kerültek, így a terület alapon igényelhető vidékfejlesztési támogatások, mint az AKG, ÖKO, Natura 2000, illetve a THÉT (korábbi KAT) is 2016-tól naptári évre vonatkoznak majd. Az új AKG már tematikus előíráscsoportok rendszerén alapul. A rendszer két legfontosabb eleme az önkéntesség és a területi különbözőségek kezelése lesznek: egy adott tematikus előírás csoporton belül kötelezően betartandó, ún. agrár-környezetgazdálkodási alapcsomag és választható előírások is lesznek.

Fontos változás a korábbi AKG-hoz képest, hogy a VP keretén belül az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolható kifizetések nem az AKG részét képezik, hanem külön intézkedésként kerülnek bevezetésre. Meghirdetése előreláthatólag az AKG-val párhuzamosan fog történni. Európai Uniós szabályok alapján azonban a jövőben nem igénylehető egyazon területre egy időben AKG és ökológiai gazdálkodás támogatás is.

A Vidékfejlesztési Programról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Miniszterelnökség gondozásában átfogó kézikönyv készült, ami segítségül szolgál a gazdálkodóknak a támogatások lehívásában. A kiadvány letölthető a NAK oldaláról.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai